Fordulatos vámháború

Világszinten az Egyesült Államoké messze a legnagyobb kereskedelmi hiány. A deficit 1,1 ezer milliárd dollár, ami különösen kiugró, ha hozzávesszük, hogy a második helyen álló India deficitje „csupán” 245 milliárd. Az amerikait főleg a hazai kereslet hajtja olyan áruk iránt, mint az elektronikai cikkek, a kőolaj, a ruházati termékek és az autók. Ehhez jön még az erős dollár, valamint a gazdaság növekedése és a jövedelmek emelkedése, amelyek lehetővé teszik a fogyasztóknak, hogy több importált árut vásároljanak. A legnagyobb kereskedelmi hiányt, 295 milliárd dollárt Kínával szemben könyvelheti el az Egyesült Államok.

Donald Trumpnak nem tetszik ez a mérleg, és már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy vámokkal kívánja orvosolni a helyzetet. Előszeretettel nyúl ehhez az eszközhöz egyéb viták esetén is, második elnöksége első napjaiban már rá tudta szorítani Kolumbiát az onnan származó illegális migránsok visszafogadására azzal, hogy 25 százalékos vámmal fenyegette meg a latin-amerikai országot.

Az elnök vámok iránti lelkesedése annyira nem új, hogy már a nyolcvanas évek arról beszélt interjúkban, hogy a gazdasági fellendülést megélő Japánt 15-20 százalékos importvámmal kell sújtani. „Nagyon hiszek a vámokban” – mondta Donald Trump, aki akkoriban manhattani ingatlanfejlesztő volt, nem politikus, és egy tévéinterjúban bírálta Japánt, Nyugat-Németországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Koreát kereskedelmi gyakorlatuk miatt. „Amerikát kifosztják, adósságban úszó nemzet vagyunk és adót kell kivetnünk, vámokat kell alkalmaznunk, meg kell védenünk ezt az országot” – mondta.

Az amerikai elnök múlt héten ismét felpörgette vámháborús menetrendjét. Kedden jött a hír, hogy Washington másnap bevezeti a korábban bejelentett 25 százalékos vámokat Kanadával és Mexikóval szemben, míg Kínára további tízszázalékos büntetővámot vet ki. Az amerikai elnök szerint az intézkedések célja a kábítószer-kereskedelem, azon belül a fentanilcsempészet visszaszorítása; szerinte az „áru” jelentős részben Kínából származik, majd Mexikón és Kanadán keresztül érkezik az Egyesült Államokba. Az elnök egyébként már január végén bejelentette ezeket a vámokat, de a bevezetésüket február elején 30 napra felfüggesztette.

Ezzel párhuzamosan azt is közölték, hogy áprilistól az Egyesült Államok viszonossági alapú vámokat vezet be, tehát minden kereskedelmi partnerével szemben pontosan olyan mértékű vámot alkalmaz, amilyet az adott ország az amerikai termékekkel szemben.

Donald Trump arról még februárban beszélt, hogy hamarosan bejelenti az Európai Unióból importált termékekre kivetendő vámokat, amelyek például az autókra, acélra és alumíniumra vonatkoznak majd, általánosan 25 százalék mértékben, ezen a téren eddig nem volt előrelépés. Megjegyezte, szerinte az EU eleve azért jött létre, hogy kiszúrjon az Egyesült Államokkal. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bírálta terveit, mondván a vám rossz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak is. Jelezte, Brüsszel határozott válaszra készül.

Kína azonnal reagált a múlt heti fejleményekre. Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a fentanilprobléma csak egy gyenge kifogás arra, hogy az Egyesült Államok vámokat emeljen a kínai importtermékekkel szemben, ezért Peking válaszlépéseket tesz. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok saját maga felelős az országon belüli fentanilválságért, Kína pedig már eddig is komoly lépéseket tett a probléma megoldása érdekében. Lin Csien figyelmeztetette Amerikát: „Megfélemlítéssel nem lehet ránk hatni, a nyomásgyakorlás és fenyegetés nem megfelelő módja a Kínával való bánásmódnak. […] Ha az Egyesült Államok háborút akar – legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármilyen más konfliktus –, mi készen állunk harcolni a végsőkig.”

Kanada és Mexikó időt nyert. Múlt szerdán a Trump-adminisztráció gazdasági főtanácsadója, Kevin Hassett egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok készen áll a Kanada és Mexikó elleni vámok eltörlésére, amennyiben azok hatékonyabb lépéseket tesznek a kábítószer-csempészet ellen. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök közölte, válaszlépésként Kanada is huszonöt százalékos vámot vet ki első körben harminc milliárd dollár értékű amerikai importra. Donald Trump telefonon is beszélt a kanadai kormányfővel, az egyeztetés a diplomatikus közlemények szerint viszonylag baráti volt, de érdemi eredményt nem hozott.

