Havi egymillió forint – De hogyan?

Orbán Viktor miniszterelnök egy átfogó gazdaságpolitikai stratégia részeként vázolta fel ezt a célkitűzést, amely két-három éven belül valósulhat meg. A kormány tervei szerint a jelenlegi 651147 forintos bruttó átlagkereset 2027-re 878549 forintra, majd 2028-ra 970 ezer forint fölé emelkedhet. Hasonlóan dinamikus növekedést tervez a kormány a minimálbér terén is, amely a jelenlegi 266800 forintról 2027-re 374800, 2028-ra pedig 419815-re emelkedhet, meghaladva az ezereurós összeget. A várakozások szerint a gazdaság évente három-hat százalékos növekedési ütemet érhet el, ami elősegíti a bérnövekedést. Az intézkedések között szerepel még a munkáshitel bevezetése, a családi adókedvezmény megduplázása, valamint az infláció kordában tartása. A kormány súlyt fektet arra, hogy a bérnövekedés a gazdasági növekedés eredménye legyen, és a munkáltatók és munkavállalók közötti konszenzus révén valósuljon meg. A cél elérése összetett gazdaságpolitikai feladat és számos kihívással járhat, mint például az inflációs nyomás, a gazdasági környezet változásai és a nemzetközi gazdasági trendek.

Az általunk megkérdezett szakértők egybehangzóan úgy vélekednek, a fenntartható bérnövekedéshez megfelelő gazdasági környezetre van szükség, amely magában foglalja a termelékenység növekedését, a vállalati hatékonyság javítását és a gazdasági fellendülést.

Fenntartható növekedés

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint egy ilyen mértékű béremelés kapcsán elengedhetetlen megvizsgálni, hogy a termelékenység növekedése elegendő-e az átlagbérek jelentős emelkedéséhez. Kérdésünkre elmondta, a fenntartható bérnövekedéshez szükséges a vállalati termelékenység és a nominális bérek együttes növekedése, valamint egy általános gazdasági konjunktúra, amely megvalósítható az orosz–ukrán háború lezárultával vagy a kormányzat fiskális ösztönzőivel, mint például a kis- és középvállalkozások támogatása, illetve a családi adókedvezmény megduplázása. Kiemelte, a vállalatok termelékenységének növeléséhez digitális átállásra, magasabb hozzáadott értékre, jobb munkaszervezésre és bővülő exportpiacokra van szükség.

– A korábbi reálbércsökkenés és az európai háború miatt sokan eltántorodtak a fogyasztástól, ami arra sarkallta a vállalatokat, hogy halasszák el a beruházásaikat. Beruházások nélkül pedig nincs tartós termelékenységnövekedés – mondta Pásztor Szabolcs.

Dr. Csath Magdolna egyetemi tanár és kutatóprofesszor szerint a termelékenység és az új hozzáadott érték növekedése szükséges a jelentős bérnövekedéshez. Lapunknak kifejtette, jelenleg a magyar gazdaság termelékenysége európai uniós, de még a V4-es összevetésben is alacsony, különösen a feldolgozóipar területén, ahol a legalacsonyabb a V4-ek között. Úgy látja, a gyógyszeripar jobb helyzetben van, azonban ennek az alágazatnak a termelési értéke a feldolgozóiparon belül csupán két és fél százalék. Néhány szolgáltatási ágazatban, például az infokommunikációban és a szakmai, tudományos, műszaki területeken is jók a termelékenységi értékek, ezért a tudásigényes ágazatok arányának növelése javíthatja a termelékenységi szintet, és hozzájárulhat az átlagbérek növekedéséhez is. Szerinte általában is igaz, hogy a bérnövekedés és a termelékenység-növekedés kéz a kézben jár, de jelentős feltétel az is, hogy nőjön az innovatív cégek aránya, az innovatív foglalkoztatás és javuljon a szervezettség, a menedzsmentszínvonal.

– Általában előny, ha van dinamizmus a gazdaságban, sok új cég jelenik meg okos tevékenységekkel és szolgáltatásokkal. Mindezt persze segítik a kedvező külső körülmények, a zavartalanul működő kereskedelem, a geopolitikai feszültségek csökkenése a világpiacon és a belső pénzügyi stabilitás – tette hozzá. Szerinte fontos még a belső hatékonyság növelése és a digitalizáció előrehaladása.

Csökkenő adóterhek

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Demokratának elmondta, a termelékenység növekedésének szükségessége mellett fontos a vállalatok terheinek és költségeinek csökkentése.

– A magyar vállalatok bérekre fordított költségei összhangban vannak a térség többi országaival, tehát a bevételeikből hasonló arányban költenek a munkaadók, mint a versenytárs országokban. Ha több költséget kényszerítünk a vállalatokra, mint amennyit eredményesen ki tudnak termelni, akkor a működésük ellehetetlenül. A tőke a nagyobb megtérülés felé vándorol, ami a magyar cégek és munkahelyek megszűnéséhez vezet, különösen a 2023-as recesszió után. Sok vállalat elvesztette tartalékait, ezért óvatosnak kell lenniük, amíg el nem érik a fellendülést.

