A kedvezményes hitelek lendületet adhatnak
Jöhet az építőipari fordulat?
Bár az építőipar májusban némi növekedést mutatott, az ágazat továbbra is nehézségekkel küzd. A szakma a kormány új lakáshitelprogramjától reméli az élénkülést, amihez hasonló konstrukciót évek óta szorgalmazott. Az ágazat három nehéz évet tudhat maga mögött. Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökével beszélgettünk.
– Új lendületet vett az építőipar, kezd magára találni az ágazat – szaladt végig a napokban a médián, mivel májusban 5,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. Ön is látja a fényt az alagút végén?
– Valóban, májusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,6, munkanaptényezővel kiigazítva 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint. Ellentmondásosak a számok, a termelést alapvetően az egyéb építmények hajtották, miközben az épületek építése visszaesett. Sajnos azt kell mondanom, hogy az építőipar számára 2025 is nehéz év lesz. Az ÉVOSZ egyelőre nem módosítja a prognózisát, aminek a lényege az, hogy jó esetben meg tudjuk ismételni a tavalyi év teljesítményét, de az sem zárható ki, hogy néhány százalékkal alul is fogjuk múlni. Ami viszont nagyon fontos kitörési pont lehet, az a lakásépítés és a lakásfelújítás.
– Orbán Viktor miniszterelnök július elején jelentette be a kedvezményes hitelt az első lakást vagy házat vásárlók számára. A 3 százalékos kamatú lakáshitel részletszabályai még nem ismertek, de pontosan ez az, amit az ÉVOSZ évek óta igyekezett elérni. Mennyire fogja ez most felpörgetni a piacot?
– Igen, ez így van, mondhatnám, hogy erre vártunk. Abból indulunk ki, hogy az elmúlt években lényegesen nagyobb mértékben emelkedett a lakások négyzetméterenkénti ára, mint ahogy a lakosság reáljövedelme, ezért a megtakarítások egyszerűen már nem elegendők ahhoz, hogy nagy értékű lakásvásárlásba vagy felújításba fogjanak az emberek. Ezért alakult úgy, hogy az egész lakásügy területén súlyponti probléma lett a finanszírozás. Ezt a súlyponti problémát oldja meg a kormány által bejelentett program. A részletszabályok kimunkálásában az ÉVOSZ is közreműködhet, ezért most egy új otthonfelújítási program szakmai kérdéseinek a kidolgozásába kezdtünk bele, amit előreláthatóan szeptemberben fogunk majd bemutatni a szélesebb közönségnek.
– Milyen irányvonalak mentén gondolkodnak?
– A kiindulópont az, hogy a lakásépítést és a lakásfelújítást egyenértékűnek, egyenrangúnak kell tekintenünk, azaz ugyanolyan kormányzati programot érdemel a felújítás, mint az új vagy használt lakás vásárlása. Már csak azért is, mert egy átlagos méretű, átlagos műszaki színvonalú lakás felújításához ma már nagyjából 15 millió forintra biztosan szükség van. Ebben ugyanis benne van a nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés, födémszigetelés, épületgépészeti berendezések cseréje, a fürdőszoba felújítása a mai igényeknek megfelelően, és a sort hosszan lehet folytatni. Tehát a felújításnál az ÉVOSZ azt javasolja, hogy legalább tízmillió forint 3 százalékos kamatozású hitelhez lehessen jutni ugyanúgy a lehető legszélesebb körben, életkortól, gyerekvállalástól és településtől függetlenül. És nyilvánvalóan ez a felújítási program is kombinálható legyen azokkal a működő támogatási konstrukciókkal, amik ez idáig megjelentek.
– Kell-e az építkezőknek olyan sokktól tartaniuk, mint 2022-ben, amikor hétről hétre szálltak el az építőanyagárak?
