Hét végén látszólag enyhült a helyzet. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium bejelentette: mégis adnak támogatást a szolgáltatóknak, bár a 25 százalékból 6,5-et még így is nekik kell kigazdálkodniuk. A megegyezés az utolsó utáni pillanatban született, így az alternatívok március 1-je helyett csak március 15-étől képesek bevezetni az új díjszabást. Már ha bevezetik: a támogatásról rendelkező törvény ugyanis még nem jelent meg, ráadásul bizonyos szolgáltatók úgy vélekednek, gazdálkodásuk annyira szűkös, hogy nem engedhetnek meg maguknak semmiféle díjcsökkentést. A legtöbb internetszolgáltatónak egyébként csak elképzelései vannak a kormány terveiről, ugyanis soha senki nem kereste meg őket a díjcsökkentés ügyében.

Mohó Matáv

– A minisztérium csak a Matávval egyeztetett, a többi telefontársaságot és szolgáltatót csak az aláírás után tájékoztatták – hangoztatta Kóka János, az Elender igazgatója.

– Semmiféle egyeztetés nem volt, egyszer csak kaptunk egy szabvány e-mailt, amiben a Matáv ismertette az új feltételeket – emlékszik Hegyes Zoltán, az Externet gazdasági igazgatója. – Nem akartunk hinni a szemünknek, amikor kiderült, hogy a várva várt kormányzati árcsökkentés valójában azt jelenti, hogy mi engedjünk árainkból 20 százalékot.

Pedig a felhasználók számára vonzónak tűnt a díjcsökkentésről szóló Matáv-tájékoztatás. Eszerint a cég és internetes leányvállalata, az Axelero március elsejétől átlagosan 25 százalékkal csökkenti az internetezés árát. A havi 15 órás csomag 3500 forintról 3000 forintra csökken, a 40 órás pedig 9000 forintról 6000 forintra. Túl ezen a Matáv kialakít egy új, 100 órás kedvezményes csomagot is, amelynek ára 9000 forint lesz. E kedvezményeket hétköznap 16-24 óra között, hét végén 7-24 óra között lehet igénybe venni. A Matáv-Axelero páros csökkenti a széles sávú korlátlan internetes hozzáférés, az úgynevezett ADSL-kapcsolat díjait is (lásd keretes írásunkat), ami 9900 forintra esik.

Mindez azonban csak az internetfelhasználók 46 százalékára igaz, ennyien lépnek ugyanis a világhálóra az Axelero-Matáv- hálózat segítségével. A többiek – bár jellemzően szintén a Matáv vonalát használják – az internetre más szolgáltató igénybevételével jutnak fel. Az internetezés ára ugyanis legtöbbször két tételből adódik össze: a kisebb csomagoknál a díj körülbelül 40 százaléka a vonal használatáért a telefontársaságot illeti, 60 százalékát viszont az internetes tartalmat összerendező szolgáltatók rakják zsebre. Nagyobb időfelhasználás esetén ez az arány a telefonszámla javára tolódik el. Míg a telefonvonal általában adottság (az ország lakosságának 70 százalékát a Matáv látja el), a szolgáltatót az ajánlatok mérlegelése után magunk választhatjuk. Itt robbant a bomba: a minisztérium-Matáv-tárgyalásokra a telefontársaság ugyanis csak saját szolgáltatóját hívta meg, a többi 22 számára csupán az maradt, hogy szolgaian másolhatják az Axelero által bejelentett díjcsökkentést.

– Ha ezeket az árakat átveszem, tönkremegyek – kommentálta a helyzetet február utolsó napjaiban Hegyes Zoltán. – Nem mintha az Axelero ki tudná gazdálkodni ugyanezt. A társaság mindig is veszteséges volt, a Matáv tőkeemelésekkel tartja benne a lelket. A kormány díjcsökkentési igényeit a Matáv most arra használja fel, hogy akár veszteség árán is kitakarítson minket a piacról.

– Nem vette figyelembe a többi szolgáltatót a Matáv, a konstrukció kifejezetten az Axelero számára kedvezett – erősíti meg Pámer Róbert, az Interware igazgatója.

