Harcoló intelligenciák
Kanyarban előzi a kínai cég az amerikaiakat: a DeepSeek több mérésben is jobb eredményeket produkált, mint amerikai vetélytársa, ráadásul sokkal olcsóbban képes minderre.Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok frissen beiktatott elnöke január 21-én bejelentette, hogy 500 milliárd dolláros beruházást tervez a mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúrájának finanszírozására, azzal a céllal, hogy megelőzze a rivális nemzeteket az üzleti szempontból kritikus technológia terén. A Fehér Ház Roosewelt termében többek közt ott állt az elnök mellett Sam Altman, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezérigazgatója is.
Néhány nappal később a kínai DeepSeek bejelentette az általa fejlesztett DeepSeek R1 nagy nyelvi modellt (LLM) használó MI-t, amely a tesztek során több mérésben is jobb eredményeket produkált, mint amerikai vetélytársa.
A bejelentés hatására dollár százmilliárdok olvadtak el az MI iparághoz köthető cégek piaci értékéből. Az egyik legnagyobb vesztes az nVidia, amely cég a mesterséges intelligencia futtattatásához optimalizált hardvereket gyárt, és az elmúlt időszak egyik legnagyobb növekedését produkálta.
A kínaiak eredménye nem önmagában érdekes igazán, hanem az elmúlt időszak kereskedelmi háborújának történéseit figyelembe véve. A Biden-kormány mandátumának lejártáig több olyan intézkedéscsomagot is elfogadott, amelyekkel elsősorban Kína térnyerését próbálta meg lassítani a high-tech iparágakban, ezért például 2022-ben megtiltotta a legfejlettebb félvezető technológiák kínai exportját az amerikai cégeknek.
Ha igazak az állításaik, akkor az ázsiai cég úgy ért el kiváló eredményeket, hogy a rendelkezésére álló hardver képességei elmaradnak a nyugati versenytársak által használttól. Az amerikai tőzsdét megingató tény nemcsak ez, hanem az az összeg, amelyet a DeepSeek saját bevallása szerint a fejlesztésre költött.
Tavaly novemberben Wall Street-i elemzőktől hallhattuk, hogy a valaha volt legjobb befektetés az a tizenhárommilliárd dollár, amit például a Microsoft az OpenAI-ba pumpált, ehhez képest a kínaiak mindössze hatmillió dollárnyi összeget fordítottak a saját termékük fejlesztésére.
A tech cégek mellett egyes energetikai cégek részvényei is veszítettek értékükből. A mesterséges intelligencia iparág jelentős energiafelhasználó. Több vezető cég moduláris atomreaktorok építését tervezi, de a közel húsz éve leszerelési fázisban tengődő, hírhedt pennsylvaniai Three Mile Island-i atomerőművet tulajdonló Constellation Energy és a Microsoft tavaly kötött egy ötéves periódusra szóló megállapodást a redmondi cég energiaszükségleteinek fedezésére.
Ha az ázsiai cég valóban olyan körülmények között érte el eredményeit, amelyeket eddig megismerhettünk, akkor fentiek tükrében érthető a nyugati befektetők aggodalma.
A két cég jelenleg hasonló szolgáltatásokat kínál, de a DeepSeek ajánlata messze olcsóbb, így versenyhátrányba kerülnek az OpenAI azon partnerei, amelyek a ChatGPT-re alapozzák jelenlegi szolgáltatásaikat.
A legfrissebb hírek szerint a Microsoft kutatói arra utaló nyomokat találtak, hogy a DeepSeek munkáját az OpenAI köreiből segítették, illetve ChatGPT tulajdonosa, az OpenAI azt állítja, hogy szilárd bizonyítéka van arra, hogy a kínai startup cég az ő technológiáját használta fel saját modellje létrehozásához.
A két ország közötti gazdasági háború tovább fokozódik, miközben az öreg kontinens a Draghi-jelentéssel a kezében a partvonalról figyeli a történéseket.