Jogállamisági aggályok késleltetik a magyar helyreállítási alapot
A Magyarországnak és Lengyelországnak szánt, a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést célzó helyreállítási alapok uniós elfogadását, részben a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik – jelentette ki hétfőn Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért, kereskedelemért felelős biztosa, egyben a testület alelnöke.
A biztos az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek ljubljanai tanácskozásán továbbá azt is nyilatkozta, hogy a bizottság „tovább vizsgálja az uniós jog elsőbbségének kérdését és annak a lengyel helyreállítási tervre vonatkozó lehetséges következményeit”. Az unió tisztviselői folyamatos kapcsolatban állnak a varsói vezetéssel – tette hozzá.
A lengyel alkotmánybíróság szeptember 22-én hoz döntést arról, hogy bizonyos ügyekben az ország alaptörvénye vagy az európai uniós jog élvez-e elsőbbséget. Elemzők szerint az ítélet meghatározó lehet Lengyelország és az Európai Unió jövőbeli viszonya szempontjából.
Magyarország és Lengyelország májusban nyújtotta be a járvány utáni gazdasági helyreállításra vonatkozó tervét, amelyet az Európai Bizottságnak kell elbírálnia, hogy mennyire felel meg az unió által támasztott követelményeknek. A bizottság, nem sokkal a benyújtás után, kéthónapos értékelési időszakot indított el, amelyet július végén – több más tagállam esetében is – még két hónappal meghosszabbított. A tervek elfogadásának határideje szeptember 30-a.
Amennyiben az Európai Bizottság jóváhagyja a terveket, a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezt követően egy hónapon belül meghozza a végső döntést. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat ír alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkapja a megállapodás szerinti előfinanszírozást.
Lengyelországnak 24 milliárd euró támogatás jár az uniós helyreállítási alapból, ezenkívül 12 milliárd euró alacsony költségű hitelek formájában. Magyarország 7 milliárd euró értékű támogatásra pályázott.
