Gazdasági fordulat érkezne a békével
Az elmúlt hetekben felgyorsulni látszanak az események az orosz–ukrán háború közeljövőbeli lezárásával kapcsolatban. Az MBH Bank Indexnek megküldött elemzésében számszerűsítette az esetleges békekötés magyar gazdaságot érintő következményeit.Az MBH szakértői emlékeztettek a Pénzügyminisztérium 2024. áprilisi elemzésére, amely arra jutott, hogy a geopolitikai feszültségek rövid időn belüli rendeződése és a kiszámíthatóbb gazdasági kilátások nyomán gyorsabban oldódna az óvatossági motívum.
Emellett dinamikusabban mérséklődne az infláció és a kamatkörnyezet, ez pedig kedvezően hatna a hazai konjunktúrára.
E forgatókönyv megvalósulása esetén két év alatt közel 0,6 százalékponttal magasabb lehet a GDP-növekedés az alappályában előre jelzettnél a Pénzügyminisztérium szerint.
Egyéb pozitív hatások is körvonalazódnak békekötés esetén: ilyen a lehetséges újjáépítés Ukrajna területén, illetve a békekötéstől valószínűleg függetlenül Európa-szerte meginduló hadiipari beszerzések, fejlesztések.
A Világbank számításai szerint 2024 végével Ukrajna újjáépítésének költsége 524 milliárd dollárra rúghat.
Elemzésükben azt feltételezik, hogy tartósnak ígérkező békemegállapodást követően a földgáz ára 30-40 százalék körüli mértékben csökkenhet, így a közelmúltbeli, 50 eurót közelítő szintekről 30-35 euró körüli sávba eshet vissza, azonban a 2010-es években látott 20 euró körüli átlagos gázár visszatérésére nem számítanak.
A gázárak csökkenése egyébként nem pusztán a békemegállapodásból következhet, de abból is, hogy az elmúlt években rengeteg LNG-terminál építése indult be Európában.
Tartós forinterősödés
A földgáz árának jelentős csökkenése esetén Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege is javulhatna. A GDP arányában ez a javulás közel egy százalékpontnyi lehetne, ami 5-10 forintos erősödést eredményezhetne az euró–forint árfolyamban, írták az MBH elemzői.
„Eközben, mivel az infláció az elmúlt hónapokban váratlanul nagyon megugrott idehaza, az MNB-nek továbbra is óvatos politikát kellene folytatnia, nem kezdhetne hirtelen monetáris lazításba, még a kockázati megítélés javulása esetén sem. Mindez további forinterősödést válthatna ki, akár tartósabban 400 forint alatti euróárfolyamot eredményezve.”
