A szegényebbeket kedvezőtlenül érintené az egykulcsos adó

Az SZDSZ koalíciós feltételként szabná, az MDF kívülről támogatná az egykulcsos adórendszer bevezetését. Az egyenadó hívei immár harmadszor futnak neki a Szlovákiában bevált módszer honosításának. Csakhogy ami 2004-ben a szlovákok számára adómérséklést jelentett, nem biztos, hogy 2007-ben Magyarországon is az lenne. A 20 százalékosra tervezett egyenkulcs ugyanis – az elmúlt évek adócsökkentéseinek köszönhetően – most már növelné a cégek, az alacsonyabb jövedelműek, de még a bolti vásárlások adóterheit is.

A bevezetés hívei egyszerűségével, könnyű nyilvántarthatóságával érvelnek az egykulcsos adórendszer mellett. Példaként Szlovákiát hozzák fel, ahol az állam nyert azon, hogy meg merte kockáztatni bevezetését. Ivan Miklos pénzügyminiszter komoly vitát keltett, amikor bejelentette: 19 százalékra csökkent minden adót az ország tőkevonzó képességének növelése érdekében. A szkeptikusok attól féltek, az állam elveszíti bevételeinek nagy részét, ám nem ez történt. A szlovák költségvetés már az egyenadó második évében nyert a bevezetés előtti állapothoz képest, a költségvetési hiány annyira minimális lett, hogy még a pénzügyminisztériumi prognózisok készítőit is meglepve. Az alacsonyabb adókulcs ugyanis legális pályára terelt egy sor eltitkolt tevékenységet, és valóban meghozta a külföldi befektetők érdeklődését. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a pénzügyi sikernek része volt az is, hogy az egyenadó bevezetésével egy időben a szlovák kormány megszüntetette szinte az összes adókedvezményt, és megnyirbálta a szociális támogatásokat. Aminek eredményeként három hónappal később cigánylázadás tört ki az ország fejletlenebb területein.

Más helyzetben

Az egyenadó magyarországi hívei most 20 százalékot javasolnak. Volt ez már 21 is: a tavalyi év elején Veres János pénzügyminiszter kacérkodott az egykulcsos adóval, akkor is a szlovák sikerekre hivatkozva. A miniszter azért nem javasolt 19 százalékot, mert hivatalában kiszámolták: 21 százalék mellett maradnának összességében változatlanok a költségvetés bevételei. Most az SZDSZ nyilván azért javasol 20 százalékot, mert közben volt néhány adócsökkentés.

A Pénzügyminisztérium egyensúlyozós számítgatása máris elárulja: az egységes adókulcs magyarországi bevezetése – Szlovákiával ellentétbe – nem jelentené az adóterhek mérséklődését. A mai magyarországi adók ugyanis jóval alacsonyabbak, mint három éve Szlovákiában voltak. Hisz a szlovákok akkor 25 százalékról mérsékelték 19-re a társasági adót, 10-20-28-35-38 százalékos kulcsrendszerből szállították egységesen 19-re a jövedelemadót, és csupán az áfán emeltek, ahol korábban 14-20 százalékos kulcs volt érvényben. Bár időközben a magyar javaslat is 21-ről 20 százalékra mérséklődött, az idén januári adócsökkentések miatt immár ez a mérték sem a bevételek szinten tartását, inkább az adóteher növekedését eredményezné.