– Először is szögezzük le, hogy ezúttal van elegendő építőanyag és kivitelezői kapacitás is, elegendő ahhoz, hogy a jelentkező feladatokat, tekintettel a lakásépítési programokra is, megcsináljuk. Az építőipar, beleértve az építőanyag-gyártókat és -kereskedőket, jelenleg a múlt évi áron dolgoznak. Tehát az a nagy áremelkedés, amit 2019-től tapasztaltunk, jelenleg nem észlelhető. A Covid, illetve az ukrajnai háború nyomán három dolog okozta az építőiparban a jelentős áremelkedést: mivel 48 százalékos nagyságrendben importból dolgozunk, nem mindegy, hogy miként alakul a forint árfolyama. 2015-ben 309 forint volt egy euró, 2025-ben az év elején pedig 405. Ez a 30 százalékos forintgyengülés a mi szempontunkból importdrágulást hozott. A nagy volumenben használt építőanyagok előállítása energiaigényes, gondoljunk csak a cementre, cserépre, égetett kerámiára – miközben az energiaárak elszálltak. A harmadik jelentős költségnövelő tényező pedig az volt, hogy a pandémia idején, illetve azt követően is az építőipar folyamatosan dolgozott, és úgy tudta megtartani a szakmunkásokat, mérnököket, hogy átlagosan 12 százalékkal növelte a béreket. Az építőiparban kétszer akkora infláció volt az elmúlt években, mint amit a KSH a fogyasztói kosárban mért. Jelenleg egészen más a helyzet, erre az évre összesen 5-6 százalékos áremelkedést prognosztizál az ÉVOSZ az építésgazdasági értéklánc egészére.
– Számszerűsítve, milyen eredményeket hozhatnak a kormányzati intézkedések, és mikor kezdik el éreztetni a hatásukat?
– Az új építésnél, amit már most beharangozott a kormány, ez az intézkedés jó eséllyel azt jelenti, hogy nagyon rövid időn belül, már a jövő évben is húszezer fölé mehet az új építésű lakások a száma, tehát amit munkába veszünk. Átlagosan két, két és fél év kell ahhoz, hogy ezek el is készüljenek és használatba lehessen őket adni. Jól jön a fordulat, elvégre idén nem fogunk átadni 12 ezernél több új lakást, ami a lakásépítés mélypontja. De ha a részletszabályok jók, akkor három év távlatában akár 30 ezer új építésű lakást is el lehet érni.
– A céges világ hogy áll most megrendelések tekintetében?
– Leginkább az unión kívüli befektetők építéssel együtt járó befektetései növekszenek látványosan. Ezek gyárépítések, logisztikai létesítmények, illetve vidéki nagyvárosok közlekedési infrastruktúrájának a fejlesztése és felújítása.

– Hogy bírták az elmúlt szűk esztendőket a magyar építőipari vállalatok?
– Azok a cégek tudják jól venni ezt az akadályt, amelyeknek van tartalékuk, illetve képesek hatékonysági javulást elérni. Gazdaságosság, szervezetfejlesztés, együttműködési képesség és képzési hatékonyság. Tulajdonképpen ez a harmadik nehéz éve az építőiparnak, az elmúlt bő kettő alatt a tartósan foglalkoztatottak száma körülbelül 30-35 ezerrel csökkent, jellemzően a segédmunkások körében. A szakmunkást és a mérnököt mindenki próbálja megtartani.
– Hogy látja, jövőre fellélegezhetnek?
– 2026-tól mindenképp élénkülésre számítunk, de természetesen ennek mértéke nagyban függ a gazdaság általános helyzetétől, hogy tud-e a gazdaság olyan mértékben bővülni, ami pótlólagos építési beruházásokat igényel.
– Például?
– Vasútépítés terén mindenképpen el kell indulni már valamerre. Jelenleg műszaki, irányítástechnikai és biztonságtechnikai szempontból is mélyponton van a magyar vasúthálózat. Ugyanakkor van olyan információnk, hogy brüsszeli banki forrásokat is igénybe véve a kormány elszánt arra, hogy erőteljes építési beruházással együtt járó korszerűsítést indítson. Ez nagyon jó hír, várjuk az év második felében az erre irányuló közbeszerzési pályázatokat.
