Gyógyszer, ami van is meg nincs is

Az 5 milligrammos Bisoprolol Sandoz jelenleg hiánycikk, mondja a gyógyszerész, mikor meglátja a receptet. A magas pulzusszámra felírt gyógyszernek szerencsére akad helyettesítője, ugyanaz a hatóanyag és a kiszerelés, csak a doboz színe és gyártója más – nyugtat meg a patikus. Azt sem rejti ugyanakkor véka alá, hogy a Bisocard filmtablettából is az utolsó három dobozzal adja most ki, és fogalma sincs, mikor jön belőle újra. Kész szerencse, hogy a háziorvos bőkezűen három dobozzal írt fel a vényköteles orvosságból, így három hónapig nem kell újra próbálkozni a patikában.

Kérdés persze, hogy addigra megoldódnak-e az ellátási problémák. Mert hogy zavar lépett fel, tagadhatatlan. Januárban még nagy port vert fel a hír, hogy a dániai székhelyű Novo Nordisk által gyártott, egyes típusú cukorbetegeknek szánt egyik injekciófajtából hiány van, ám azóta sok más gyógyszer beszerzése is nehézséget okoz. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) pontosan nyilvántartja a hiányzó készítményeket, ezen a listán több mint 1500 termék található jelenleg; a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy közülük 400, vagyis csaknem egyharmaduk az elmúlt egy évben került fel a listára. Főleg a téli időszakban volt rendkívül kellemetlen, hogy szinte nem lehetett hozzájutni az egyik legnépszerűbb gyógyhatású készítményhez, a Neo Citran italporhoz, sőt más gyártók hasonló termékeihez sem.

– A paracetamoltartalmú, felnőtteknél a megfázás következtében kialakuló torokfájás, láz, nátha, fejfájás és végtag-, illetve izomfájdalom kezelésére szolgáló gyógyszer jelenleg hiánycikk. Rendeléseinknek csak egy kis részét kapjuk meg, ezeket villámgyorsan elkapkodják a betegek, utána adhatjuk fel újra a rendelést – mondja a Demokratának Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, aki maga is üzemeltet gyógyszertárakat.

Járványok összefonódása

Van egy hármas járvány, a Covid, az influenza, illetve az RSV következtében, mutat rá Hankó Zoltán.

– A tridémia következtében pedig gyorsan elfogyott az ennek a betegségcsoportnak a kezelésére használatos láz-, fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók egy része – mondja az MGYK elnöke. De vannak szerinte olyan gyógyszerek is, amelyek bizonyos divathullámok hatására tűnnek el átmenetileg.

Ehhez jött még, hogy a világjárvány korábbi hullámai alatt eleve visszaesett a gyártás, és logisztikai problémák merültek fel, ami miatt egyre több európai országban kezdi felütni a fejét a rég elfelejtett rém, a gyógyszerhiány. A hiánycikkek között antibiotikumok is szerepelnek, amelyeket gyakran használnak légúti fertőzések kezelésére, például az amoxicillin. Továbbá sok helyen már kifogytak a köhögés elleni szirupokból, a gyerekeknek szánt paracetamolkészítményekből és a vérnyomáscsökkentőkből is. A maszkviselésnek, szociális távolságtartásnak és az ezernyi higiéniai előírásnak is lett egy nem várt hátulütője, ugyanis a korábban megszokott betegségek nem tudtak olyan hatékonyan terjedni, emiatt a kezelésükre szolgáló gyógyszerek gyártását visszafogták a cégek, most viszont nehezen képesek lekövetni a megugrott keresletet.

Nem csak nálunk probléma

Hankó Zoltán szerint ugyanakkor vannak strukturális problémák is, jól látható, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Németországban, Olaszországban, a szomszédos Szlovákiában, a szerbeknél, románoknál is egyre több gyógyszer lett hiánycikk.

