Nem jelentett nagy spórolást, most az autósok mégis visszasírhatják a tavaly májusban életbe lépett adókompenzációs rendszert. Emlékezetes, a kormány akkor azt vállalta, hogy amennyiben a benzin ára két héten át meghaladja a 250 forintot, 2 forintot enged a benzin jövedéki adójából, majd minden további 5 forintos árnövekedést újabb 1 forintos adóengedmény követ (a gázolajnál 225 forintnál húzták meg ugyanezt a határt). Csakhogy az adótörvények decemberi módosításánál szép csöndben eltűnt ez a gesztus. Olyannyira csöndben, hogy azt még a miniszterelnök sem vette észre.

Két héttel ezelőtti rádióinterjújában Gyurcsány Ferenc még létező lehetőségként említette a kompenzációs rendszert, amely automatikusan gátat szab a benzinár féktelen növekedésének. Azóta nagyot változott a kormányzati hangnem. László Boglár szóvivő pénteken arról számolt be: a kormány semmilyen kompenzációs módszert nem kíván alkalmazni a benzinár-emelkedés kapcsán.

"A kompenzáció ugyanis a fogyasztók számára alig volt érzékelhető, legfeljebb egyszázalékos megtakarítást eredményezett, miközben a költségvetésnek milliárdos veszteséget okozott." László Boglár szavai szerint a jövőben befolyó többlet-adóbevételt inkább az árvízi védekezés megerősítésére fordítja a kormány.

Olcsó ajándék

Pedig a kompenzációs rendszer ügyes gesztus volt az európai választásokra készülő kormánypártoktól: úgy adtak, hogy az valójában semmibe nem került. Hiszen a benzinár 5 forintos növekményére jutó 1 forintos jövedéki adóengedmény pontosan megegyezik azzal a többlet-áfabevétellel, amihez éppen az áremelkedés révén jut a költségvetés. Vagyis a kormány pontosan csak annyit engedett el az egyik adónemből, amekkora többletbevételhez a benzint terhelő másik adónemből jutott.

A szóvivő szavaival ellentétben tehát a gesztus semmilyen veszteséget nem okozott, azt viszont tényleg megakadályozta, hogy a költségvetés extrabevételekhez jusson a rendkívül magas benzinárakból. Januártól azonban mindennek vége: a kormány immár teljes egészében zsebre akarja vágni a magasabb benzinár miatt beszedhető adótöbbletet.

Ahogy Vildi György, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke fogalmaz: minél magasabb a benzin ára, a rárakódó áfa miatt a költségvetésnek annál nagyobb adóbevételei keletkeznek. Pedig a benzin adótartalma így sem kicsi: a jelenlegi 251,50 forintos árból 103,50 forint a jövedéki adó, és 50,30 forint az áfa, vagyis a termék adómentes ára a literenkénti 100 forintot sem éri el.

Tavaly a költségvetésnek 380 milliárd forint bevétele keletkezett az üzemanyagok jövedéki adójából, s 190 milliárdot hozott a termékcsoportból befolyó áfa. Köztudott, hogy utóbbi kivetésében igen mohó a költségvetés: az áfa alapjának meghatározásába ugyanis a jövedéki adó is beleszámít: vagyis az adó összegét is megadóztatja a költségvetés. Ennek eredményeként a magyar autósok immár évek óta mélyebben nyúlnak a zsebükbe, mint a legtöbb európai ország polgárai.

Szlovákiában 4, Lengyelországban 7, Németországban 10, Ausztriában 22, Csehországban 23 forinttal olcsóbb a benzin, mint hazánkban. Nem is beszélve az ukrajnai 110 forintos árszintről. Ennek ellenére az elmúlt fél évben nem okozott különösebb izgalmat a hazai benzinár.

A tavaly áprilisi 254 forintos ár (részben a kompenzáció eredményeként) 250 forint körül stabilizálódott, majd az októberi – történelmi rekordnak számító – 254,50 forintos csúcs után a világpiaci tendenciákat követve gyorsan mérséklődött, s 230-240 forint közötti szintre apadt. Így történhetett meg, hogy december óta senkinek nem tűnt fel: az adókompenzáció lehetőségét megszüntette a bevételek után szaladó Pénzügyminisztérium.

