Ez nem az a kukorica

Úgy 7-9 millió tonna a kukorica hozama általában hazánkban. Most termett 2,8 millió tonna, az extrém aszály miatt. Tavaly a Kárpát-medence volt Európa kiemelkedően legaszályosabb területe. Összesen 960 ezer hektáron vetettek tengerit a magyar termelők, ebből 230 ezer hektáron ki kellett húzkodniuk a fejlődésükben megállt, nap égette szárakat. Azokkal már semmit sem lehetett kezdeni.

Az ország kukoricaigénye – állattartás, ipari feldolgozás stb. – 4-4,5 millió tonna. Ebből 2-2,5 millió tonna jut a bioetanol­cégeknek, 1,8 millió az állattenyésztőknek, és 200 ezer kerül az asztalunkra. A többiből vetőmag lesz. A tavalyi termésmennyiség alapján az ország behozatalra szorult. Történetében először.

Az időjárástól függ

Akár azt is mondhatnánk, hogy ebből a szempontból jól jött az az uniós rendelkezés, amely 2022 májusában humanitárius folyósokat jelölt ki az Ukrajnában rekedt gabona kiszállítására. Ezeken a szárazföldi folyosókon Afrika éhező térségeit kellett volna célba venniük az ukrán szállítmányoknak, és hogy semmi se zavarja a projektet, az Európai Bizottság (EB) vámmentessé tette a szolidaritási fuvarokat, ráadásul felmentette őket a minőségi és egészségbiztonsági vizsgálatok kötelezettsége alól is. Csakhogy az EB elkésett, magyarázta Petőházi Tamás, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke, mert a Dél-Amerikából származó szállítmányok előbb értek a veszélyeztetett térségekbe. Sebaj, legyintettek a brüsszeli hivatalnokok, és mindent hagytak úgy, ahogy elrendelték… Ukrajnában másként alakult az időjárás 2022-ben, olyannyira, hogy kukoricából rekordtermésnek örülhettek. Más kérdés, hogy a háborús tengeri blokád miatt nyakukon maradt a 2021-es termés is, és ez súlyos tárolási gondokhoz vezetett.

De nézzük, mi gyötri a magyar gazdákat! Először is az, hogy rendkívül megemelkedett a termesztés inputanyagainak ára. Körülbelül 50-60 százalékkal. Takarékoskodni csak úgy lehet például, ahogy sokan teszik, vagyis műtrágyából csak a korábban használt mennyiség felét szórják ki a földjeikre. A másik, hogy a beérkező ukrán kukoricadömping brutálisan letörte a világpiaci, ennélfogva a hazai árakat is. A tonnánkénti 111-115 ezer forintos árszintet 75-85 ezer forintra taszította le az ország keleti, délkeleti régióiban. „Ez még a vetőmagra sem elég” – írta keserűen egy, az interneten kommentelő magyar gazda. Csak a jó ég tudja, mire számítanak azok a termelők, akik az interneten továbbra is 125 ezer forinton vagy annál is magasabb árszinten kínálják kukoricájuk tonnáját.

Petőházi Tamás prognózisa szerint lehet, hogy 2023-ban a lassan csökkenő műtrágyaárak mellett is eléri már a 700 ezer forintot az egyhektárnyi gabonatermelés bekerülési költsége. Ekkor öttonnás hektáronkénti átlagtermés mellett is 140 ezer forintot kellene kérni a kukoricáért. De ha magához tér az időjárás a Kárpát-medencében, és átlagban nyolc tonna teremne hektáronként idehaza, akkor a magyar kukorica bekerülési költsége már csak 87 ezer forint lenne.

Nem jó a GMO

Milyen az ukrán kukorica? Az Agrár­minisztérium illetékesei szerint azt az uniós szabványoktól sokkal lazább feltételek között, kevésbé környezetbarát módon termelik. Ezzel együtt a tapasztalatok szerint a 2021-es terméssel nem akadtak különösebb problémák, még úgy sem, hogy a búzatermeléshez hasonlóan kukoricafronton is olyan vegyszereket használnak az ukrán gazdák, amiket húsz éve vagy még annál is korábban betiltott az Európai Unió.

