Indokolt és várható volt a felminősítés
Az MTI által megkérdezett elemzők úgy ítélték meg, hogy indokolt és várható volt Magyarország felminősítése.
Az MTI által megkérdezett elemzők úgy ítélték meg, hogy indokolt és várható volt Magyarország felminősítése. Pénteken a Standard & Poor’s felminősítette az ország államadós-osztályzatát.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az S&P hitelminősítő döntése után kiemelte: indokolt és várható volt a felminősítés, amire már korábban is sor kerülhetett volna. A hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, mivel a betétállomány messzemenően meghaladja a hitelállományt. A hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról. Mindebből az következik, hogy a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált. A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rossz hitelállományok meredek leépülésével érdemben javult – fejtette ki.
A hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon dinamikusan nő, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, az idei év végére a hazai gazdaság – talán a történelemben először – nettó külső hitelezővé válhat – tette hozzá.
A vezető elemző rámutatott: az államadósság ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta látványosan, bőven a bruttó hazai termék (GDP) 70 százaléka alá eshet vissza. A GDP növekedése felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait. Jövőre már mindenképp, és legkésőbb két év múlva újabb felminősítésre számítanak a Takarékbanknál – jelezte.
A piacok a kockázati felárakban már beárazták a felminősítést, így érdemi hatásra nem számítanak a Takarékbank szakértői, azonban a hazai piacok tovább stabilizálódhatnak még turbulens nemzetközi környezetben is. A banknál felminősítést várnak a többi hitelminősítő intézettől is.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az S&P elsősorban a jelentős GDP-növekedés, az alacsony költségvetési hiány, a mérséklődő államadósság miatt döntött a felminősítésről. Szintén szerepet játszhatott a jobb osztályzatban a beruházások bővülése, mert sok esetben ez gépek beszerzését jelentette, ami javítja a gazdaság termelékenységét – mondta a szakember.
Úgy vélte, a felminősítés ellenére a jövőben a hitelminősítő kockázatosnak tarthatja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többletének csökkenését, ha a jövőben ez az eddigi tempóban mérséklődik, az a gazdaság túlfűtöttségének veszélyét hordozza. Mivel kicsi és nyitott a magyar gazdaság, a nemzetközi környezet is nagyban befolyásolja a teljesítményt, márpedig külföldön jól láthatóak a lassulás jelei.
Németh Dávid megemlítette, hogy a mostani felminősítéssel együtt is lemaradt Magyarország a régiós versenytársaitól, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is több kategóriával jobb osztályzattal szerepel a hitelminősítőknél.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a döntéssel kapcsolatban kiemelte: a kedvező makrogazdasági folyamatok elegendő alapot szolgáltattak ahhoz, hogy a Standard and Poor’s – másfél évvel azután, hogy a kilátásokat pozitívra javította – felminősítse Magyarország adósság-besorolását.
Emlékeztetett: az elmúlt időszakban tartósan gyors, tavaly kiemelkedően magas volt a hazai gazdasági növekedés üteme. Magyarország a gazdasági felzárkózás időszakát éli, amit a jegybanki és a kormányzati politika egyaránt támogat.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője jelezte: a magyar gazdaság pénzügyi sérülékenysége számottevő mértékben mérséklődött az elmúlt időszakban. Az államháztartás hiánya mérsékelt, az államadósság GDP arányos mutatója csökkenő pályán van, bár továbbra is magas a hasonló fejlettségű országokhoz képest. Az államadósság finanszírozásában csökkent a külföldiek szerepe, miközben meghatározóvá váltak a hazai befektetők – mutatott rá Török Zoltán.