Megmentő dollárárfolyam

A nemzetközi árfolyamok ismeretében valójában már hetek óta sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb a magyarországi piacon is átcsap az olajár. A világszerte mérvadónak tekintett Brent olaj hordónkénti (159 liter) ára január óta folyamatosan nő, s a 39 dolláros mélypontról februárra 50, március közepére 56 dollárra emelkedett. Vagyis már magasabb, mint a tavaly októberi árcsúcsnál tapasztalt 52 dolláros szint.

A téli hónapokban a magyar piacot csupán az mentette meg az áremelkedéstől, hogy a forint folyamatosan erősödött a dollárral szemben. Márciusra azonban ez a védelem is megszűnt, a dollár 7 százalékot visszanyert a korábbi években elszenvedett veszteségből, vagyis immár két tényező is áremelésre kényszeríttette a Molt.

Elrettentésképpen: a nemzetközi piacokon 15 hónap alatt valójában 125 százalékkal nőtt a Brent-olaj dollárban kifejezett hordónkénti ára: a 2004. januári 25 dollárról 56 dollárra. Hogy ezalatt a hazai benzinárak csupán 30 forinttal nőttek, nagyrészt a forint erősödésének köszönhető, ami olcsóbbá tett minden, dollárban beszerzett árucikket.

A 2004. eleji 215 forint helyett ugyanis februárban már 181 forintért is hozzá lehetett jutni az amerikai valutához. Az egy és negyed évvel ezelőtti dollár-forint-árfolyamon számolva immár jóval 300 forint fölött kellene lennie egyetlen liter benzinnek! Így nem csoda, hogy a dollár erősödése egy hónap alatt két jelentős áremelést is kikényszerített a Molból.

Március elején 5, most pedig 7 forinttal nőtt a benzin ára, vagyis egyetlen hónap alatt 5 százalékkal drágult az üzemanyag. Az elszabaduló olajárak kapcsán szakértők a kereslet-kínálat megborulását emlegetik. Vagyis hogy a világ kőolajkitermelő kapacitásai nem képesek lépést tartani a rohamosan növekvő igényekkel.

A világ ma 86 millió hordó (13,7 milliárd liter) kőolajat pusztít el egyetlen átlagos nap alatt, s a fogyasztás tavaly is öt százalékkal emelkedett. A növekedést szinte kizárólag Ázsia generálja, különös tekintettel Kínára, amelyik eddig az ipar, most pedig a közlekedés fejlődése miatt növeli évi 20-30 százalékkal olajfelhasználását.

A távlatok ijesztőek, hiszen a növekedés ellenére Kína még mindig csak 7 százalékát használja fel a világ kőolajtermelésének, szemben az Egyesült Államok 35 százalékával. S miközben az igények folyamatosan nőnek, a kínálat finoman szólva stagnál. Bár az OPEC épp most döntött a termelés napi 500 ezer hordós növeléséről, valójában ez csak csepp a tengerben. Ugyanakkor viszont az OPEC-en kívüli termelők közül Nigériát fél éve polgárháború sújtja, Venezuelában folyamatos a politikai bizonytalanság, Mexikó tengeri olajkútjait természeti katasztrófák sújtották, az orosz szállításokat a Jukosz körüli politikai rémregény teszi bizonytalanná, nem is beszélve Irak, a világ második legnagyobb készletével rendelkező olajtermelő országának helyzetéről, ahol az ígéretek ellenére immár egy éve nem sikerül stabilizálni a politikai helyzetet.

Rodrigo Rato, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának helyzetértékelése szerint "a nagy kereslet és bizonyos szűk keresztmetszetek miatt a világnak fel kell készülnie arra, hogy legalább két évig magasan maradnak az olajárak".

Kérdés persze, mit értsünk "magas áron". Hiszen a II. világháború óta eltelt időszakban kezdetben a 10, később a 20 dolláros ár számított magasnak, a 2000 utáni években pedig már 25 dollár volt az olajár lélektani plafonja, vagyis a készletek kimerülésével és a dollár inflációjával párhuzamosan a világ egyre többet hajlandó fizetni a fekete aranyért.

Ma már általános a vélekedés, hogy az olaj ára a hiánykorszak után sem fog 30 dollár alá süllyedni. A Goldman Sachs kutatóintézet szélsőséges véleménye szerint pedig rövid távon az olajár a hordónkénti 105 dolláros szintet is elérheti.

