A magyar gazdasági növekedés 2019-ben 3,5 százalék körül alakulhat a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint.

Fotó: shutterstock.com

A GKI az MTI-nek küldött közleményében felidézte: a magyar gazdaság 2018-ban 4,9 százalékkal, az EU-ban Lengyelország után valószínűleg a második leggyorsabban növekedett. Az elmúlt évtizedekben ennél gyorsabb növekedés csak egyszer, 2004-ben volt. Idén minden előrejelzés jelentős lassulással számol.

Az EU növekedése is fékeződik, az Európai Bizottság a tavalyi 2,1 százalék után idén 2 százalékról 1,5 százalékra csökkentette növekedési előrejelzését – tették hozzá.

Kiemelik, hogy a magyar egyensúlyi mutatók kedvezőek – két hitelminősítő javított is Magyarország besorolásán –, de a külkereskedelmi többlet jelentősen csökken, az infláció és az államháztartási hiány pedig egyike a legmagasabbaknak az EU-ban.

Az elemzésben rámutatnak, hogy bár a kormány 2018 végén 3,9 százalékra csökkentette idei növekedési előrejelzését, az így is kiugróan magas, a legtöbb előrejelzés – beleértve az MNB-t is – 3,5 százalék körüli ütemre számít.

A magyar növekedés motorja 2018-ban a belföldi felhasználás volt (ami éves alapon 7 százalékkal nőtt). A fogyasztás 4,6, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 16,5 százalékkal bővült. Ennek megfelelően szárnyalt az építőipar, gyorsult a kereskedelem bővülése, ugyanakkor lassult az ipari termelés, főleg kivitelének nagyon szerény emelkedése következtében. Az áruk és szolgáltatások behozatala (7,1 százalék) gyorsabban nőtt a kivitelnél (4,7 százalék) – ismertették.

A GKI szerint idén az EU-transzferek tovább nőnek, de már csak 7 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6 százalék körülire fékeződtek, idén pedig 5-5,5 százalékos dinamika várható. A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a hitelezési expanzió is; a személyi hitelek állománya 2018 végén 37, az áruhiteleké 15 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. E tendencia várhatóan folytatódik, de a fogyasztás dinamikája idén 4 százalék körülire lassulhat.

Bár a maginfláció januárban 3 százalék fölé emelkedett, és az MNB szóban már előzőleg jelezte, hogy e veszély miatt lassan el kell kezdenie monetáris politikája szigorítását, az utóbbi hetekben a hangsúly a világgazdasági növekedés várható lassulására, és emiatt a világszerte óvatosabb jegybanki változtatásra került. Ugyanakkor az Államadósság Kezelő Központ február végén megemelte egyes állampapírok kamatát. A forint 2018 végéhez képest 1,5 százalékkal erősödött, de kérdéses, hogy ha az EU-ban egyik legmagasabb inflációt nem követi valós jegybanki szigorítás, az hogyan hat a forintra – fejtette ki a GKI.

A GKI kitért arra is, hogy februárban a kormányzat népesedési-családtámogatási tervet jelentett be, hatpontos célrendszert hirdetett meg, majd az MNB-vel párhuzamosan közzétette saját versenyképességi programját, és kilátásba helyezett egy gazdaságvédelmi programot is. A programok közös jellemzője a gazdaságkutató szerint, hogy hatáselemzést nem, vagy alig tartalmaznak, szakmailag nem megvitatottak. Nem foglalkoznak az EU-források csökkenésének következményeivel, a javaslatok többsége állam-, nem pedig piacközpontú szemléletű. Nem látszik a valódi elkötelezettség az oktatás, az egészségügy és más állami szolgáltatások reformjára. A hangsúly egyrészt a társadalom nehezebb idők jövetelére való ráhangolására, másrészt ennek sokféle vonzó céllal és konkrét ötlettel való ellensúlyozására került, miközben mindezek megvalósításának eszközrendszere és forrása homályban maradt – vélekedett a GKI.