Joó István: A cél, hogy a nagy gyáraknak automatikus legyen az erőteljes kutatás-fejlesztés

A politikus elmondta, a Nemzeti Befektetési Ügynökség tavaly 13 milliárd euró értékű beruházást hozott Magyarországra. Ahhoz, hogy teljesüljön a célkitűzés, miszerint Magyarország 2030-ra a leginnovatívabb gazdaság szeretné lenni, a kutató-fejlesztő tevékenység nagyban hozzájárul – tette hozzá.

Ismertette: a Magyarországon 2000 mérnököt foglalkoztató szoftverfejlesztő evosoft Hungary Kft. olyan innovatív megoldást fejleszt ki, amelynek segítségével az online térben lehet modellezni egy gyár összeszerelését, ezáltal ki lehet szűrni az esetleges hibákat, időt és energiát lehet megtakarítani.

A műsorban elhangzott, hogy az evosoft 3,4 milliárd forintos projektjét az ügynökség 680 millió forinttal támogatta, és 75 új, magas képzettséget igénylő munkahely jött létre Budapesten és Miskolcon.

Joó István arról is beszélt, hogy az ügynökség által Magyarországra hozott projekteknek körülbelül 70 százaléka high-tech iparnak minősül az IMF definíciója szerint.

„Az a cél, hogy olyan támogató környezetet hozzunk létre, amelynek segítségével a nagy gyáraknak automatikus lesz az erőteljes kutatás-fejlesztés”

– jegyezte meg.

Kitért arra, hogy az evosoftéhoz hasonló projektekért nagy küzdelem folyik, hiszen a cégnek Európa számos országában van szoftverfejlesztő központja. Fontos, hogy a pénzügyi támogatások meggyőzhetik a vállalat menedzsmentjét, hogy Magyarorországon van jó helye egy ilyen projektnek. Magyarország a felsőoktatás és a szakképzés átalakításával a k+f igényeket megfelelő munkaerővel ki tudja szolgálni.

Elmondta, az evosoft fejlesztésének egyik helyszíne, Miskolc az elmúlt években nagy fejlődésen ment át, számos autóipari szereplő döntött úgy, hogy itt hoz létre termelési központot. A kormány fontos célkitűzése volt, hogy Kelet-Magyarország ipara erősödjön, ennek haszonélvezője volt Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc. A következő években az ország déli részének megerősítése a cél, ennek az egyik első lépése a szegedi BYD-projekt.

Kiemelte, Németország hagyományosan a legnagyobb beruházó Magyarországon, a teljes működőtőke-állomány mintegy 20 százaléka német vállalatoké. Ugyanakkor az elmúlt években a keleti – kínai, dél-koreai – tőke egyre nagyobb mértékben áramlik Magyarországra is. Ez nem a tradicionális nyugati partnerek rovására történik, tavaly is számos német vállalat döntött magyarországi beruházás mellett. Öt megkérdezett német vállalatból négy ma is Magyarországot választaná beruházási helyszínként – fűzte hozzá.

A kormánybiztos szerint nem véletlen, hogy a Mercedes Kecskeméten bővíti kapacitásait, és a BMW Debrecenben építi meg új gyárát, hiszen szakképzett munkaerőt, és Európa legalacsonyabb adóit kínálják ezeknek a vállalatoknak.

„Van egy politikai stabilitás is, ami azt jelenti, hogy ha egy befektetővel megállapodunk feltételekben, azt maradéktalanul teljesíteni tudjuk”

– fogalmazott.

Joó István a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, a befektetési ügynökség 2023-ban 10 k+f projektet támogatott, ezek által 810 új kutató-fejlesztő munkahely jött létre. A teljes k+f költés kétharmadát a vállalati kutatások jelentik, és „remény van arra, hogy a következő években a k+f tevékenység soha nem látott méreteket fog ölteni” – fogalmazott a kormánybiztos.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügynökség legnagyobb k+f projektjét, amelyet pénzügyileg támogatnak, a Samsung SDI hajtja végre 62 millió euró értékben számos magyar egyetem együttműködésével.