Csak felét használják ki a cégek az adómentes juttatási keretnek

Lassan hódít Magyarországon a cafeteria-rendszer. Bár 2002-től lényegesen emelkedett az „étkezési utalványok” örökébe lépő adómentes juttatások keretösszege, a cégeknek egyelőre csak negyede él e költségkímélő módszerrel – s azok is csak félig-meddig használják ki a lehetőségeket. Pedig az adómentes juttatás értéke dolgozónként meghaladhatná az évi 500 ezer forintot, és az étkezés mellett immár sportolásra, üdülésre, beiskolázásra, internet-használatra, kulturális programokra is adhatók utalványok.

Magyarországon a köztudatban sokáig csak az étkezési utalványok jelentették a dolgozóknak adott adómentes juttatásokat. Amik sokáig egyre jelentéktelenebbnek tűntek, hiszen az 1989-ben megállapított havi 500 forintos keretet közel évtizeden át morzsolta az infláció, majd az 1998-ban megállapított 1800-2200 forintos keret sem tűnt soknak a fizetésekhez képest. A tavalyi év azonban lényegesen bővítette az utalványrendszer lehetőségeit. A törvényhozók havi 4500 forintra emelték a hideg, és 9000 forintra a meleg étkeztetés adómentes keretösszegét, és efölött dolgozónként évi 400 ezer forintos egyéb juttatást is engedélyezett a törvény. Az „étkezési jegyek” rendszerét ezzel lassan felváltja a franciából átvett cafeteria: a választható béren kívüli juttatások rendszere.

Utalvány szinte mindenre

A magyar utalványforgalmazók között piacvezető Accor Services a napokban hozta nyilvánosságra a felhasználói szokások változását vizsgáló kutatásának eredményét.

– Ma már legalább 10 eleme van a béren kívüli juttatásoknak – mondja Balázs Krisztián, a cég marketingigazgatója. – A sláger még mindig a hideg és meleg étkezési utalvány, de egyre többen élnek a többi lehetőséggel is. Különösen az üdülési és beiskolázási utalványok népszerűek.

Utóbbi szeptember környékén használható fel, összege dolgozónként 19 ezer forint, és a szokásos iskolai taneszközök mellett akár íróasztal vagy iskolai ruházat vásárlására is fordítható. Az „ajándék utalványcsomag” szintén népszerű eleme a cafeteria-rendszernek. A dolgozók 3×6250 forint értékben választhatnak, hogy öt kategória közül melyikben szeretnének utalványokhoz jutni: kultúra, szépségápolás és sport, ruházat, utazás, bútor és háztartási felszerelés. A beváltóhelyek skálája széles. A kultúra-utalványt például minden államilag működtetett intézmény köteles elfogadni – vagyis színházak, kiállítótermek, művelődési házak. Az utazási utalványt pedig utazási irodákban lehet beváltani.

De más utalványlehetőségek is nagy segítséget jelenthetnek bizonyos dolgozói csoportoknak. A cafeteria-rendszer keretében például a cégek megtéríthetik munkatársaik tömegközlekedésre fordított kiadásait, vagy az internethasználat költségét. Előbbi egyelőre azt jelenti, hogy kifizetik a BKV- és egyéb nagyvárosi bérleteket. Az internethasználati utalványok internetbevezetésre is igényelhetők, a keret nincs felülről korlátozva, a gyakorlatban a havi internetszámlák határozzák meg a maximumot.

Nem része az utalványforgalmazók kínálatának, de a munkáltatók premizálhatják dolgozóikat úgynevezett üdülési csekkekkel is. Ezt a Nemzeti Üdülési Alapítványtól lehet beszerezni, és szállodák, panziók látogatására jogosít fel. Értéke dolgozónként a minimálbér éves összege, vagyis jelenleg 62 500 forint lehet.

Természetesen az évi 400 ezer forintos cafeteria-maximum azokban a kategóriákban is az adómentes juttatás határát jelenti, ahol egyébként nem jelöl meg felső korlátot a jogszabály. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a vállalatok rábízzák dolgozóikra, válasszák ki a lehetőségek közül azokat, abban az összegben, amire leginkább szükségük van. A tapasztalatok szerint az étkezési utalvány keretösszegét mindig maximálisan kihasználják a dolgozók – igaz, adózás tekintetében erről tudni kell, hogy választani kell a hideg- vagy melegétkezésre jogosító utalványok között: valamivel többen a hideget igénylik -, és akinek szüksége van rá, szintén maximálisan a beiskolázási utalványt is. A többiből inkább szükségleteik szerint mazsoláznak. Elméletileg a cégek adhatnak a 400 ezer forintos keret fölött is utalványokat, némileg még ez is kedvezőbb, mintha bérben történne a kifizetés.

