Itthon boldogulni
Évről évre erősödik hazánkban a szakmunkások anyagi és erkölcsi megbecsültsége. A munkabérek nem érik ugyan el a nyugat-európai szintet, de a jól képzett, dolgozni akaró iparosoknak ma már nem kell külföldre vándorolniuk a jobb megélhetés reményében, mert itthon is egyre inkább megtalálják számításukat.2010–20 között 430 ezren hagyták el Magyarországot, és 198 ezren tértek vissza a KSH adatai szerint. Egy ideje már többen jönnek haza, mint ahányan elmennek.
Arra vonatkozóan nincsenek ugyan hivatalos statisztikai adataink, hogy a hazatérők közül mennyi a szakmunkás, az azonban tény, hogy hazai presztízsük az utóbbi években látványosan erősödött.
A Demokratának nyilatkozó szakmunkások szerint egy átadás előtt álló kész épület, egy műalkotásnak is beillő cukrásztermék, egy megcsinosított frizura, egy megjavított kedvenc cipő, az újragondolt étel, szépen kifestett ház nemcsak a megrendelőt, hanem a munkájára büszke szakembert is elégedettséggel tölti el. De vajon mit gondolnak maguk az érintettek az anyagi elismerésről és az itthoni boldogulás lehetőségéről?
Átlagon felül
Bárdy Martin érettségivel és pincér végzettséggel a zsebében döntött úgy, hogy további két évig folytatja tanulmányait, és megszerzi a cukrász szakképesítést is. Záróvizsgát tennie azonban már nem kellett, hiszen áprilisban második helyezést ért el a Szakma Sztár Fesztiválon megrendezett Szakma Kiváló Tanulója Versenyen (SZKTV). A kétnapos megmérettetésen tavaszi hangulatú, karamellpillangóval és rózsákkal díszített esküvői tortával nyűgözte le a zsűrit, de készített mangós krémmel töltött, belga étcsokoládés, málnás-pisztáciás és bazsalikomos pesztós uzsonnasüteményeket is.
– Első generációs vendéglátós vagyok – meséli Martin. – A sütés szeretetét a nagymamámtól örököltem, célom, hogy minél professzionálisabban űzzem a szakmámat. A hazai versenyeredményem egyik legnagyobb hozadéka, hogy a Magyar Cukrász Ipartestületen keresztül meghívást kaptam egy 12 hónapos franciaországi képzésre, ezzel életem álma vált valóra, hiszen rajongok a francia konyhaművészetért. Angolból középfokú nyelvvizsga előtt állok, nagy öröm számomra, hogy franciául is megtanulhatok, ráadásul anyanyelvi környezetben. Az a tervem, hogy a képzés végeztével hazahozom és itthon kamatoztatom a tudásom.
Felkészítő tanára, Körmendi Zoltán szakoktató szerint Martin korosztályán belül kiemelkedő képességű, de a többiek is biztos megélhetésre számíthatnak a szakmában.
– Az elmúlt évek kormányintézkedései nyomán az első két szakma megszerzése ingyenes Magyarországon, ráadásul a diákok az első év végén esedékes ágazati szakvizsga után havonta bruttó százezer forint ösztöndíjat is kapnak, ami a szakképzés felé tereli őket. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a vendéglátósképzések a pandémia ellenére is népszerűek. Egy önállóan dolgozni tudó cukrász havi jövedelme nettó 250 ezertől akár 500-600 ezer forintig is terjedhet a munkavégzés helyétől és idejétől függően, de külföldön ugyanazért a munkáért duplaennyi fizetés jár. Ha nem is értük el a nyugat-európai bérszínvonalat, az mindenképpen kijelenthető, hogy egy szakmájában jól teljesítő, magát folyamatosan képző munkavállaló biztos megélhetésre számíthat Magyarországon.
Emelkedő bér és presztízs
Az elmúlt években jelentősen nőttek a hazai szakmunkás bérek, de a főváros és vidék közötti különbségek megmaradtak, jelenti ki Németh László, az Iposz elnöke, aki maga is építési vállalkozó.
– Ráadásul a bérek Budapesten belül és vidéken sem egységesek, hiszen mások a lehetőségek a különböző színvonalú vendéglátóipari egységekben, mások a fővárosi agglomerációban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vagy éppen a Balaton-felvidéken. A munkavállalók ugyanakkor mobilabbak, és ma már a magasabb jövedelem reményében akár több száz kilométert is hajlandók utazni. Ismerek olyan vállalkozót, aki naponta megteszi a Budapest–Ajka közötti mintegy 150 kilométeres utat.
