Hiánycikk lesz a tej
Az egyre gyakrabban előforduló hőhullámok nemcsak az emberekre, hanem a haszonállatokra is komoly terhet rónak, különösen a tejelő tehenekre.
Egy friss, nagyléptékű kutatás szerint már egyetlen rendkívül meleg nap is jelentősen csökkentheti a tejhozamot, és a negatív hatások napokig érezhetők maradhatnak. A tej tehát könnyen hiánycikké válhat a klímaváltozás következtében.
A Science Advances folyóiratban publikált tanulmány több mint 130 000 izraeli tehén 12 évnyi adatait vizsgálta, figyelembe véve az időjárást és a farmok hűtési rendszereit. A kutatók a „wet-bulb”, azaz nedves hőmérséklet alapján mérték a stresszt, ami egyszerre számolja a hőmérsékletet és a páratartalmat. Kiderült, hogy 26 °C felett a tejhozam drasztikusan csökken: egyetlen extrém hőséges nap akár 10 százalékos visszaesést is okozhat, és a teljes regenerálódás több mint tíz napot vehet igénybe. Még a modern hűtőrendszerekkel felszerelt gazdaságok sem képesek teljesen ellensúlyozni a veszteséget.
Eyal Frank, a tanulmány egyik társszerzője szerint: Még a legmodernebb, jól finanszírozott farmok sem rendelkeznek mindig olyan stratégiákkal, amelyek lépést tudnának tartani a klímaváltozás gyors ütemével. Bár a ventilátorok, vízpermetezők és árnyékolók enyhítik a károkat, a legforróbb napokon hatásuk is korlátozott: 24 °C nedves hőmérsékletnél már csak a veszteség 40 százalékát képesek mérsékelni.
Az izraeli adatok alapján a kutatók globális modellezést is készítettek a világ tíz legnagyobb tejtermelő országára. Az előrejelzések szerint a 21. század közepére a napi tejhozam átlagosan 4 százalékkal csökkenhet, ha nem történik beruházás a hűtési technológiákba. Az olyan forró országokban, mint India, Pakisztán vagy Brazília, a visszaesés ennél is súlyosabb lehet, akár tehenenként napi 4 százalék.
A hűtési rendszerek megtérülése átlagosan 18 hónap, ám a beruházás költsége sok alacsony jövedelmű farm számára továbbra is elérhetetlen. Ayal Kimhi, a Jeruzsálemi Héber Egyetem docense szerint: Az alkalmazkodás drága, és a gazdálkodóknak mérlegelniük kell, milyen előnyökkel jár a befektetés. Emiatt sokan csak részben alkalmazzák a védelmi intézkedéseket, mert a teljes védelem túl költséges lenne.
A klímaváltozás hatása azonban nem áll meg a tejtermelésnél: a hőstressz az állatok viselkedését és szaporodását is befolyásolja, veszélyeztetve ezzel a hosszú távú állományfenntartást. Claire Palandri, a tanulmány vezető szerzője szerint a megoldás nemcsak technológiai fejlesztésekben rejlik: A döntéshozóknak támogatniuk kell az állatok stresszterhelését csökkentő intézkedéseket is, például a zsúfoltság mérséklését és a borjak idő előtti elválasztásának elkerülését.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás hatása túlmutat a tejtermelésen: a kakaó, a kávé, a búza és a banán termelése is veszélybe kerülhet, így számos alapvető élelmiszer elérhetősége válhat bizonytalanná.
A mezőgazdaság már most is az éghajlatváltozás frontvonalában van, és a következő évtizedekben nemcsak az állattenyésztés, hanem az élelmiszer-ellátás biztonsága is komoly kihívások elé néz. Hogy a tej továbbra is mindennapi alapélelmiszer maradhasson, az alkalmazkodás és az időben történő, hatékony beavatkozások kulcsfontosságúak.