Havi 42 ezer forint

Valójában azonban a legtöbb vállalat a 400 ezer forintos maximumot sem használja ki. Az Accor Services kutatásából kiderül: a cégek közel kétharmada csupán felét vagy még kisebb részét meríti ki a keretnek. A vállalatok 23 százaléka ugyanis kevesebb mint 120 ezer forintnál, további 35 százalékuk pedig kevesebb mint 240 ezer forintnál húzza meg a dolgozók éves cafeteria-keretét. Ráadásul ebbe már benne van a hideg- és melegétkeztetés maximum 108 ezer forintos összege is, ami pedig elvileg külön adható a béren kívüli juttatások 400 ezer forintos kerete fölött.

S ezek a dolgozók még mindig szerencsések a nagy többséghez képest, akik semmilyen béren kívüli juttatást nem kapnak munkáltatójuktól. A felmérések szerint ugyanis a cafeteria-rendszert csupán a vállalatok negyede-ötöde alkalmazza. S a válaszokból az is kiderül: több mint felük nem is tervezi bevezetését a közeljövőben.

– A munkaadók nem ismerik a cafeteria-rendszer előnyeit, a munkavállalók pedig még mindig főleg pénzben gondolkodnak – elemzi az eredményeket Balázs Krisztián. Pedig az Accor Services számításai szerint lényegesen jobban jár mindkét fél, ha készpénz helyett utalvánnyal növeli dolgozói jövedelmét. A melegétkeztetési utalvány 108 ezer forintos keretösszegével számolva: amennyiben ezt az összeget fizetésemelésként adja ki a cég, a dolgozónak jövedelemadót, tb-járulékot és munkavállalói járulékot kell fizetnie belőle, vagyis az összegnek alig több mint fele, csupán 64 260 forint kerül a zsebbe. Ráadásul a fizetésemelés után a vállalatnak is meg kell fizetnie a maga járulékait, ami 36 180 forintra rúg. Amennyiben viszont utalványként kerül az összeg kifizetésre, senkinek semmi adót nem kell fizetnie, a vállalat tehát 25 százalékot megtakarít, a dolgozó pedig 68 százalékkal (!) nagyobb jövedelemhez jut. Természetesen ugyanezek az arányok a többi utalványnál is, csupán – a különböző keretek miatt – a tényleges összegek különböznek.

A számok azonban egyre több céget győznek meg. A felmérésből az is kiderül: tavaly kétszer annyi cég döntött a cafeteria-rendszer bevezetése mellett, mint tavalyelőtt, s általában is évről évre nő a cafeteriát választó vállalatok száma. A tapasztalatok szerint minden csak a szokásokon múlik: ha valaki egyszer már dolgozott olyan cégnél, ahol volt ilyen, a dolgozó a következő munkahelyén is igényelni fogja, ha pedig az illető menedzser, akkor a bevezetés mellett fog kardoskodni. A vezetői állásokban egyébként is tendencia, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a béren kívüli juttatások. Az autó-, laptop-, mobiltelefon-juttatás természetesen nem része a cafeteria-rendszernek, több cégnél azonban előfordul, hogy a vezetők cafeteria-kerete is magasabb, mint a többi dolgozóé. Végül is ha teljesen kihasználják a lehetőségeket, akár havi nettó 42 ezer forintról van szó, ami már némelyik menedzseri állásban sem mindegy… Vélhetően néhány éven belül közeledni fogunk a nyugat-európai gyakorlathoz, ahol a magyarországi 5 százalékkal szemben a dolgozók jövedelmük 15 százalékát kapják béren kívüli juttatásként.

A munkavállalók megbecsülése

A rendszer terjedésében az is segíthet, hogy ma már egyre könnyebb az utalványokat árura váltani. Az étkezési jegyeket elfogadó egységek száma például egy év alatt 33-ról 38 ezerre nőtt. Az olcsóbb ételeket kínáló éttermekben, kifőzdékben, büfékben ma már szinte mindenhol lehet jeggyel fizetni. Ma már a kistelepülések sem jelentenek akkora problémát. Az Accor Services például külön csapatot foglalkoztat, hogy meggyőzzék a boltosokat: semmit sem veszítenek. Az összegyűjtött jegyekért azonnal készpénzhez jutnak, amint beküldik őket a jegyforgalmazó társasághoz.

A széles körű előnyök ellenére a legkisebb cégeknél továbbra sem ébredtek rá, hogy ez egy adókímélő forma. Jelenleg ugyanis – mint láttuk – a munkavállaló és a munkaadó adóterheit összeadva a fizetésemelésre kifizetett összeg 66 százaléka az állam zsebébe kerül. Elvileg a kis cégek lennének a legalkalmasabbak arra, hogy a költségkímélő lehetőségeknek megfelelően rendezzék át a bérviszonyokat. Hogy mégsem veszik a fáradtságot a dolgozók számára jövedelmezőbb forma bevezetésére, komoly szemléletbeli problémákat tükröz.

A cafeteria-rendszert már bevezetett cégek úgy vélik: a munkavállalók a megbecsültség jelének tartják a béren kívüli juttatásokat. A vállalatok 81 százaléka úgy nyilatkozott, az utalványrendszer segít a dolgozók megtartásában, 87 százaléka válaszolt úgy, hogy erősíti a dolgozók motiváltságát.

szasa