Ismét két számjegyű bérnövekedés várható
Idén ismét két számjegyű bérnövekedés várható Magyarországon a kedvező konjunktúra, a bérminimumok emelésének továbbgyűrűző hatása, az egyre feszesebb munkaerőpiaci környezet és a közszféra bérfejlesztései nyomán – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amely a lap szerdai számában jelent meg.Bodó Sándor emlékeztetett, januártól további négy százalékponttal csökkentették a munkáltatói terheket. Ezzel lényegében megvalósult a 2016 végén megkötött bér- és adómegállapodásban rögzített nagyléptékű adócsökkentési sorozat – mutatott rá.
Az államtitkár hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy „a dolgozók minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből”.
A minimálbér idén januártól csaknem ötödével, 200 ezer forintra emelkedett, így már felülmúlja az átlagbér 2010-es szintjét. A 260 ezer forintra nőtt garantált bérminimum is erőteljes tolóhatást gyakorol a magasabb fizetésekre – mondta.
Bodó Sándor emlékeztetett arra is, hogy januártól csaknem húsz százalékkal vagy afölött nőtt az ápolók, bölcsődei és szociális dolgozók, a kulturális szférában foglalkoztatottak bére is. Február elején már megemelt fizetéseket utaltak a köznevelésben, a felsőoktatásban és a rendvédelemben is – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra, hogy a kötelező legkisebb bérek érdemi emelésének köszönhetően számos kapcsolódó juttatás is nagymértékben emelkedett januártól.
Az emeléssel egyebek mellett a közfoglalkoztatási bér havi bruttó 100 ezer forintra, a közfoglalkoztatási garantált bér havi bruttó 130 ezer forintra nőtt. Az álláskeresési járadék maximális összege havi 200 ezer forintra, a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) maximális összege pedig havi 80 ezer forintra emelkedett – fejtette ki Bodó Sándor.
A koronavírus-járvány munkavégzésre gyakorolt hatásáról szólva elmondta, hogy a legnagyobb változás egyértelműen a távmunkavégzés elterjedése volt: a legtöbben, mintegy 700 ezren 2020 tavaszán dolgoztak otthonról.
Ez volt az eddigi csúcsidőszak, amikor a távmunka 16 százalékos arányt képviselt a hazai foglalkoztatásban – közölte az államtitkár hozzátéve, hogy a KSH legutóbbi mérése tavaly ősszel már 6,2 százalékot jelzett, ami 280 ezer embernek felel meg.
A tapasztalatok valószínűsítik, hogy ez a fajta munkavégzés a járványhelyzet utáni időszakban a korábbinál magasabb szinten stabilizálódik – mondta Bodó Sándor.
Az államtitkár az interjúban kiemelte azt is, hogy a kormány 2010 óta számos intézkedést tett és tesz a munkaalapú gazdaság kiépítéséért, a teljes foglalkoztatás eléréséért.
„Egymillió új munkahely megteremtését ígértük, és bár közbejött egy vírusválság is, ma valóban mintegy 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon”. Többen, mint bármikor a rendszerváltozás óta – mutatott rá Bodó Sándor hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan 2010-hez képest a harmadára, jóval négy százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta. A hazai mutató a legutóbbi adatsor szerint az ötödik legalacsonyabb Európában, nagyjából fele az uniós átlagnak.
