Sok növényfajtánál a szokatlanul meleg idő hatására megindult a nedvkeringés. Ennek legékesebb jelei a hirtelen előbukkanó szép és egészséges rügyek. Pedig a növényeknek még mélynyugalmi állapotban kellene lenniük. Akár a természet kedves tréfájának is vélhetnénk mindezt, ha nem tudnánk, hogy a valódi télben rendkívüli károk érhetik a magyar gyümölcstermést. Nem lesz barack, nem lesz meggy, nem lesz cseresznye.

Rozsnyói Béla kerekegyházi gazda hosszú késével megbontja egy meggyfa vékony, lecsípett ágának rügyeit. A tompa januári napfényben megcsillan a nedvesség a rügyek alján. Ha fénylik a rügyalap, akkor baj van. Régi és örök igazság ez, amely azt jelenti, hogy a rügyben megindult a nedvkeringés, s ha ezt a rügyet kemény fagy éri, akkor elpusztul. A gazdának szép, 28 hektáros ültetvénye van. Ebből 21 hektáron gyümölcsöt, 7 hektáron pedig szőlőt termeszt. Tart a fagytól, ahogy tart attól minden gyümölcstermelő. Különösen azok, akik kajszibarackkal, őszibarackkal, meggyel, szilvával foglalkoznak. Rozsnyói Béla gyümölcsösét két évvel ezelőtt, 2005 tavaszán elverte a jég. Összesen 17 millió forintnyi kár érte, amely akkora csapás volt számára, hogy majdnem feladta a gazdálkodást. Attól tart, hogy az idén valami hasonló következik. Elmaradt a tél az idei télen, illetve a hoszszú tavaszba forduló ősz után késve mégis megérkezett. Tavaly december 10-e óta folyamatosan meleg van, legalábbis az ilyenkor szokásos átlaghőmérséklethez képest. Kecskemét környékén plusz 20 Celsius-fokos hőmérsékletet, sőt még annál is többet mértek. Télen. Mellesleg nemcsak a tél maradt el tavaly, de az ősz is. Tavaly november 3-án kezdődött a meleg idő, és néhány napnyi, valóban kemény, decemberi fagy kivételével 2007. január 25-ig tartott. A hőmérsékleti csúcsok mellett Magyarország fölött, a magasabb légkörben szinte tombolt a nyár. H. Bóna Márta meteorológus a Demokratának elmondta, Budapesten például tíz hőmérsékleti csúcs dőlt meg ezekben a januári napokban. A nappali csúcsokon még nem is csodálkoztak annyira a szakemberek, de azon igen, hogy a tíz esetből négyszer megdőltek az eddig mért legmagasabb éjszakai melegcsúcsok is. H. Bóna Márta szerint az ilyen szélsőséges időszakok a nagy időjárási rendszer természetes részét képezik. Hasonló véleményen van Rozsnyói Zoltán agrármérnök, nyugdíjas falugazdász is. Ő a mezőgazdaság tapasztalataira hivatkozik, amelyek szerint száz évben egyszer fordul elő ilyen szélsőséges időjárás. Ha már természeti csapásról beszélünk, sokkal gyakoribbak a szárazságok, a jégverések, a váratlan viharok. Orbán Zoltán, a Madártani Egyesület munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy sok költöző madár, például a fehér gólya hazánkban maradt. Más fajoknak pedig csak egy része költözött el délebbre, áttelelni. Jellemző az is, hogy bizonyos fajok, amelyek a Sarkkörön, illetve azon túl élnek, ezúttal nem repültek el hozzánk, pedig ők itt, ebben a térségben töltik a telet. Orbán Zoltán szerint a madarak esetében is akkor lenne nagy baj, ha a meleg hatására korábban indulna meg náluk az élet. Azaz korábban kezdenének költeni. Ebben az esetben egy hirtelen jövő február végi, márciusi kemény fagy elpusztítaná az utódokat. A gyümölcsöknél a kajszibarack, az őszibarack, a meggy, a cseresznye és a szilva van veszélyben. Garics János, az FVM munkatársa úgy véli, a veszélyeztetett gyümölcsök közé kell még sorolni a málnát és ribizlit is. De az almában és a körtében is hamarosan megindul a vegetáció, ennek éppen most, január végén, február elején jön el az ideje. Garics János szerint a fejlődő rügyekben most egy mínusz 2-10 fok közötti fagy is jelentős kárt okozna. A szakember hozzáteszi, hogy annál nagyobb lehet baj, minél tovább húzódik a szokatlan meleg, hiszen akkor a rügyeket már jóval kifejlettebb állapotban érheti a hirtelen és tartós hideg. Ináncsi Ferenc, az újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Kht.