Drágább lesz az élet januártól a luxusvillákban. A „száz lépés” program keretében a jövő évtől luxusadót kell fizetni a százmillió forintnál értékesebb ingatlanok után. Az adó a százmillió forint fölötti rész 0,5 százaléka lesz. Az összeget nagyjából az épület piaci értéke határozza meg, amit egy központi értékelési folyamat során határoznak meg az önkormányzatok. Az ingatlan-adásvételi adatok alapján övezetekre bontják a településeket, országrészeket, az adott területeken jellemző négyzetméterárakat korrigálják az épület műszaki állapota, komfortfokozata, építőanyagának jellegéből adódó korrekciós tényezőkkel, s az így adódó módosított négyzetméter-értéket szorozzák össze a lakás méretével. A sok számolgatás egyelőre nem sok hasznot hoz az önkormányzatoknak. Becslések szerint Magyarországon csupán tízezer lakás, és mintegy ezer nyaraló van, amelynek értéke meghaladja a százmilliós határt, s így fizetésre kötelezett. Ennek megfelelően a várható bevétel sem magas, összesen egymilliárd forint, amelynek nagy részét a főváros budai önkormányzatai szedhetik majd be.

Tíz év lebegtetés után ugyanakkor ez az első alkalom, hogy ténylegesen adót szednek lakás céljára szolgáló ingatlanok után. Az önkormányzatoknak erre elvileg eddig is lehetőséget nyújtott az építményadó, a valóságban azonban ezt csak ipari tevékenységet végző épületek után szedték be, a lakosságot legfeljebb a nyaralók után szedett idegenforgalmi adóval terhelték.

Bár az érintetteknek nyilván nem tetszik, az első tényleges ingatlanadóval közelítünk az európai gyakorlathoz. A nyugat-európai országokban ugyanis szinte mindenhol adófizetésre kötelezik a lakóépületek tulajdonosait – az egyetlen kivétel Hollandia. Mivel a helyi adóztatásra semmilyen uniós előírás nincs, a kialakult módszer mindenhol más és más, de a beszedett összeg jellemzően az épület értékének 0,3-0,8 százaléka. Ausztriában például 60 négyzetméterig évi 100 euró, száz négyzetméterig 150 euró, afölött 200 euró ingatlanadót kell fizetni a lakások után. Spanyolország valamivel drágább, egy száz négyzetméteres, átlagos lakás után ott – területi besorolástól függően – 180-360 eurót szednek.

Az adó mindenhol a helyi önkormányzatokat gazdagítja. Görögország kivételével, ahol az állam jogosult az ingatlan értékének 0,7 százalékára, s a helyiek ezt egészíthetik ki a 0,025-0,035 százalékra rúgó pótadóval. Félig-meddig Dánia is kilóg a sorból, ahol a 0,6-2,4 százalékra rúgó helyi ingatlanadót további 1 százalékos megyei ingatlanadó egészíti ki – a meglehetősen magas százalékokat azonban nem az épület, hanem a telek értéke után vetik ki.

Az ingatlanadó alapjának meghatározására nagyon is igaz: az egyes nyugat-európai országok alapvetően különböző okoskodással jutottak el a „társadalmilag legigazságosabb” terheléshez. Görögországban például a szállodák tulajdonosai 50 százalékos mentességet élveznek, Belgiumban az 1,25-2,5 százalékos adó alapja az elérhető éves bérleti díj, Spanyolország falun 0,3, városokban 0,4 százalékos szintet határozott meg, Portugália hasonlóan 0,8, illetve 1,3 százalékot, Nagy-Britanniában pedig 25 százalék kedvezmény jár az egyedülállóknak, s 50 százalék az üresen álló lakások után.

A társadalmi igazságosságra hivatkozik a magyar miniszterelnök is, amikor a luxusadó bevezetése mellett érvel. Az ingatlanadó általános kötelező bevezetésének ötletét Bokros Lajos óta jegelik a kormányok. Nem csak itt: az alacsonyabb bérviszonyoktól sújtott keleti tagállamokban sehol nem szednek adót a lakóépületek után. Egyedül a csatlakozásra váró Romániában kell fizetni évi 10-15 ezer forintnak megfelelő összeget (ez ott a havi fizetés körülbelül harmadát jelenti). A kormányok visszafogottsága érthető: Nyugaton az 500-700 ezer forintos havi fizetésből nem olyan megterhelő a 25-90 ezer forintos éves ingatlanadó, Magyarországon azonban – bár újabban szokás mindent egy az egyben átszámolni – rendkívüli megterhelést jelentenének az ottani összegek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a kinti százalékokat sem lehet irányadónak tekinteni: az elmúlt évek árrobbanása után Nyugat-Európában immár csak kétszer-háromszor magasabbak a lakásárak, miközben a fizetések még mindig hat-hétszeres szinten állnak.

Bár meglehet, rövidesen az önkormányzatok követelik ki, hogy bevezethessék az általános ingatlanadót. A kormányzat legfrissebb, önkormányzatokat sújtó százmilliárdos megvonása ugyanis nyilvánvalóan pótlólagos bevételek kutatására kényszeríti őket. A módszer már meg is van az adóalap kiszámítására, sőt a konkrét adó-számítások is készen lesznek: a luxusadó kapcsán épp most fogadja el őket a parlament.

kandor