Rengeteget foglalkoztunk mostanában a fogyasztási adatokkal, mintha csak ez lenne a jólét egyetlen fokmérője, miközben számos olyan mutató van, ami legalább ennyire fontos. Természetesen nem akarjuk lebecsülni a fogyasztás gazdaságra gyakorolt jótékony hatását, és ha az emberek visszavesznek a költekezésből, az csakugyan jelentheti azt is, hogy elfogyott a pénzük, de benne van a pakliban, hogy inkább tartalékolnak. Ezúttal az Eurostat megtakarításokra vonatkozó adatsorait vettük górcső alá.

Hirdetés

„Gazdasági bizonytalanság idején várható, hogy a háztartási megtakarítási ráták emelkednek, mivel a háztartások hajlamosak többet megtakarítani, amikor nő a munkahely elvesztésének kockázata, és elhalaszthatják a nem létfontosságú javak és szolgáltatások (például új gépjármű vásárlása vagy családi nyaralás) kiadásait, amíg a gazdasági helyzet nem javul”

– közölte az Eurostat, ezzel kommentálva, hogy az EU háztartásai a rendelkezésre álló jövedelmük 13,2 százalékát takarították meg. Ennél a magyarok lényegesen jobbak voltak.

Fotó: Eurostat

2023-ban a legmagasabb bruttó megtakarítási rátákat az EU országai közül Csehországban (19,4 százalék), Németországban (19,3 százalék) és Magyarországon (19,0 százalék) regisztrálták, azaz hazánk a harmadik helyre zárkózott fel ezen a listán. No de hol áll „bezzegrománia”?

Az EU-ban 11 olyan ország is akadt, ahol a megtakarítási ráta 2023-ban 10,0 százalék alatt maradt, sőt Románia és Görögország negatív rátákat mutatott, mínusz 6,8 százalék, illetve mínusz 1,9 százalékkal. Ennyit a nagy „romániázásról”, elvégre a negatív megtakarítási ráta azt jelzi, hogy a háztartások többet költöttek, mint a bruttó rendelkezésre álló jövedelmük, így vagy a korábbi időszakokban felhalmozott megtakarításaikat használják fel, vagy kölcsönt vesznek fel kiadásaik fedezésére.

Ezzel szemben Magyarországon a háztartások a megemelt bérekből fogyasztás helyett inkább megtakarításaikat növelték: az Eurostat legfrissebb adatai alapján a magyar háztartások megtakarítási rátája az elmúlt negyedévekben 20 százalék fölé ugrott.

A megtakarítási ráta stabil növekedést mutatott hazánkban 2013 és 2019 között, ami nem meglepő, hiszen ezt az időszakot gazdasági növekedés és javuló jövedelmi viszonyok jellemezték. Ugyanakkor, bár a COVID-19 világjárvány hatásai 2019 után az EU számos országában lassították a növekedés ütemét, Magyarország továbbra is jól teljesített. A 2019 és 2023 közötti időszakban a magyar háztartások még mindig kiemelkedően magas szinten tudták tartani megtakarításaikat.

Az adatok azt mutatják, hogy a magyarok képesek voltak alkalmazkodni a gazdasági bizonytalanságokhoz, ami részben a pénzügyi tudatosság növekedésének és az állami támogatásoknak köszönhető.

Korábban írtuk