Még aznap bejelentették, hogy az Egyesült Államok egy hónappal elhalasztja a mexikói és kanadai autóimport különvámjának bevezetését, miután Donald Trump egyeztetett a hazai autóipar meghatározó szereplőivel. Szintén szerdán, az amerikai kongresszusban elmondott beszédében Donald Trump azzal indokolta a viszonossági vámok bevezetését, hogy az USA kereskedelmi partnereinek zöme jóval nagyobb vámtételt vet ki az amerikai termékekre, mint fordítva az Egyesült Államok.

Másnap Trump közölte, hogy április 2-ig elhalasztja az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada között 2020-ban létrejött háromoldalú kereskedelmi megállapodás (USMCA) hatálya alá eső mexikói termékekre kivetendő vámokat. Előzőleg telefonon beszélt Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel, és úgy fogalmazott, az iránta való tiszteletből teszi meg ezt a gesztust.

Peking nem csak a szavak szintjén vágott vissza Donald Trumpnak, amiért összesen már húsz százalékra emelte a büntetővámokat. Kína e hét hétfőtől 15 százalékos vámot vezetett be egyes amerikai mezőgazdasági importtermékekre, köztük a csirkére, kukoricára, gyapotra és búzára. Ezenkívül tízszázalékos vámot vetett ki az amerikai vízi élőlényekre, marhahúsra, tejtermékekre, gyümölcsökre és zöldségekre, sertéshúsra, szójára és cirokra, továbbá számos amerikai céget sújt különböző korlátozásokkal.

Noha a kanadai és a mexikói vezető is beszélt a múlt héten telefonon Donald Trumppal, Hszi Csin-ping ez ügyben még nem. Peking egyértelműen nem akarja azt a benyomást kelteni, hogy kétségbeesett volna, és amerikai nyomásra siet tárgyalni. A külügyi szóvivő fentebb idézett kemény fenyegetései mellett a tényleges válaszlépések kellően visszafogottak ahhoz, hogy még maradjon tér egyezkedni.

Kínának egyébként sem új a helyzet, hiszen évek óta kereskedelmi és technikai háborúban áll az Egyesült Államokkal, és Donald Trump első elnökségéből is tanult. Ami most történik, arra már régóta számítottak. Az elmúlt években széles eszköztárat építettek ki Pekingben, ami magában foglalja a vámokat, importkorlátozásokat, exportellenőrzéseket, szankciókat, szabályozási felülvizsgálatokat és különböző üzleti korlátozásokat. „Egyetlen ország se ábrándozzon arról, hogy miközben elnyomja vagy kordában tartja Kínát, addig jó kapcsolatokat ápolhat velünk” – nyilatkozta Vang Ji kínai külügyminiszter.

De célba érhetnek-e az amerikai intézkedések Pekinggel szemben? Noha valamelyest lassult a kínai gazdaság, továbbra is közel ötszázalékos éves növekedési ütemmel bővül, erre a nyugati világ jelenleg nem képes. Hszi Csin-ping kínai elnök vezetése alatt az ország jelentős beruházásokat hajt végre a fejlett technológiák, az oktatás és más stratégiai területek fejlesztése érdekében. Ráadásul Kína kereskedelmi kapcsolatai erősebbek, mint Trump első elnöki ciklusában voltak, és egyre kevésbé függ az ország az amerikai importtól – például a szójabab nagy részét már Brazíliából és Argentínából szerzi be, nem pedig az Egyesült Államokból. Ezzel szemben Mexikó exportjának több mint 80, Kanada kivitelének pedig 75 százalék az Egyesült Államokba irányul, így ezek az országok sokkal sebezhetőbbek az amerikai vámintézkedésekkel szemben, hiszen óriási a kitettségük.

A New York Times megfogalmazása szerint Donald Trump ezekkel a vámokkal elnöksége egyik legnagyobb kockázatát vállalta, hiszen diplomáciai feszültségeket szított az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnereivel, bizonytalanságot keltett a piacokon, és megtorló intézkedéseket váltott ki az amerikai exporttal szemben. Kathy Bostjancic, az amerikai Nationwide vezető közgazdásza szerint ha a vámok hosszú távon érvényben maradnak, az Egyesült Államok gazdasági növekedése a tavalyi 2,5 százalékról egyre csökkenhet az idén, nem is beszélve arról, hogy az amerikai háztartások megszenvedhetik az árnövekedést.

Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt a vámok ügyében, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján azt mondta, létrejön egy magyar–amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely jelentős segítséget jelent majd a magyar gazdaságnak. „Ez még akkor is jó nekünk, ha közben lesz egy vámháború, amin persze majd Magyarország is veszíteni fog, mint minden európai uniós ország. Ennek a mértékét még nem ismerjük, de biztosak lehetünk abban, hogy lesz” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint Donald Trump azért vet ki vámokat, mert „ez a legjobb eszköz arra, hogy mindenki megértse, hogy akkor jár a legjobban, ha a beruházását az Egyesült Államokban valósítja meg, mert akkor ezeket a vámokat nem kell fizetnie”.