Így pörgetné fel a kormány az építőipart
Felpörgetné a kormány az építőipart, ehhez elsősorban a lakossági megrendeléseket kívánja beindítani. Az új intézkedéscsomag számos olyan elemet tartalmaz, amelyet örömmel üdvözölnek a szakmai szereplők. Mennyit segít a gyengélkedő ágazaton az 5 százalékos lakáshitelkamat, a SZÉP-kártya, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások egy részének felszabadítása lakáscélokra? A Demokrata Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökét kérdezte.
– Az ÉVOSZ régi törekvése látszik most célba érni, a kormány építőipart támogató intézkedéscsomagjában több olyan elem is található, amelyeket már régóta szorgalmaznak, kezdjük mindjárt az 5 százalék alá szorított lakáshitelkamatokkal…
– Valóban, a kormány intézkedési csomagjából ezt tartom a legfontosabbnak, mert elsősorban a finanszírozási feszültségeket kell megoldani ahhoz, hogy a lakásépítés, lakásfelújítás beinduljon, és régóta mondjuk, hogy az 5 százalékos, vagy az az alatti kamatszint az, ami mindenki számára elfogadható, értem ezalatt a megrendelőt vagy a kivitelezőt, tervezőt is.
– Nem jött ez egy kicsit későn? Két éve kezdődtek a problémák az elszálló építőanyagárakkal. Az infláció azóta nem szegte kedvét a lakossági megrendelőknek?
– Az emberek kedve nem ment el. Az építési szándék megvan, ehhez az építőanyag, valamint a kivitelező kapacitás is megvan, nagyon jól látszik, hogy finanszírozási problémák miatt szakadt be a megrendelésállomány. Én azt gondolom, hogy tíz emberből nyolcnak szüksége van a saját megtakarításainak a kiegészítésére, és ezt csak hitelből tudja megtenni. Tehát ha elfogadható feltételekkel lehet hitelhez jutni, akkor nem lesz gond a fizetőképes kereslettel sem.
– Várhatóan milyen feltételek mellett lehet majd a kedvezményes hitelhez hozzájutni?
– Azt még nem látjuk pontosan, hogy mindenki hozzájuthat-e. Véleményem szerint azért ebben várhatóak korlátozások. Amire én számítok, hogy azok vehetnek majd fel ilyen hitelt, akik az új lakóingatlanban, vagy a felújítandó lakóingatlanban életvitelszerűen kívánnak ott lakni. Most folyik az egyezkedés a kereskedelmi bankokkal, hogy az első lakáshoz jutás, vagy az első kérelmezés esetében a felújítás ilyen kamatszint mellett valósulhasson meg. Nyilván itt az a kérdés, hogy a kereskedelmi bankok milyen összeget tudnak számukra is elfogadható kockázatok mellett ráfordítani vagy felszabadítani.
– Vannak további érdekes kormányzati intézkedések is, egészen meglepő, de úgy tűnik, a SZÉP-kártyán gyűjtögetett összegeket nyaralás helyett akár építkezésre is fordíthatjuk majd…
– Részlegesen így lesz, ettől azért olyan nagy élénkülést én nem várok. Nagyobb reményeket fűzünk az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások egy részének lakáscélú igénybevételéhez, amely szintén szerepel a kormány intézkedései között. Noha sokan támadják ezt az ötletet, én teljesen életszerűnek tartom. Annak idején nagyon sokan nem feltétlenül csak a nyugdíj utáni öngondoskodás miatt kezdtek el befizetni ezekbe a pénztárakba, hanem azért, mert igen komoly adó és járulékkedvezmények jártak vele, amit elveszítene a befizető, ha idejekorán venné ki a pénzt. Viszont ha az adó és járulékmentességet meg lehet kapni lakáscélú felhasználás esetén, azt gondolom, hogy a pénztárakban lévő megtakarításoknak körülbelül egyötöde megmozdulhat a lehetőség láttán.
– Van még a csomagban olyan intézkedés, aminek kifejezetten örültek?
– Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kistelepülések otthonfelújítási programja beinduljon, mert a legtöbb lerobbant családi ház, lakóingatlan a kistelepüléseken van, és borzasztóan fontos lenne, hogy a támogatásokhoz a felnőtt korosztály szélesebb rétege gyerekvállalás nélkül is hozzájusson, vagy be tudjon kerülni ebbe a programba, ugyanis pont az 50 feletti korosztály az, aki azt mondja, hogy neki nem éri meg belevágni a költséges beruházásba, marad a szigeteletlen ház, az elavult fűtés stb. Mi minden felületen szeretnénk azt mondani, hogy igenis megéri, mert az otthon felújítására költött pénz egy értékteremtő, értéknövelő fogyasztás, a lakóingatlan a továbbiakban annyival többet ér.
– Sok jó intézkedést sikerült tehát bedobnia a kormánynak a kalapba, de a lakossági fogyasztás csak egy kis része a teljes építőiparnak. Mégis mekkora hatása lehet ennek, ha a nagy képet nézzük?
– Azt kell látni, hogy az építőiparnak az összes teljesítményén belül, amikor a lakáspiac jól működik, körülbelül az összes munkánknak az egynegyedét adják a lakossági megrendelések. Most, amikor gyakorlatilag a gyatra 2019-es szintjén van az építőipar, és ne szépítsük, elég gyatra a fizetőképes kereslet, ez borzasztóan fontos, hogy végre beinduljon. A 2025-ös év elején ezeknek az intézkedéseknek mindenképpen el kellene indulni, hogy az év közepén, vagy az év második felében ténylegesen tudjunk szerződni ilyen munkákra, és azt is kell látni, hogy egy lakóingatlannak, különösen egy kistelepülési kertes családi háznak a megépítése az átlagosan másfél-két év. Tehát ezeknek az intézkedéseknek a tényleges eredménye majd valamikor a 2026-27. évi új építésű lakásszámban, vagy a felújítások számának gyarapodásában fog majd megjelenni.