– Ennek egyik oka az energiaválság, ami miatt több nagy gyógyszergyár is csökkentette a termelését, de más, jelentősebb baj is van. Az elmúlt évtizedekben átalakult a gyógyszergyártás, és a gyógyszerek világ-nagykereskedelme. Ma már a hatóanyagoknak a jelentős részét Ázsiában állítják elő, Kínában, Indiában. Az ellátási láncok ugyanakkor az utóbbi időben bizonytalanok lettek. Így ha egy céggel vagy hatóanyaggal kapcsolatban probléma merül fel, azt világszerte mindenki megérzi – mutat rá az MGYK elnöke. Az MTI úgy értesült, hogy a holland patikák csak tavaly több mint 1500 alkalommal jeleztek gyógyszerhiányt; a német gyermekgyógyászok országos szakmai szervezetének vezetője, Thomas Fischbach szerint Németországban nincs elég lázcsillapító, de hiány mutatkozik az antibiotikumok és a fájdalomcsillapítók területén is; a brit gyógyszertárak egyik érdekképviseleti szerve pedig tavaly év végén az amoxicillin szűkösségére panaszkodott, mivel a szigetországban megnövekedett a skarlátos és torokgyulladásos fertőzések aránya.

Azt, hogy valami nincs rendben, magunk is tapasztalhattuk már a tavalyi év végén a gyógyszertárban vásárolva, hiszen november–decemberben már jóval mélyebben kellett a zsebünkbe nyúlni egy-egy gyógyhatású készítményért, és bár a vényköteles termékek ára maradt a megszokott alacsony szinten, az egyéb termékek drágulását mindenki megérezte. A problémák oka az, hogy a gyógyszerek előállítása rendkívül energiaigényes, korábban számos európai gyártó megkongatta a vészharangot, szerintük a túlságosan magas áramdíjak miatt akár egyik-másik generikus gyógyszer gyártása is leállhat a közeljövőben. A Medicines for Europe lobbiszervezet 2022 szeptemberében nyílt levelet küldött az Európai Unió tagállamainak energia- és egészségügyi minisztereihez, amelyben azt írták, az európai gyógyszergyárak tízszeres áron jutnak hozzá a villamos energiához, miközben nyersanyagköltségeik is megemelkedtek 50-160 százalékkal.

Kicsik vagyunk és olcsók

Hankó Zoltán úgy látja, ebben a kontinentális zűrzavarban a magyar helyzet annyiban specifikus, hogy viszonylag kis piac a miénk.

– Ha globális problémák adódnak, a nagy nemzetközi gyártók elkezdenek számolni, kiket éri meg elsődlegesen ellátni, mi nem tartozunk ezek közé. Amikor a gyógyszerforgalmazó multinacionális cégnek nincs elegendő terméke a teljes piac lefedésére, akkor előnybe kerülnek a nálunk nagyobb és magasabb árszínvonalú piacok – húzza alá az MGYK elnöke, hozzátéve, Magyarországon az is problémát jelent, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek ára 2007 óta lényegében nem változott, még az inflációt sem követte a rendszer. Ettől függetlenül hangsúlyozza, a vényköteles gyógyszerek körében nem akkor beszélhetünk hiányról, amikor egy vényköteles termék nem kapható sehol az országban, hanem akkor, ha a gyógyszert rendelő orvos felírja, és helyettesíteni sem lehet. Jelenleg általában nem ez a helyzet, ha ugyanis akad is hiánycikk, jó eséllyel kapható a helyettesítő terméke. Hankó Zoltán ugyanakkor siet leszögezni, igyekszik ebben a témában rendkívül óvatosan megnyilvánulni, és kollégáit is erre inti, mert a pánikvásárlások beindulására végképp nincs szükség, az valóban súlyos helyzetet teremtene.

– A probléma nem abban áll, hogy egy adott gyógyszer nem kapható, hanem abban, ha az orvosok nincsenek naprakészen informálva arról, épp mi hiánycikk, és milyen helyettesítő gyógyszerek állnak rendelkezésre helyette. Ha tudnák, melyek a hivatalos helyettesítők, és melyek azok, amelyek ugyanúgy el tudják látni a beteget ugyanazzal a hatóanyaggal, akkor a probléma nagy része megoldható lenne – vélekedik az MGYK elnöke. Úgy látja: a problémát egy egyszerű informatikai megoldással meg lehetne oldani, ha az orvosok a recept felírásakor látnák az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben, hogy mi a patikák aktuális árukészlete.