Németh László arról is beszél, hogy bár munkalehetőség sok van, szakember kevés. A Ratkó-korszak egykori gyerekei lassan nyugdíjba vonulnak, és a pandémia alatt is számos vállalkozás húzta le végleg a rolót. A szolgáltató szektorban működő mikrovállalkozások sok esetben nem tudják kielégíteni a megnövekedett fizetési igényeket. A szakképzett munkavállalók pedig gyakran a kényelmesebb munkakörülményeket ígérő ágazatokba vándorolnak: szakácsok, burkolók, festők, vízvezeték-szerelők, kőműves helyett multinacionális vállalatok targoncásai, árufeltöltői, operátorai lesznek. A mikrovállalkozások csökkenő kapacitása miatt a lakossági megrendelők kénytelenek hosszú időt várni a szakemberekre, akik időnként méregdrágán dolgoznak.
– A munkaerőhiány a bérek emelkedését hozza magával. Egyes ágazatokban nagyságrendileg már elkezdtünk felzárkózni a nyugat-európai szinthez. Manapság nem ritka, hogy egy lakosságot kiszolgáló víz-gáz-fűtés szerelő akár húszezer forintot is elkérjen egyórás munkáért. Az építőiparban gond nélkül meg lehet keresni havi nettó 4-500 ezret, de ez még mindig csak a fele a nyugati béreknek. Egy másik példát említve, a frekventált helyeken lévő éttermekben havi 6-700 ezer forintot is fizetnének a jól képzett felszolgálóknak, szakácsoknak – ha volnának, de a koronavírus-járvány nagyon megtépázta az ágazatot. Fontos megjegyezni, hogy az említett összegek napi 10-12 órás munkaidőt feltételeznek, csakúgy mint külföldön, ahol sokszor igen rossz lakhatási és munkakörülmények között kell dolgozni, ráadásul távol a családtól.
Az Iposz elnöke méltányolja, hogy a szakmunka presztízse sokat erősödött az elmúlt években, ám tapasztalatai szerint a munkaerőhiányt kihasználó, illegálisan dolgozó kontárok miatt egyre több a panasz is. Éppen ezért úgy véli, indokolt lenne visszatérni a rendszerváltás előtti gyakorlathoz, amikor vállalkozást csak mestervizsga birtokában lehetett alapítani. Mint mondja, nálunk vállalkozási szabadság van, a szakemberek így nem feltétlenül érdekeltek a minőséget garantáló mesteroklevél megszerzésében és sajnos a tanulók képzésében sem. Pedig égető szükség volna az utánpótlásra, hiszen a szakemberhiány végső soron a feketegazdaságot erősíti.
Népszerű szakképzés
2015-ben Brazíliában a WorldSkills, egy évvel később Svédországban pedig a EuroSkills nemzetközi versenyen képviselte hazánkat Fata Dávid festő, dekoratőr, rekonstrukciós és műemléki festő, akivel a Ceglédi SZC Bem József Műszaki Technikum és Szakképző Iskola tanműhelyében találkozunk. A fiatal gyakorlati szakoktató főállásban festő-mázoló-tapétázó tanoncokat oktat, mellékállásban pedig egyéni vállalkozóként tevékenykedik.
– Budapesten jóformán az iparosok szabják az árakat. Több olyan esetről is hallottam, amikor a szakember a reális árnak a dupláját kérte a megrendelőtől, és maga is meglepődött, hogy gond nélkül megkapta a kért összeget. A munkaerőhiány, a szakmunkás-rezsiköltségek emelkedése, az alapanyagár-robbanás, a lakásfelújítási támogatások egyaránt felverik az árakat. Az utóbbi öt évben lényegében megkétszereződtek az órabérek.
Fata Dávid kiemeli, hogy a szakképzés iránti érdeklődés a tavaly bevezetett ösztöndíjrendszernek és a pályaorientációs nyílt napoknak is köszönhetően egyre erősödik Cegléden, a lemorzsolódás miatt azonban sokan nem fejezik be a tanulmányaikat, így hiányos az utánpótlás. Előfordul, hogy egy osztályban minden második diák abbahagyja az iskolát, pedig ahogy mondja, nagyon nagy súlyt fektetnek a változatos gyakorlati képzésre. Olyanok is akadnak, akik szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezükben mosogatással, sofőrködéssel külföldön próbálnak szerencsét. A fiatal szakember mégis úgy látja, hogy korábban sokkal több szakmunkás tervezett nyugat-európai munkavállalást, és ma már a rátermettebbek itthon, a hazájukban is boldogulnak. Csakúgy, mint ő maga.