70 millió liter tej értékesítését lehetővé tevő kvótát adna át ingyen a gazdáknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, hazánk ugyanis csupán az unió által engedélyezett mennyiség 82 százalékát termeli meg. A Tej Terméktanács szerint azonban meglehet, ingyen sem kelnek majd el a kvóták. Idén 6,5 százalékkal csökkent a hazai tejtermelés, egyes tejtermékeknél az import aránya már eléri a 30-50 százalékot.

A kilencvenes évek mélypontja után erőteljes növekedésnek indult a hazai tejfogyasztás. A 2003-ban mért 138 kiló helyett idén már fejenként 165 kilót eszünk majd különböző tejtermékekből. A régóta várt növekedésből azonban semmit sem profitál a hazai tejipar. Az eladott tej mennyisége folyamatosan csökken: idén 6,5 százalékkal lesz kevesebb a tavalyi szintnél, pedig már a tavalyi év is 16 százalékos visszaesést mutatott 2002-höz képest. A fogyasztás egyre jelentősebb hányadát adja tehát az import, a sajtoknál például már 35 százalék a külföldi termékek aránya. A szakma a növekvő energiaárakat okolja, valójában azonban egyre világosabban látszik: a magyar termelők jóval kevésbé hatékonyak, mint az unió más részein dolgozó versenytársaik. Az Európai Unió 2002-ben osztotta ki az utoljára csatlakozott országok számára az úgynevezett tejkvótákat, amelyek meghatározzák, melyik ország mennyit termelhet. Mivel a kvóták kiosztásánál a kilencvenes évek fogyasztását vették alapul, a szakma komolyan aggódott, hogy amikor az életszínvonal emelkedésével a tejfogyasztás is növekedni kezd, a hazánk számára engedélyezett mennyiség nem fogja majd fedezni a belföldi igényeket. Magyarország ezért az átlagok által meghatározottnál öt százalékkal nagyobb mennyiség előállítására kért és kapott engedélyt Brüsszeltől. Az azóta szerzett tapasztalatok jókora pofont adtak a 2002-es diplomáciai erőfeszítéseknek. Miközben a magyarországi tejfogyasztás már valóban közelíti az 1,8 milliárdos kvótahatárt, a hazai tejüzemek tavaly csupán az engedélyezett mennyiség 88 százalékát termelték meg, idén pedig még kevesebbet, mindöszsze 82 százalékot. Magyarországot lassan az fenyegeti, hogy kvótát von el tőle az Európai Unió, ezt Brüsszel automatikusan kezdeményezi, mihelyt a termelés az engedélyezett szint 70 százalékára esik. Eközben Olaszországnak, Németországnak és Lengyelországnak uniós bírsággal kell szembenézniük, mivel termelésük meghaladta a kvótákban biztosított lehetőséget. Különösen szegényes az úgynevezett közvetlen értékesítési kvóták magyarországi kihasználása. Ez lényegében a házilag értékesített tejet jelenti, ahol hazánknak a „nagykvóta” kevesebb mint tizedét, 112 millió liter tej előállítását engedélyezte az Unió. Ebből azonban csupán 14 millió litert foglaltak le a termelők. A kvótákért korábban fizetni kellett – a sikeres tejpiaccal rendelkező országokban ma is kell – literenként 30-40 forintot, a jelenlegi magyar helyzetre tekintettel azonban a Vidékfejlesztési Hivatal úgy döntött, ezúttal ingyen ad át 70 millió liternyi kvótát, termelőnként maximum 30 ezer liternyi mennyiségig. Istvánfalvy Miklós, a Tej Terméktanács elnöke úgy vélekedik: elképzelhető, hogy még ingyen sem fognak elkelni a kvóták. Pedig becslések szerint Magyarországon mintegy kétezren termelnek tejet kvóta nélkül, büntetést kockáztatva. Többségüknek nem volt lehetőségük kvótát jegyezni a termelési lehetőségek 2002-es szétosztásánál, azóta azonban már lett volna lehetőségük a pótlásra, hiszen a kilátástalan hazai viszonyok mellett a kvóták szabadpiaci ára immár 6 forintra süllyedt. A termelők lelkesedését csökkenti az is, hogy Brüsszel a tejpiac teljes felülvizsgálatára készül. Az eddigi tervek szerint 2007-től nem tehenek után adnák a kvóta literenként járó 8,10 forintos támogatást, hanem a terület alapú támogatásokba olvasztanák be. Ami a magyar tejtermelők számára azért problémás, mert – nyugati társaikkal ellentétben – sokuk nem rendelkezik számottevő földterülettel. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos múlt heti bejelentése óta azonban még bizonytalanabbnak tűnik a magyarországi tejpiac. A biztos ugyanis 2008-tól a kvóták teljes eltörlését javasolja, mondván, hogy a kvóták megvásárlásának kötelezettsége ellehetetleníti a dinamikus, hatékonyabb termelésre képes fiatal gazdálkodókat. A piac felszabadítása minden bizonnyal többlettermeléshez, majd az árak eséséhez vezet, ami végleg ellehetetleníti a magas költségszinttel dolgozó magyar termelőket. kandor