A GMO azért nem kérdés, mert sajnos a hazai állattartásban is megengedett a génmódosított növényekkel történő takarmányozás. A 2022-es ukrán gabona viszont egészen más. Tárolók hiányában a szabad ég alatt, erdei tisztásokon, gyárudvarokon és egyéb helyeken halmozták fel a kukoricát. Bizonyos szállítmányok már rothadásnak indultak, nedvesek, és fuzáriumfertőzés is található némelyik fuvarban. Az efféle megbetegedések veszélyét nem lehet alábecsülni. Az aflatoxinokról például azt írja az Agroinform.hu, hogy „már nagyon kis mennyiségben is mérgező, májkárosító, rákkeltő, a sejtek örökítőanyagát és a szervezet védekezőrendszerét károsan befolyásoló vegyületek. Nagy mennyiségben gyors lefolyású, akut mérgezést is okozhatnak, melynek során a kialakuló súlyos májelégtelenség akár halálhoz is vezethet”.

Sok hazai gazda – már csak önvédelemből is – toxinkötő szereket ad az állatainak, mert attól tart, hogy a tárolás során a jó minőségű magyar kukorica keveredhet a kétes eredetű és rosszabb minőségű ukránnal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) úgy nyilatkozott egy internetes portálnak, hogy elsősorban a tejet, tejtermékeket fogyasztó embereket fenyegetheti fertőzés veszélye, ha a teheneket súlyosan szermaradványos vagy gombafertőzéses takarmánnyal etették.

Hivatalos adatok szerint a közvetlenül háború előtti húszezer tonnás ukrán kukoricaimportunk helyett most 900 ezer és egymillió tonna közötti kukorica érkezett Magyarországra, de ennél akár többről is lehet szó. Egy ágazati szakértő szerint csak vasúton 1,5-2 millió tonna jöhetett be az országba. Arról is beszélt – de említették mások, például a G7 nevű portál is –, hogy sok a fizikai szennyeződés a beszállításokban. Az adott ukrán vagonokban, kamionokban szemmel láthatólag tegnap még kátrányt, szenet vagy kőtörmeléket szállítottak. Petőházi Tamás arra figyelmeztetett, hogy bizonyos gombafertőzött magyar kontingensekkel együtt körülbelül egymillió tonna kukoricát kell majd elégetni.

Mindent megvizsgálni

Kényesek a hazai bioetanol-gyártók. Az egyik üzem illetékese azt mondta a Demokratának, hogy bármilyen kukorica érkezik is hozzájuk, mindig gondosan bevizsgálják, hiszen az etanolgyártás egyik fontos mellékterméke a takarmánypogácsa. Komoly cég pedig nem játszhatja el a hitelét, tette hozzá.

Trükkökről terjednek pletykák, például arról, hogy a magyar és az ukrán kukorica megfelelő arányú keverésével akár az uniós határérték alá is le lehet vinni a szermaradványok mértékét. Mondják ezt annál is inkább, mert úgy tapasztalják, hogy a Nébih csak szúrópróbaszerű ellen­őrzésekre képes. Erre a dömpingre nem számíthatott a hivatal… Mindenesetre Nagy István agrárminiszter a legszigorúbb, egész országra kiterjedő minőségvizsgálatot rendelt el a bejövő ukrán gabonákra. Nemcsak a napi szállításokra, de a már betárolt készletekre is.

A bejövő ukrán gabona nem piaci áru. Vámmentessége és a minőségvizsgálatok alóli felmentése miatt nem az. Az ukrán gabonadömping által érintett hat térségbeli ország közös uniós petíciójáról már írtunk a búza kapcsán. Az Európai Bizottság nemrég visszaüzent, hogy szerinte az ukrán szállítások nem borították fel Európa gabonapiacát. Így aztán nem lépett a bizottság, nem zárta be a humanitárius folyosókat. Brüsszel megnyugtatásul létrehozott egy 500 millió eurós kárenyhítési keretet a pórul járt EU-s gazdáknak, de még senki sem látott olyan termelőt, aki kapott volna belőle.