Fotó: MTI/Bruzák Noémi (illusztráció)
Hirdetés

Schanda Tamás hangsúlyozta, hogy a védekezés és a válságkezelés minden minisztérium költségvetését érinti, de a kormányzati intézményeknek, a pártoknak, az önkormányzatoknak, vagy akár a bankoknak is részt kell vállalniuk a terhekből.

Magyarország az elmúlt évtizedben megtanulhatta, hogy veszélyhelyzetben csak magára számíthat, az EU-tól pedig segítség helyett most is csak politikai támadásokat kap – jelentette ki. Hozzátette, a magyar gazdaság jó állapota szerencsére lehetővé teszi, hogy az ország kedvező helyzetből kezdje a válságkezelést, ám ezt a segélyek és az ingyenpénz osztogatása helyett a munkahelyekre és a képzésekre kell alapozni.

György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára bejelentette, hogy számos gazdaságvédelmi intézkedés segíti az érintetteket: így többek között a rövidített munkaidőben, valamint az innovációs munkakörben dolgozók bértámogatása, a szabad felhasználású egyszeri diákhitel, a diplomájukra várók mentesítése a nyelvvizsga alól, illetve képzések indítása az állástalanná válók számára.

György László a szakmai képviseletek visszajelzéseire hivatkozva közölte, hogy informatikai területen több tízezren helyezkedhetnének el, de más jellegű képzések is indulhatnak hamarosan. A kormány idén 50 milliárd forinttal támogatja a munkahelyeket megtartó és létesítő beruházásokat, jövő héten pedig csaknem 2500 milliárd forintnyi garancia- és hiteltermék meghirdetéséről dönthet.

Hangsúlyozta, hogy a válság nem csupán visszaeséssel jár, de lehetőséget is teremt a versenyképesség és a hatékonyság javítására. Akár nemzetközi szinten is versenyelőnyhöz juthat az a vállalkozás, amelyik ki tudja használni a kínálkozó alkalmakat, és jól hasznosítja a kiesés miatt felszabaduló időt – fogalmazott.

Az államtitkár a fegyelmezett költségvetési politika folytatását ígérte, és elítélte, hogy azok követelnek „hatalmas pénzosztásokat”, akik korábban megszorításokkal akartak válságokat megoldani.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közölte, hogy az innovációs munkakörben dolgozókat már most sokan keresik külföldi munkalehetőségekkel, a bértámogatásuk tehát nem késlekedhet. A kiírás szerdán meg is jelent, a munkáltatók a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályaihoz nyújthatják be a pályázatokat. Az intézkedés a versenyszférában 33 alkalmazottat érint – tette hozzá.

A rövidített munkaidőben dolgozók munkahelyvédelmi bértámogatása csütörtöktől igényelhető, azok után, akik minimum 4 órában, vagyis legalább a munkaidejük felében dolgoznak, és legfeljebb a minimálbér dupláját keresik. A kiesett munkaidő 70 százalékát finanszírozhatja az állam, havi 20 munkanap esetén ez 7 napot jelent. A kérelmeket a cégkapun keresztül lehet benyújtani, az érintettek 8 napon belül kapnak választ – mondta az államtitkár.

Kérdésre válaszolva Bodó Sándor közölte, hogy a bértámogatási rendszer szükség esetén változhat, az egyeztetés folyamatos a vállalkozások képviselőivel.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv kiemelt célja a munkahelyek védelme, helyreállítása és újak teremtése, a vállalkozások csütörtöktől pályázhatnak a munkahelyvédelmi bértámogatásra – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
Hangsúlyozzák, a program a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkaadóknál segíti akár több százezer munkahely megőrzését.
Az ITM kifejti: a munkahelyvédelmi bértámogatási programban az állam a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét. A támogatási időszak három hónap lehet, a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a kérelem beadásától számítva megőrzi, a folyósítást követően pedig legalább egy hónapig fenntartja dolgozói létszámát. A programban azok a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók vehetnek részt, akik a veszélyhelyzet kihirdetése és a kérelem benyújtása közötti időszak alatt megszakítás nélkül foglalkoztatásban álltak a munkáltatónál, akár „home office” keretében is.
Ismertetik, hogy a munkaidő csökkentésének mértéke legalább 30 százalék, de legfeljebb 50 százalék lehet, ugyanakkor a munkaidő átlagosan napi négy óránál nem csökkenhet kevesebbre. A támogatásnál a munkavállaló havi nettó távolléti díját kell figyelembe venni, az állami támogatás pedig a kieső munkaidőre a munkaidő-csökkentés arányában számolt bér 70 százaléka lehet.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy munkavállaló nettó alapbére 200 ezer forint volt eddig, és a veszélyhelyzet miatt a munkaideje 50 százalékkal csökkent, akkor a kieső munkabér 70 százalékát, azaz 70 ezer forintot garantál részére az állam. A csökkentett munkaidő maradék 30 százalékában a munkáltató fejlesztésben részesítheti a munkavállalót, vagy egyéb, a cég tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésben való közreműködést várhat el tőle, amelynek fejében munkabért fizet – írják a közleményben.
Kieső munkabérként a havi nettó távolléti díj összegéből maximum a minimálbér kétszeresének nettó összegét, azaz legfeljebb 214 130 forintot lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatás összege fejenként havonta legfeljebb nettó 74 946 forint lehet, az összeg a munkavállaló szempontjából adómentes, a munkáltatót pedig csak az általa a munkavégzésre és az egyéni fejlesztési időre eső kifizetett bér és járulékai terhelik. A támogatást a munkavállaló a munkáltatóval közösen Cégkapun keresztül kérelmezheti 2020. április 16-ától a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál. A szükséges kérelmek az nfsz.munka.hu oldalról tölthetők le – olvasható a közleményben.
Szerda óta hozzáférhető a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett munkavállalóinak megtartása érdekében három hónap időtartamra igényelhető 40 százalékos bértámogatás is. A több tízezer szakember munkában tartása elengedhetetlen a gazdaság újraindításához, a támogatást ezért többek között mérnökök, kutatók, informatikusok után kaphatják a cégek. A foglalkoztatási helyzet javítását szolgálja továbbá a munkaidőkeret rugalmassá tétele, a támogatott hitel-, garancia- és tőketermékek, a hatékonyság növelését is ösztönző fejlesztési források – tájékoztatott a szaktárca.