Javult a magyar lakosság gazdasági közérzete

A szeptemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a következő egy évben megvalósítandó nagyobb összegű vásárlásokat illetően alakult ki. Augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.

A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A gazdasági várakozások jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három javult, egy pedig gyengült az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –3,3-ről – 2,9-re erősödött. A gazdasági környezet megítélése szeptemberben az előző havi –30,0 pontos értékről –28,3-re, továbbá az anyagi helyzeté –14,6-ről –11,3-re javult. Ugyanakkor a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kismértékben kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató az augusztusi értékéhez képest –64,1-ről –67,3-re süllyedt.

A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás az augusztusban mért értékhez képest az volt, hogy a lakosság az elkövetkező egy évben már tervez nagyobb kiadásokat.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tervez-e a következő egy évben nagyobb kiadást (pl. lakásvásárlás, -felújítás, személygépkocsi-vásárlás stb.)?” szeptemberben a lakossági válaszok alapján egy kedvezőbb konjunkturális kép rajzolódott ki. A megkérdezett lakosok 24,0 százaléka ugyanis tervez nagyobb összegű kiadást az előző havi 18,8 százalék után. A nem válaszok 75,7 százalékot tettek ki, ami 5,0 százalékpontos csökkenés az augusztus havi adatokhoz képest.

A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél volt egyedül gazdasági közérzetcsökkenés – a konjunktúraindex ugyanis itt 3,7 indexponttal mérséklődött. Ugyanakkor a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél, a középiskolát végzetteknél és a főiskolai vagy egyetemi végzettségűeknél a konjunktúraérzet kedvezőbbé vált (rendre +2,2, +3,4, +2,8 indexponttal). Így a –12,5 indexérték a felsőfokú végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a középiskolai végzettségűek –15,9, a legfeljebb általános iskolai végzettségűek –18,4, majd szakiskola vagy szakmunkás érettségizettek –20,6 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.

A vállalati felmérés esetében egy alindex értéke nőtt, míg három alindex értéke csökkent. A termelési környezet alindex szeptemberben –10,9-ről –10,6 indexpontra erősödött. Az iparági környezet értéke –5,6-ről –7,5-re, továbbá az üzleti környezet mutatója –24,6-ről –25,2-re, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –29,3-ről –31,2-re csökkent.

A legnagyobb változás a vállalatoknál 2024 szeptemberében a cégek jövőbeni exportját érintően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Várhatóan hogyan alakul az Ön vállalatának exportja a következő 1 évben?” szeptemberben a vállalatok vezetői összességében növekvő mértékű exportról számoltak be. Az augusztusi megkérdezést követően szeptemberben is a vállalatok 85,1 százaléka nem exportál, és várhatóan a következő egy évben sem exportál majd.

Az exportáló vállalatok körében egy elmozdulás figyelhető meg az export volumenét illetően a nagyobb mérték irányába. Míg augusztusban 1,0 százalék jelzett a jövőben jelentősen csökkenő exportot, addig szeptemberben ez az arány 0,1 százalék. Kismértékben csökkenő exportot prognosztizál a megkérdezett vállalatok 1,0 százaléka (–0,4 százalékpont), változatlan exportot becsül a megkérdezettek 8,0 százaléka (+0,2 százalékpont). Kismértékben erősödő exportot 3,9 százalékuk (+0,3 százalékpont), míg jelentősen növekvőt 1,3 százalék (+0,8 százalékpont) feltételez.

A vállalatok számára a fejlesztésekhez szükséges források előteremtésének nehézségeit illetően alakult ki szeptemberben a felmérés szerint a legnagyobb negatív irányú elmozdulás. Kevesebben mondták ugyanis, hogy egyáltalán nem jelent nehézséget (a megkérdezettek 16,9 százaléka, –6,0 százalékpont), az inkább nem jelent nehézséget kategóriát pedig 26,6 százalékuk (+2,2 százalékpont) választotta. A vállalatok 51,4 százalékának nehézséget jelentett (29,8 százaléknak inkább nehézséget jelentett, míg 21,6 százaléknak pedig teljes mértékben nehézséget jelent) a fejlesztésekhez szükséges források előteremetése. Ez az arány magasabb az előző hónapban mértnél (49,0 százalék).

A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett, míg három szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a mezőgazdaságban 2,3 indexponttal –12,4 indexpontra, a kereskedelemben pedig 1,6 indexponttal –16,2 indexpontra nőtt az átlagos konjunktúraérzet, addig az iparban 0,3 indexpontos, a szolgáltatásoknál 0,4 indexpontos, az építőiparban pedig 7,4 pontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait szeptemberben. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–12,4), míg a leggyengébbet az építőiparban (–19,0).

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzését ITT olvashatják.