Ráadásul a Matáv szerződésmódosítási diktátuma a szolgáltatók számára további zsebbe vágó veszteségeket is rejtett. A már ismertetett 40-60 százalékos díjmegosztás ugyanis bonyolult számítások szerint jön ki. Valójában a telefontársaság és a szolgáltató 50-50 százalékról indul, azonban a telefonosok kötelesek a szolgáltatónak pluszban átutalni az internetezésből beszedett vonaldíj 13 százalékát is (telefonforgalom-növelési jutalék címen). Az internetdíjat is tartalmazó telefonszámlákat a fogyasztóktól a telefontársaság szedi be, ezért viszont visszavesz a szolgáltatóktól 4 százaléknyi „behajtási veszteséget”. A telefontársaságok mérsékeltebb hasznát a kormány ellensúlyozza, mivel tavaly nyár óta 77 fillér támogatást ad minden internetezésre fordított perc után – ebből viszont a szolgáltatók nem kapnak semmit. Ezt a rendszert próbálta most fejre állítani a Matáv: elképzelései szerint a számlázást a jövőben a szolgáltatók intézték volna, de a 4 százalékos behajtási veszteség nélkül; és megszüntették volna a 13 százalékos vonaldíj-visszatérítést is. Ugyanakkor 25 százalékkal olcsóbban adta volna az internetdíj 40 százalékát kitevő telefonvonalat.

– Az ő részére eső 25 százalékból tehát kapásból visszavesz 13 százalékot, ráadásul nekem még mindig 25-tel kellene csökkentenem a rám eső részt – mondta erre Kóka János.

– Ráadásul a telefondíj kiszámlázása, az ehhez szükséges apparátus felállítása sok szolgáltató számára kigazdálkodhatatlan feladatot jelent. A szolgáltatók többsége ugyanis már ma is veszteséges – hívta fel a figyelmet Kormanik András, az Interdotnet vezetője.

– Az ADSL esetében pedig kifejezetten félrevezetők voltak a díjcsökkentésről szóló Matáv-hírek. Az Axelero valóban csökkentett, ugyanakkor számunkra a Matáv a korábbinál valamivel drágábban kínálja a vonalhasználatot – mondja Hegyes Zoltán. – Pontosabban megfelezte a szinte senki által nem használt szupergyors ADSL díját, és enyhén növelte a forgalom 98 százalékát kitevő lassúbb konstrukciók árát. Ráadásul itt is az Axelerónak kedvezett: az előfizetői létszám növekedése esetén ugyanis kedvezményeket adott, és mit ad isten, a kedvezmény pont abban a sávban a legnagyobb, ahol az Axelero tart.

Jelenleg ugyanis Magyarországon 34 ezer ADSL-előfizetőt tartanak nyilván, amiből 16 ezer az Axelero ügyfele. A legnagyobb kedvezmény pedig épp a 16 ezres létszámtól lép életbe.

Az Axelero egyébként erre azt válaszolja, vonzó üzletpolitikával bármely más szolgáltató is elérheti a megfelelő létszámot. Drajkó László, a társaság vezérigazgatója egyébként sajtótájékoztatóján nem is tagadta, hogy az Axelero a piaci szereplők csökkenését tartaná kívánatosnak. Szerinte néhány éven belül 3-4 résztvevősre redukálódik az internetszolgáltatók piaca. Az igazgató beszélt a szolgáltatókra átterhelendő számlázás költségéről is, amit átlagosan 240 forintban határozott meg.

A felemás helyzetet tovább torzította, hogy az internetdíjakról a minisztérium nem tárgyalt az ország 30 százalékát ellátó alternatív telefontársaságokkal sem. A Vivendi, a Monortel, a Hungarotel, vagy az üzleti kommunikációban érdekelt PanTel, eTel jelezték, hogy nem értenek egyet a Matáv különleges kezelésével, és nem írják alá a nélkülük megfogalmazott szerződést, vagyis körzeteikben a telefondíjak csökkentésére sem számíthatunk.

