Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács a kamat tartásáról
Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa október végi ülésén a kamat 13 százalékon tartásáról a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén nem változtatott az egynapos betéti kamat 12,50 százalékos és az egynapos fedezett hiteleszköz kamat 25,00 százalékos szintjén sem, szintén egybehangzó döntés alapján.
A testület megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása összhangban van az árstabilitási céllal.
Az elmúlt hónapban alkalmazott bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót – állapították meg. Azt is hozzátették, hogy a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez.
A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – szögezték le. Megerősítették, hogy az MNB az október közepén bevezetett eszközeit addig alkalmazza, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja.
A jegybank a jegyzőkönyvben részletezte: a kamatfolyosó felső szélének korábbi 950 bázispontos emelésével az egynapos betéti gyorstender és devizacsere ügyletek szigorúbb kamatkondíciói emelik a rövid oldali kamatokat és megfelelően fejtik ki hatásukat a kamatérzékeny tőkeáramlásokra. A nem kamatérzékeny piaci folyamatok hatásait pedig a jegybank azon vállalása ellensúlyozza, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezésére felmerülő devizalikviditási igényt – fűzték hozzá.
Arra is kitértek, hogy a monetáris transzmisszió hatékonyságának további növelése érdekében az MNB október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszközzel jelentősen szűkítette a bankközi forintlikviditást, amelynek több mint fele jelenleg már tartósan sterilizált eszközökben van lekötve.
Néhány döntéshozó felhívta a figyelmet arra, hogy a swappiaci hozamok alkalmazkodása még nem teljes, a transzmisszió további erősítése a piactechnikai korlátok feloldásán keresztül valósulhat meg a következő időszakban.
A dokumentumból kiderült, hogy az ülésen a devizalikviditás biztosításának formális kereteit is tárgyalta és elfogadta a tanács. A devizapiaci egyensúly az európai energiaárak jelentős csökkenése és a hazai energiaigény egyre szélesebb körű alkalmazkodása következtében a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtásával is megőrizhető – jelezték.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a fizetési mérleg egyenlege a szeptemberi mélypontot követően várhatóan fokozatos javulást mutat.
A grémium szerint a rendkívüli európai aszályhelyzet a következő hónapokban még várhatóan emeli az inflációt. A csökkenő világpiaci energiaárak, az értékláncok súrlódásainak enyhülése és a nemzetközi szállítmányozási költségek csökkenése ugyanakkor már a közelgő globális inflációs fordulatra utalnak – mutattak rá.
A jegybank várakozása szerint Magyarországon az infláció a következő hónapokban csökkenő ütemben, de tovább emelkedik: a fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat, 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet a globális recessziós kockázatok további emelkedésének irányába mutat.
Az MNB előrejelzése alapján a GDP 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet.
A kormány által bejelentett intézkedések várhatóan biztosítják a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését, így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken – írták egyebek közt a jegyzőkönyvben.