A főtitkár szerint rövid távon akkor lehet erőltetetten bért emelni, ha a vállalkozók azonnali könnyítést kapnak tevékenységük folytatásához. Ez megvalósulhat célzott támogatásokban is, különösen a kkv-k számára, de nemzetgazdasági szinten elkerülhetetlen az élőmunka terheinek csökkentése. A 2017–2022-es időszakban egy jól átgondolt bérmegállapodás alapján a vállalkozók kimagasló mértékben emelték a béreket, és talpon tudtak maradni, mivel az adóterhek az erőltetett béremelésekkel párhuzamosan mérséklődtek. A szociális hozzájárulási adó a 2016-os huszonhét százalékról évről évre csökkent és mára megfeleződött, valamint mérséklődött a tao és a kiva is, ami komoly gazdasági növekedést indukált. Ebből az állami költségvetés is profitált, hiszen sokkal többet nyert a rohamléptekben növekvő bérek miatti szja-többletbevételeken és a fogyasztás miatti áfabevételek növekedésén, mint amennyi bevétele a szocho és más adók csökkentésével kiesett.

– Közép- és hosszabb távon olyan viszonyokat kell létrehozni, amelyben a vállalatok növekednek, ezzel egyre nagyobb bevételre tesznek szert, a piaci verseny, így a munkaerőpiac is fejlődhet, és a munkatársak megtartására a cégek nagyobb erőforrásokat tudnak allokálni. Egészségesen növekvő gazdaságban a munkavállalók és a költségvetés, így az egész társadalom gyarapodik, miközben az adóék csökken – fejtette ki.

Elkerülni az inflációt

Mindhárom szakértő egyetért abban, hogy a béremelés önmagában nem eredményez inflációt, feltéve hogy a teljesítménynövekedés is megvalósul. Dr. Csath Magdolna szerint a béremelés csak akkor növeli az inflációt, ha teljesítmény nélküli pénzkiáramlás történik, de a vállalatoknál a teljesítmény nélküli bérnövekedést nehezen tartja elképzelhetőnek. Nemzetközi összehasonlításban a magyar állami szervezetek bérlemaradásban vannak, így amennyiben ezeken a területeken nemcsak béremelkedésre, hanem a működési hatékonyság általános javítására is sor kerülne, az sem fokozná az inflációt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaságban jelentős bérkülönbségek és munkaerőhiány van. A munkaadók azért ódzkodnak a béremeléstől, mert növeli a költségeket, amit ha nem tudnak áthárítani a vevőkre, akkor a profitból kell lecsípni.

Pásztor Szabolcs a termelékenység növekedése mellett pozitív gazdasági percepciót és kormányzati ösztönzőket is szükségesnek tart a megalapozott bérnövekedéshez.

– A vállalati oldalon erős termelékenységnövekedésre lenne szükség, aminek eszközei a digitális átállás, a magasabb hozzáadott érték, a jobb munkaszervezés, az exportpiacok bővülése és nagyobb dinamikája. A korábbi reálbércsökkenés és az ukrajnai háború miatt eltántorodtak a fogyasztók a fogyasztástól, ami arra sarkallta a vállalatokat, hogy halasszák el a beruházásaikat. Beruházás nélkül pedig nincs tartós termelékenység-növekedés. Mindezek tükrében fontos pozitív képet sugározni a gazdaságról, ezen a téren pedig komoly feladata van a kormányzatnak, hiszen a további reálbér-növekedés lényeges ebben a kérdésben. Ez úgy lehetséges, ha van nominális bérnövekedés és mérsékelt marad az infláció, tehát egy olyan folyamat beindulása, megerősödése lenne a legszükségesebb, amely egy idő után önjáróvá és öngerjesztővé válna – fejtette ki Pásztor Szabolcs.

A kutatási igazgató szerint ha a magyar gazdaság teljesítménye lehetővé teszi a nagyarányú béremelést, akkor annak a fogyasztáson és a majdani beruházásokon keresztül is komoly húzóereje lehet. Ez állhat a kormányzati gondolkodás homlokterében is, amikor az uniós soros elnökség alatt versenyképességi paktum készül, amely a tagállamok és benne Magyarország pozíciójavítását célozza meg.

Perlusz László felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 novembere óta folyamatosan csökken az új társas vállalkozások száma.

– Elkerülendő a munkahelyek csökkenését és a piaci zavarokat fontos megakadályozni a folyamat gyorsulását, és szükséges figyelni arra is, hogy a bértömeg kiáramlása ne okozzon inflációt, mint ahogy láttuk 2023-ban a kamat- és árfolyamválság, valamint a bérek elértéktelenedése esetében – tette hozzá.

Dr. Csath Magdolna hangsúlyozza, az egymillió forintos havi átlagbér nem elérhetetlen, de nem eredményez a bérekben jelentős növekedést.

– Ez bruttó érték, amely nem kerül közvetlenül a munkavállalóhoz. Nettó összege körülbelül 688 ezer forint, amely mintegy 250 ezerrel több, mint a jelenlegi 438 400 forintos nettó átlagkereset. A határidő pedig két-három év, amely időszak alatt figyelembe kell venni az inflációt is, még akkor is, ha optimista esetben csak körülbelül három százalék lesz. Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy átlagbérről beszélünk, amit jelenleg is kevesen kapnak meg.

Úgy látja, bár a tervezett béremelés nem jelentős, társadalmilag hasznos lehet, és ösztönző hatást gyakorolhat a gazdasági eredményekre.