A Matávon kívüli piaci szereplők sajtótiltakozások sorozatával, a felhasználók pedig a neten megjelentetett cikizésekkel minősítették a kormány új „kedvezményét”. Az általános társadalmi felháborodás hatására végül az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban két nappal a határidő előtt, csütörtök délután összeült a válságstáb, és fél óra alatt felvázoltak egy jóval engedékenyebb koncepciót. Eszerint a kormány már pénzt is áldozna az általa kezdeményezett díjcsökkentésre. Kovács Kálmán miniszter bejelentése szerint ugyanis az állam átvállalja a Matáv által megtagadott 13 százalékos díjrész térítését a szolgáltatók számára, és a Matáv is enged annyit, hogy a számlázás átadása után mégis hajlandó megfizetni a szolgáltatóknak a 4 százalékos behajtási veszteséget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vonalhasználat percenkénti 77 filléres támogatása mellett az állam immár a szolgáltatókat is támogatja, internetpercenként 1,5 forinttal. A szolgáltatók azonban csak akkor kaphatják meg az állami támogatást, ha saját zsebükből is hozzátesznek 6,5 százalékot a díjcsökkentéshez. A döntés eredményeként 3,5 milliárd forinttal nő az internethasználat támogatására fordított kormányzati hozzájárulás.

Csehszlovák kalucsni

– Végre elindult egy folyamat, bár egyelőre még óvatosan mondok bármit, hiszen csak szóbeli megállapodás született – kommentálja a megállapodást Hegedűs Zsolt, az Enternet igazgatója. – A kormány háromnegyed éve támogatja az internetezést úgy, hogy lényegében egy multinak adja a pénzt, amelyik a Deutsche Telekom lyukait tömködi tovább. Már rég szóvá tettük, hogy a felhasználót vagy a szolgáltatót kellene támogatni, most végre ez is megvalósul.

Ezzel együtt lehet, hogy az Enternet a 6,5 százalékos önrészt sem tudja kigazdálkodni. A társaság ugyanis már eddig is a legolcsóbbak közé tartozott, a 15 órás csomagot például 2000 forintért adják, így nekik sokkal nehezebb bármit lefaragni, mint a drágább Axelerónak. Az igazgató szerint tehát előállhat az a furcsa helyzet, hogy épp eddigi olcsóságuk miatt nem tudnak élni az állami támogatással, s lesznek drágábbak a jövőben, mint mohóbb versenytársaik.

Mindez azonban inkább spekuláció, valójában az internetszolgáltatók kormányzati tájékoztatása ismét elmaradt. Pámer Róbert például az árcsökkentésről szóló bejelentés másnapján még úgy vélte, az Interware élni fog a kormányzati támogatás lehetőségével, és kigazdálkodja az általa elvárt 6,5 százalékot. Lapzártánk időpontjára azonban újabb információ jutott birtokába, nevezetesen hogy ezért a számlázást is át kell vállalniuk a Matávtól, ebben az esetben viszont már nem biztos, hogy veszteség nélkül megúszhatják a „kedvezményeket”.

– Örülünk, hogy végül is sikerült egy elvi megállapodással megtörni a Matáv monopolpiaci törekvéseit, ám az internetezés ára az összes kedvezménnyel együtt is még mindig túl magas, nem alkalmas arra, hogy ugrásszerű fejlődést érjünk el – mondja Németh Attila, a Netfelhasználók Érdekvédelmi Szövetségének (Netért) vezetője. A szervezet február végén közleményt helyezett el az interneten, amelyben a leértékelt csehszlovák kalucsni esetéhez hasonlítja a netkedvezményeket: ennek árát először 100 forintról 1000 forintra emelték, majd miután senki sem vitte, nagyvonalúan engedtek 25 százalékot… Ehhez hasonlóan a jelenlegi internetes árak még mindig három-négyszeresére rúgnak a tavaly nyáron megszüntetett Matáv-kedvezményeknek. Akkor a Mindenkinek csomagban 4000 forintért havi 400 órás üzemidőt lehetett vásárolni, a 150 forintos díjstoppal élve pedig 4500-ért elvileg korlátlan internet-hozzáféréshez lehetett jutni.

– Rendkívül visszaesett az internethasználók számának bővülése e kedvezmények megszüntetése után, a szolgáltatóknak óriási szabad kapacitásai keletkeztek – értékel Pámer Róbert.

Sőt, a Netért állítja: a Mindenkinek csomag 40 ezer előfizetőjével szemben ma csak 33 ezren használják a 15 vagy 40 órás csomagok valamelyikét. Már a szerb vagy román háztartások is gyakrabban megfordulnak a világhálón, a szlovákok és a lengyelek pedig közel kétszer kedvezőbb internetsűrűséggel rendelkeznek.