Kettős présben

A hazai benzinárakat illetően semmi jót nem ígérnek a vázolt tendenciák. Mivel a Mol úgynevezett követő árképzést alkalmaz (néhány hónap nemzetközi benzin-nagykereskedelmi átlagárából határozza meg az itthoni árakat), a legutóbbi áremelésbe feltételezhetően még nem épültek be teljesen az utóbbi hetek nemzetközi ármozgásai. Ami abból is sejthető, hogy a 16 százalékos forint-erősödés még 11 százalékos áremeléssel együtt sem kompenzálhat 125 százalékos alapanyag-drágulást.

Számítások szerint a jelenlegi nemzetközi árszint 260-270 forint körüli árat indokolna, s ha nem változik a nemzetközi helyzet, ezt a Mol átlagolós számítása is ki fogja adni. Tovább sötétíti a kilátásokat a forint"dollár-árfolyam. Bár a világ a közeljövőben nem számít arra, hogy a dollár erősödni kezdene az euróval szemben, valószínű azonban, hogy a jelenlegi mélypontnál már nem süllyed tovább.

Vagyis innentől immár nem számíthatunk a gyengülő dollár tompító hatására, a dollárban zajló olajár-emelkedések egy az egyben begyűrűznek Európába is. S ami számunkra még rosszabb: ingatag költségvetésünk miatt mintha az utóbbi hetekben a forint is gyengülni kezdett volna, s ha ez így marad, valutánk leértékelődése megsokszorozhatja az olajárak emelkedésének hatását.

Tízszázalékos forintgyengülés önmagában 15 forinttal növelheti a benzin literenkénti árát, ha közben nem változnak a nemzetközi jegyzésárak. Ezzel együtt hazai gazdaságkutatók egyelőre nem számítanak 260-270 forintnál magasabb benzinárra. Prognózisaik szerint ezt még el tudja fogadni a magyar társadalom, vagyis az ár nem fogja visszavetni a benzin fogyasztását. Ezen az alapon egyébként a tavalyi adókompenzáció létjogosultsága is megkérdőjelezhető.

A rekordmagasságú árak ellenére ugyanis a hazai autóstársadalom benzinéhsége semmit sem csökkent, ugyanúgy négymilliárd liter üzemanyagot pöfékeltünk el, mint egy évvel korábban. S bár az európai választások lefutása után a kormány most nem akar a benzinárból újabb adókedvezményt adni, mindennek ellenére meglehet, fél éven belül újra életbe léptet valamilyen kompenzációt. Ne feledjük: akkor már az országgyűlési választások közelednek…

——————————–

Lehet olcsóbban is

Mivel a magyarországi kutak döntő többségének – márkától függetlenül – a Mol a nagykereskedelmi szállítója, a magyar olajtársaság árdöntéseit általában egy az egyben követik a konkurens társaságok. S mivel a benzin kiskereskedelmi árrése köztudottan kicsi, szinte érthetetlen, hogy néhány társaság hogy tudja mégis a szokásosnál olcsóbban adni a benzin literjét. Az amerikai tulajdonú Jet kútjainál például 5-10 forinttal olcsóbb a benzin. Sárosi Miklós, a Jet hálózati igazgatójának tájékoztatása szerint ennek oka, hogy az üzemanyag mellett (a hazai gyakorlattal ellentétesen) az üzletek árukészlete is a társaság tulajdonában van, vagyis a társaság az összes szolgáltatás együttesére kíván nyereséget elérni. Fontos tényező az is, hogy a kutaknál és az üzletekben (szintén ellentétesen a hazai gyakorlattal) saját dolgozóikat foglalkoztatják. A harmadik tényező pedig, hogy a társaság úgy döntött, nem ajándékokkal kedveskedik vevőinek, inkább állandó árengedményt kínál. Ezenkívül számíthatnak az amerikai tulajdonos kelet-európai finomítóira is, ahonnan gazdaságosan tudnak üzemanyagot beszerezni. Szintén Kelet-Európából vásárolja az üzemanyagot a Lukoil, amelyek 5-8 forinttal kínál a Mol alá. Az immár legnagyobb orosz olajvállalat a piachódítás jegyében épp a héten vásárolta meg hazánkban a 15 tagú Avanti-hálózatot, s a következő két évben 120 benzinkút megnyitását tervezi, mintegy 120 millió dolláros beruházással. A cég egyébként már Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, sőt az Egyesült Államokban is komoly pozíciókat épített ki.