Vállalati szinten ez teljesen egyértelmű. Hisz a társasági adó már évtizede alacsonyabb a megcélzott szintnél, jelenleg 16 százalék, sőt a különböző kedvezmények miatt a cégek valójában csak átlag 12 százalék körüli mértéket fizetnek. A cégvilágnak tehát nyilvánvaló adóemelést jelentene a 20 százalékos egyenkulcs – különösen, hogy az egykulcsos adórendszer bevezetésével párhuzamosan a kedvezményeket is meg szokás vonni. A kisvállalkozásokat az eva megszűnése sújtaná. A kormányzat végre megszabadulhatna ettől a túl jól sikerült kedvezménytől, hiszen az evások ma gyakorlatilag nem fizetnek adót, sőt minden megtermelt 100 forint után 2 forint „állami támogatást” kapnak – ennyi ugyanis náluk marad a végső fogyasztók által kifizetett áfából. Ez a támogatás szűnne meg, amenynyiben az eva kulcsát is 20 százalékra emelnék – hiszen a befizetendő adó pontosan megegyezne a kiszámlázott áfa összegével. Sokkal súlyosabb lenne a kisvállalkozások számára, amennyiben – a kedvezmények felszámolása jegyében – a kormányzat az evát is megszüntetné. Ebben az esetben a kisvállalkozásnak ismét be kellene fizetnie az áfát, valamint a 20 százalékos társasági adót is (esetleg további 20 százalékos osztalékadót is, bár ezt az adónemet Szlovákiában az egységes kulcs bevezetésének időpontjában megszüntették). Ez a jelenlegi helyzethez képest 25 százalékos (esetleg akár 40 százalékos) jövedelemcsökkenést okozna. Az áfát tekintve szintén nyilvánvaló az adóemelés. Tavaly még elképzelhető lett volna, hogy a 21 százalékos kulcs nagyjából a korábbi szinten tartsa az áfaterheket. Hiszen akkor ez azt jelentette volna, hogy a fölső (25 százalékos) áfakulcsú termékek ára csökken, miközben az alsó (15 százalékos) körbe tartozó termékek drágulnak. A 21 százalék méltányos középértéknek tűnt, hiszen kiadásaink kétharmadát a fölső kulcsos termékekre fordítjuk. Csakhogy azóta Gyurcsány Ferenc 20 százalékra csökkentette a fölső kulcsot, innentől pedig a 20 százalékos egyenkulcs egyértelmű adónövelést jelentene. Hiszen az alsó körbe tartozó termékek 5 százalékponttal drágulnának, miközben a vásárlók nem kapnának cserébe semmilyen engedményt.

Vesztes szegényebbek

Bár Kuncze Gábor úgy érvel: igenis kapnának a személyi jövedelemadó csökkentése miatt, valójában azonban ez csak bizonyos rétegekre igaz. A személyi jövedelemadó-kulcsot ugyanis szintén 20 százalékban egységesítenék, ami azt jelentené, hogy csökkenne az épp januárban 36 százalékra mérsékelt fölső, és növekedne a 18 százalékos alsó kulcs. Amennyiben az szja-ra is igaz, hogy eltörölnék az összes kedvezményt, akkor sokak számára ez lényegesen nagyobb tehernövekedést jelentene. Hiszen a különböző mentességek – leginkább a minimálbér-adómentessége – miatt ma 700 ezren nem fizetnek jövedelemadót.

Valójában tehát az egységes adókulcs merőben különbözően hat a társadalom alsó és fölső szegmenseire. Számításokkal igazolható: a jövedelemadó egységesítése valóban tehercsökkenést jelent az évi 1,7 milliónál nagyobb keresettel rendelkezők számára, alatta viszont növeli az adófizetési kötelezettséget. Sőt, amennyiben az szja-ra is igaz, hogy eltörölnék az összes kedvezményt, akkor sokak számára erőteljesen nő az adóteher. Hiszen jelenleg 700 ezer dolgozó él a minimálbér adómentességével.

Az áfakulcs egységesítéséből senki nem jön jól ki. Azonban itt is fokozott a kisebb jövedelmű rétegek terheinek növekedése. Az alsó kulcsot kedvezményes kulcsnak is hívják, éppen azért, mert ebbe olyan termékek kerültek, amelyek különösen fontosak az alapvető megélhetés szempontjából. Vagyis élelmiszerek, fűtés, közlekedés. A KSH kimutatása szerint a szegényebb rétegek jövedelmük 35-40 százalékát élelmiszerekre fordítják, miközben a jobb módúaknál csak 15-20 százalékos e termékkör aránya. Ebből jól látszik, hogy kiket sújtana inkább az alsó kulcs emelése – ugyanazokat, akik a személyi jövedelemadó tekintetében is a vesztesek közé kerültek. És akkor még nem volt szó a nyugdíjasokról. E hárommilliós rétegről végképp nem mondható el, hogy a jövedelemadó-csökkentés kárpótolná őket az áfa emelése miatt. Szintén a KSH szerint a nyugdíjasok jövedelmük 60 százalékát élelmiszerekre és energiára fordítják – az ő életüket tehát 3-4 százalékkal drágítaná az áfa egységesítése. Gazdasági közhely: az egységes adókulcs csak a gazdagabbak számára jelent adócsökkentést, egyáltalán nem alkalmas viszont a szociális szempontok figyelembevételére. Egyébként ezért nem szerepelt az elképzelés sem az MSZP, sem a Fidesz programjában a választások során.

