Szlovákiában már lehet GMO-élelmiszert termelni

Szlovákia, követve az EU néhány tagállamának példáját, a közelmúltban engedélyt adott génmódosított kukorica kísérleti termesztésére. A hagyományos növényeknél erősebb ellenálló képességű, viszont gyakorlatilag kiirthatatlan növények nagyüzemi termesztését egyelőre tiltja az unió – mivel nem kizárt, hogy veszélyt jelenthetnek a fogyasztókra. A szlovák GMO-ültetvény azonban a legnagyobb a környező uniós tagországokban.

Kevés olyan eljárás, technológiai újítás van a világon, amely annyira felkavarná a közvéleményt, mint a génmódosított növények termesztése, az ilyen alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek forgalomba hozatalának engedélyezése vagy tiltása. Érvek és ellenérvek sorakoznak egymás mellett. A GMO pártfogói úgy vélik, ezzel az eljárással olyan mértékben növelni lehet a terméshozamot, hogy meg lehet oldani a világ élelmezési problémáit… Ez a vélekedés azonban vitatható, hisz az élelmiszer-ipari termékekből már most is jelentős túltermelés tapasztalható a fejlett világban, az emberiség élelmezési gondjai mégsem közelednek a megoldáshoz. A terméshozam fokozásával és a nagyobb hatékonysággal mindenekelőtt nagyobb profit érhető el. A GMO elutasítói ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a természet rendjébe való drasztikus beavatkozás végeredményeképpen olyan, a kártevőkkel szemben ellenálló növény fejlődik, amelytől nemcsak a belőle táplálkozó rovar pusztul el, hanem az őt élelmiszerként elfogyasztó háziállat és ember is tartós egészségkárosodást szenvedhet. De mi is a génmódosítás lényege? A módszer arról szól, hogy az élő sejtbe egy idegen gént juttatnak be mesterséges módon. A sejt szaporodása során saját génjeinek megsokszorozásával együtt az idegen gént is megsokszorozza, és továbbörökíti az utódsejtjeibe. Ez az eljárás abban is különbözik a fajtanemesítés eljárásától, hogy a GMO alkalmazásával nem rokon fajok génjeinek átültetésére is lehetőség nyílik. És éppen ez a veszélyes benne – vélik a szakemberek. A génmódosított példányok ugyanis jóval erősebbek a hagyományos növényeknél, ezért ahol egyszer sor került már módosított ültetvények telepítésére, ott gyakorlatilag lehetetlen visszaállni a régimódi termelésre. Sőt, a génmódosított magok az időjárással együtt a szomszédos szántóföldeken is szétterjedhetnek. Az Európai Unió ezért tiltja a GMO nagyüzemi termesztését – legalábbis addig, amíg egyértelműen be nem bizonyosodik, hogy nincs egészségkárosító hatása. A bizottság döntése minden tagállamra kötelező. Közben a világon jelenleg mintegy 70 millió hektáron (!) termesztenek GM-fajtákat, elsősorban szóját, kukoricát, repcét és gyapotot. A legnagyobb termelők az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Kína, India és a Dél-Afrikai Köztársaság. De nem kell ennyire messzire mennünk, hogy génmódosított növényekkel találjuk magunkat szembe. Közvetlen környezetünkben Romániában és Ukrajnában is engedélyezett a GM-fajták termesztése. Egyedül az Európai Unió állt eddig ellen, ám úgy tűnik, hogy a hatalmas nyomásnak lassan engedni kényszerül… Szlovákia a múlt héten kapott engedélyt, hogy kísérletileg genetikailag módosított kukoricát termeszthessen. A szlovák gazdák harminc hektáron kezdhetik meg a Monsanto nevű amerikai cég által kifejlesztett, a kártevőkkel szemben ellenálló GM-kukorica vetését. A kísérlet célja annak megállapítása, hogy vajon a génmódosított kukorica vetéshozama nagyobb-e, mint a hagyományosé. Az engedélyezéssel egyidejűleg a szlovák környezetvédelmi felügyelet visszautasította a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet követelését, hogy teljesen tiltsák be a génmódosított kukorica termesztését. Közben az Európai Unióban változatlanul igen erős a társadalmi ellenállás a génmódosított fajták termesztésével szemben. Április elején nagyszabású demonstrációra került sor Bécsben, amelyen a Magyar Természetvédők Országos Szövetsége és a Védegylet aktivistái is képviseltették magukat. A demonstráció aktualitását az adta, hogy az Európai Bizottság és a soros osztrák EU-elnökség Bécsben rendezte meg a genetikailag módosított, a hagyományos és a biotermékek együttes termesztéséről szóló konferenciát, s ez a demonstráció résztvevőinek véleménye szerint különösen veszélyes lehet. Ennek kísérleti megvalósításával most éppen Ausztriában próbálkoznak bizonyos üzleti körök, noha korábban Ausztria is egyike voltak azon öt uniós országnak, amelyek teljes GMO-mentesnek deklarálták magukat. Az osztrák kormány egyelőre ellenáll, Ausztriában ugyanis különösen erős a lakosság ellenérzése a génmódosított élelmiszerekkel szemben. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül Lengyelországban a legszigorúbb a szabályozás. Nemcsak, hogy nem termesztenek GMO-növényeket, ezt a jövőben sem tervezik. – A lengyel kormány a génmódosított termékek importját is betiltja, hogy megőrizze GMO-mentes státusát – jelentette ki Jan Krzysztof Ardanowski mezőgazdasági miniszterhelyettes. Hazánkban az 1999. évi törvény értelmében szintén csupán kísérleti vagy kutatási célra engedélyeztek néhány GM-növényt, maximum néhány száz négyzetméteres, jelképes területen. Ugyanakkor a korábbi teljes elhatárolódást, az ellenállást lassan nálunk is felváltja a gondolattal való óvatos barátkozás: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a géntechnológiával kapcsolatos kérdéseknek és válaszoknak külön fejezeteket szentel a világhálón, amelyben már GM-termékek engedélyezéséről, az engedélyezés folyamatáról, a GM és nem GM-növények együtt termesztéséről is olvashatunk. Az FVM honlapjáról az is kiderül, hogy a „köznapi beszédben, a sajtóban használt, génmódosított, génmanipulált, génpiszkált kifejezések a közvéleményt gyakran negatív irányba befolyásolják”. Vagyis eljutottunk odáig, hogy a hivatalos álláspont szerint már nem is káros a GMO… Mi is beadjuk a derekunkat? Hernádi Zsuzsa