-től azt mondja, hogy minden növénynek van természetes hideg igénye. Bár ez fajonként, sőt fajtánként is eltérő lehet, ha nem kapják meg a növények az életükbe programozott hideget, s ha a meleg idő nem engedi, hogy az úgynevezett mélynyugalmi állapotban kipihenjék magukat, jelentősen csökkenhet a termés. Ináncsi Ferenc szerint különben azt, hogy mennyire előre száguldott az időjárás órája, nem is anynyira a kajszibarack vagy a meggy rügyei mutatják, hanem az ibolya, a százszorszép és az aranyvessző, amelyek védettebb helyeken már úgy pompáznak, mintha március lenne. A gyümölcsöknél jóval kevesebb szó esik a gabonáról. Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára maga is gazdálkodik. Ő úgy véli, a búzának nem lesz semmi baja, legalábbis a hidegtől nem. Sokkal nagyobb gond, hogy az őszi esők és a téli hó elmaradásával nem kapott elegendő vizet a talaj. Obreczán Ferenc szerint a gabonák így nem tudtak rendesen meggyökeresedni. Kiss Miklós, a Magosz ifjúgazda tagozatának vezetője hozzáteszi, náluk, azaz Soltvadkert környékén csupán 50-100 milliméternyi eső esett az elmúlt hónapokban. Cegléd térségében pedig csupán 20. Ha most jönne egy kiadós csapadékos korszak, már az is késő lenne a gabona számára. Nem alakulna ki az egész évre szükséges nedvességtartalék a földben. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára azonban úgy nyilatkozik az interneten, hogy még a csapadékhiány ellenére is közepes búzatermést, azaz 3 milliós tonnás aratást várnak a szakemberek 2007-re, ami fedezi a hazai szükségletet. A szántóföldi növények közül elsősorban a repcét fenyegeti a fagy. A repce kikelt, szépen fejlődik, a fagy azonnali pusztulását okozná. A gyümölcsösök és a szántóföldek közös gondja, hogy a meleg kedvez a kártevőknek és a betegségeknek. Bárhogy is alakul az időjárás, annyi már bizonyos, hogy a hazai növénytermesztésben legalább 15 százalékkal több növényvédőszert kell használniuk a termelőknek. Mit hoz a hideg? Minél később jön, annál rosszabb. Az előjelzések rosszak. Március végén is van esély arra, hogy mínusz 10 Celsius-fok alá süllyedjen a hőmérő higanyszála. Volt már erre példa, ahogy volt példa a márciusi mínusz 20 fokos hidegre is. H. Bóna Márta nem jósol ilyen hosszú távra. Szerinte a meteorológia csak tíz napos távon képes viszonylag megbízható előrejelzésekre. Eszerint február elején kisebb lehűlés lesz csupán, amikor a napi hőmérséklet 0 fok körül alakul. Ha mégis jön a fagy, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet becslése szerint az 60-70 százalékos veszteséget okozna. A 60-70 százalékos visszaesés a cseresznye esetében szinte teljes piaci hiányt okozna az idén. Majdnem hasonlóképpen járnánk más gyümölcsökkel is. A termelők nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, hiszen hazánk komoly gyümölcsexportőrnek számít, s ez a bevétel most elmaradna. Ráadásul a hazai ellátást sem sikerülne európai exportból fedezni, hiszen az egész kontinensen hasonló időjárás uralkodik. Mindennek az lenne a következménye, hogy az európai, ezen belül pedig a hazai piacot ellepnék például a Dél-Amerikából származó gyümölcsök. S ha meggyökeresednének az európai piacon az argentin, chilei beszállítók – márpedig ez 2007-ben nem lenne nehéz -, akkor ez az egész EU gyümölcstermesztését visszavetné. A rügyeket előcsalogató meleg tél ellen nem lehet védekezni. A téli meleg és a hirtelen jövő hideg ellen új gyümölcsfajtákat kellene kikísérletezni, ez azonban csak olyan nemesítő munkával lehetséges, ami legalább tíz-tizenöt évig tart. Félő, hogy egyes gazdasági körök a gyümölcsök, haszonnövények génmanipulációját erőltetik majd, mint az egyetlen lehetséges megoldást. Ez pedig nagyobb baj lenne, mint akár tíz fagykár egymás után. Sinkovics Ferenc