Gazdasági sikertörténet a keleti nyitás stratégiája
Egyértelműen gazdasági sikertörténetnek számít a keleti nyitás stratégiája, amelynek következtében tíz év alatt 28 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom Magyarország és a tőle keletre fekvő államok között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az egyik legnagyobb dél-koreai autóipari beszállítónak számító Hanon Systems beruházásavatóján kiemelte, hogy vállalatnak a világ 21 országában 51 gyára van, ezért keményen meg kellett küzdeni a pécsi beruházásért. A csaknem 11,5 milliárd forintos, zöldmezős beruházáshoz az állam mintegy 2,5 milliárd forint támogatást nyújt, amitől további munkahelyek teremtése várható. „A Hanon Systems fejlesztése megteremti annak a lehetőségét, hogy a jelenleg is több mint háromszáz fős létszámot a vállalat tovább növelje Pécsett, hiszen 20 ezer négyzetméternyi új gyártóterület jön létre” – fogalmazott a miniszter.
Beszédében kiemelte, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakuló, új világgazdasági korszakban számos tekintetben a Kelet dominanciája érvényesül, így van ez több meghatározó, forradalmian modernizálódó ágazatában is. Példaként hozta fel, hogy míg 2007-ben a globális beruházások 81 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 17 százalékát keletiből, 2018-ra ez az arány kiegyenlítődött, a tavalyi „fekete évben” pedig teljesen megfordult: a Kelet részesedése 70 százalékosra nőtt, a Nyugaté 29 százalékosra csökkent.
Magyarországon 2019-ben Dél-Korea, 2020-ban Kína volt a legnagyobb beruházó, és egyelőre idén is Dél-Korea áll nyerésre. Tavaly az összes magyarországi beruházás 48 százaléka keleti országokból érkezett – tette hozzá a miniszter.
Továbbá hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források tekintetében a keleti világ felzárkózott, s eközben a technológiai lemaradását is ledolgozta. Mint közölte, a modern autóipari korszak legnagyobb vállalatai mára döntő mértékben keletiek. Ezek pedig folyamatosan termelési kapacitásokat hoznak létre Európában, amelyekért a kontinens legnagyobb országai is versenyeznek.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország és Dél-Korea gazdasági és politikai együttműködése mindig is a kölcsönös tiszteleten alapult, és a kapcsolatrendszer sok hasznot hozott mindkét félnek. Aláhúzta: tavaly, amikor több mint 5 százalékkal esett vissza a világkereskedelem volumene, a kétoldalú kereskedelmi forgalom 28 százalékkal nőtt, az idei első félévben pedig 25 százalékkal.
A most átadott beruházást a sikertörténet újabb fejezetének nevezte, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) idei növekedése elérhesse az 5,5 százalékot, és az állam ekkor visszafizesse a gyermeket nevelő családoknak a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat.
A tárcavezető végezetül elmondta, Magyarország a 15. legnagyobb exportőr a világon az autóipari klímaberendezések terén, az ország autóipara pedig az idei év első hét hónapjában 25 százalékkal növelte a teljesítményét. Az ágazat termelési értéke így már meghaladja az 5800 milliárd forintot, és idén először átlépheti az évi 10 milliárd forintot is.
