A közleményben elmondta, a tervezett fejlesztések hozzájárulnak Magyarország kibocsátás-csökkentési, klímasemlegességi céljainak eléréséhez, mérséklik az egyetemek energiaköltségeit, korszerűbb, kényelmesebb körülményeket biztosítanak az oktatók munkavégzéséhez, a hallgatók tanulásához.

Hirdetés

A KEHOP-5.2.15-21 pályázat keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mellékletében felsorolt, államilag elismert felsőoktatási intézmények és a Magyarországon nyilvántartásba vett, felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok igényelhetnek legfeljebb 1 milliárd forintot épületenergetikai projektek előkészítésére és azok elindításának ösztönzésére. A kivitelezések előkészítését a támogatási szerződés hatályba lépését követő legfeljebb 12 hónapon belül, de legkésőbb 2023. november 30-ig meg kell valósítani.

A pályázati támogatással megtervezett beruházások eredményeként a felsőoktatási intézmények energiafelhasználása csökken, nagyobb mértékben támaszkodhat a tiszta megújuló energiaforrásokra. A fejlesztésekkel elért megtakarítások növelik az intézmények pénzügyi mozgásterét, amelyek így több forrást fordíthatnak a képzések színvonalának növelésére.

Schanda Tamás kiemelte, hogy a kormány azt szeretné, ha a magyar fiatalok a jövő nyertesei lennének, ezért korábban sosem látott összegeket szán a hazai felsőoktatásra. 2021-ben a GDP közel 1,3 százaléka hasznosul az egyetemeken. Jövőre a több mint 1000 milliárd forintos fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 1,9 százalék közelébe nő, hazánk a felsőoktatási ráfordításokban így éllovasnak számít Európában. A kormány a magyar oktatás történetében egyedülálló forrásmennyiséggel támogatja a képzési kínálat versenyképességének növelését – hangsúlyozta.

Korábban írtuk