Németh Attila szerint az lenne a kívánatos, ha a korlátlan modemes hozzáférés ára az Európai Unió ajánlásaiban megfogalmazott 25 eurós (6000 forintos) szintre csökkenne. Nyugaton a verseny és a felhasználók bővüléséből adódó egységköltség-csökkenés már kikényszerítette ezt az árat, Magyarország viszont csak rossz megoldások közül választhat. Ha nincs kormányzati támogatás, a tapasztalatok szerint végleg lemaradunk az információs versenyben, ugyanakkor az sem igazságos, hogy lényegében a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás rovására támogatjuk cégek internetezését, vagy magánszemélyek erotikus célú barangolását a világhálón.

Nemzetközi sereghajtó

A kormány abban bízik, a támogatással év végéig 100 ezer fővel bővítheti az internethasználók körét. Mert előbb-utóbb el kell indulnunk fölfelé a lejtőn. Az Európai Unióban a lakások 40 százaléka rendelkezik internetbekötéssel, Magyarországon viszont (a Netsurvey felmérése szerint) csupán a lakosság 15 százaléka használja az internetet. Ebből is azonban a nagyobbik részt a munkahelyen kényszerűségből netező, havi egy-két alkalmas látogatók teszik ki, a rendszeres használók számát csupán 700 ezerre teszik. Még kevesebb, körülbelül 150 ezer az internetbekötéssel rendelkező lakások száma, a mindennapi használatot feltételező előfizetőké pedig – mint már írtuk – csupán 33 ezer.

Mindeközben a világ fejlettebbik fele már a tízszer gyorsabb, korlátlan hozzáférést biztosító ADSL-technológia elterjesztéséért küzd. Dél-Koreában immár a háztartások 11 százaléka rendelkezik az információs csúcstechnológiával (kétszer annyian, mint ahányan nálunk otthon egyáltalán neteznek), Hongkongban 6 százalék ez az arány. Magyarország a maga 0,1 százalékával a nemzetközi lista legvégén kullog.

* * *

Széles sávú kihívás

– Év végére a jelenlegi 48-ról 100-ra emelkedik azon települések száma, ahol elérhető az ADSL-szolgáltatás, Budapesten pedig a lefedettség eléri a 100 százalékot – ígéri Kovács Kálmán, hozzátéve, hogy a kormány rövidesen az ADSL fejlesztésére is kidolgoz egy, a jelenlegihez hasonló támogatási formát.

Hiszen az ADSL a jövő technológiája. Az internetes tartalmak fejlődésével ugyanis egyre kevésbé képesek lépést tartani a jelenleg elterjedt modemes-behívásos modellek. A hagyományos telefonvonalak ugyanis maximum csak 56,6 kbitnyi információt képesek továbbítani másodpercenként. Az ADSL-re átalakított hálózat ennél hétszer-tízszer gyorsabb sebességre képes, sőt a legdrágább szuperváltozat gyorsasága meghaladja az 1500 kbitet is (ennek viszont az ára is szuper, eddig 130 ezer forint volt havonta).

Az ADSL a telefonvonalak megfelelő átalakításával jut el a lakásokba, a rendszer használata azonban nem telefonfüggő. A kábeltévés internethez hasonlóan, az ADSL használata nem korlátozza az alapfunkciót, vagyis ugyanazon a vezetéken egyszerre beszélgethetünk és internetezhetünk is. Eszerint viszont nem lehet az ADSL-használatot percenkénti elszámolásban mérni: a rendszer korlátlan, gyakorlatilag folyamatos hozzáférést tesz lehetővé a világhálóhoz.

Ugyanakkor kétséges, hogy a Matáv hogy lesz képes év végéig megvalósítani a minisztérium ambiciózus fejlesztési terveit. A nemrég még oly divatos fénykábel például eleve alkalmatlan az ADSL-átvitelre, ráadásul különböző interferenciás problémák miatt a telefonközpontok eleve csak korlátozott mértékben képesek ADSL-vonalakat befogadni. Emiatt például Budapesten a III., a VIII., a XIII., a XVI., a XVII., a XVIII. vagy a XXII. kerület lakosai nagy részének eleve nincs esélye arra, hogy ADSL-vonalhoz jusson.