Most viszont az is elképzelhető, hogy ráhangolódnak a szocialisták az SZDSZ javaslatára. Hisz elsőre látható: a három alapvető adónemből kettőben egyértelmű emelkedést hozna az egységesített kulcs, csupán az szja tekintetében lehetnek nyertesek is. Márpedig a költségvetés jelenlegi tragikus helyzetében, a nemzetközi pénzpiacok kritikájának folyamatos kereszttüzében előbb-utóbb neki kell látni a bevétel-kiadások egyensúlyba hozásának. S a lakosság számára talán könnyebben eladható, ha az adóemelést egy modernnek kikiáltott rendszerbe burkolják.

Kaszál az állam

A költségvetés jelenlegi számai alapján hozzávetőlegesen meghatározható, hogy mennyivel nőhetnének az állam bevételei a 20 százalékos egyenadó bevezetése után. Társasági adóból például 456 milliárd forint bevételre számít az állam az idei évben. Mivel ez 12 százalékos átlagos kulcs mellett realizálódik, 20 százalékkal számolva az összeg 760 milliárdra nő. A cégektől származó bevételeket tovább növelik az evás vállalkozók befizetései. Az egyszerűsített adónemre eddig 110 ezer vállalkozás állt át, átlagos bevételük tavaly 7 millió forint volt. A két számot összeszorozva, majd az eredményt 20 százalékkal megadóztatva a már ismertetett kétféle lehetőség szerint: ha az áfás bevételre vetítjük az adót, az állam bevétele 140 milliárd forint, ha megszűnik az eva, akkor pedig áfából és társasági adóból immár 180 milliárd forint (osztalékadót is feltételezve pedig 270 milliárd forint).

Áfából szedi be a legtöbb adót a költségvetés, 1 791 milliárd forintot. Mivel a termékeknek kb. egyharmada tartozik az alacsonyabb adókulcs körébe, a 15-ről 20 százalékra emelés 600 milliárdról 800 milliárdra növeli a termékkörből származó állami bevételeket.

A személyi jövedelemadó hatását jóval nehezebb számszerűsíteni. Az adónemből idén 1 100 milliárd forint bevételre számít a költségvetés. Aki 1,5 millió forintnál kevesebbet keres, jelenleg 18 százalékon adózik, sőt a minimálbér-kedvezmények miatt sokan ennél is jóval kevesebbet. Számukra a 20 százalékos kulcs egyértelmű adóemelést jelent – az APEH utolsó hivatalos kimutatásai szerint a keresők 39 százaléka tartozik ebbe a körbe. De valójában egy darabig még a 1,5 millió forint fölötti jövedelműek is kevesebbet adóznak 20 százaléknál, hiszen a jelenlegi 36 százalékos adó csak a jövedelem-sávhatár fölötti részére vonatkozik. Ténylegesen tehát kb. 1,7 millió forintnál húzódik a határ a vesztesek és a nyertesek között – ennél magasabb jövedelem esetén jelenti a 20 százalék az adófizetési kötelezettség csökkenését. Ez a lakosság 51 százalékára igaz. A jelenlegi rendszert feltételezve a szegényebbek jövedelmük 2 százalékát veszítenék el az egyenadó bevezetésével, a közepes életszínvonalon élőket nem érintené a változás, a jobb módúak viszont évi 200 ezret, a leggazdagabbak pedig 500 ezret is nyernének a bevezetéssel. A költségvetés pedig mintegy 200 milliárd forintot bukna a rendszeren. A jövedelemadónál azonban tudni kell, hogy a különböző kedvezmények a lehetséges bevétel több mint felét elviszik. Amennyiben tehát a kormány az egyenadó bevezetésével párhuzamosan megszüntetné ezeket, akár 500 milliárddal is növelhetők lennének az szja-bevételek. Szlovákiában egyébként az egységes adókulcs bevezetése mellett is érvényben maradtak a legszegényebb rétegek számára biztosított jövedelemadó-engedmények.

Mindent összeadva az egykulcsos adórendszer bevezetésével a költségvetés bevételei 350-1000 milliárd forinttal nőnének, ami akár elviselhető mértékűre is csökkenthetné a jelenleg 1 500 milliárd forintra tervezett – és független szakértők szerint év végére 2000 milliárdot is megközelítő – költségvetési hiányt. Természetesen nekünk, állampolgároknak ennyivel kevesebb pénz marad a zsebünkben.

Kárász Andor