Júliusban 167 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Júliusban a kivitel volumene 4,9, a behozatalé 7,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 167 millió eurót tett ki, az egyenleg 398 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten.
Júniushoz viszonyítva az export kiigazított volumene 1,0, az importé 0,9 százalékkal csökkent – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júliusban a kivitel értéke 11,8 milliárd euró (4641 milliárd forint), a behozatalé 11,6 milliárd euró (4575 milliárd forint) volt.
Euróban kifejezve az export értéke 4,8, az importé 8,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 1,8 százalékkal mérséklődött, a behozatalé 0,2 százalékkal nőtt.
A KSH kitért arra, hogy a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 3,5, a behozatalban 5,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A cserearány 1,7 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 3,6, a dollárral szemben 5,6 százalékkal gyengült.
A gépek és szállítóeszközök exportvolumene 0,7 százalékkal kisebb, behozatala 4,4 százalékkal nagyobb lett. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport volumene a kivitelben tizedével csökkent, a behozatalban kismértékben nőtt. A közúti jármű árucsoport export- és importvolumene közel azonos ütemben mérséklődött a bázisidőszakihoz képest.
A híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülék exportvolumene kevésbé, importvolumene közel ötödével bővült az egy évvel korábbihoz képest.
Az energiafejlesztő gép és berendezés árucsoport forgalma a kivitelben minimálisan nőtt, a behozatalban mintegy tizedével elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport az exportoldalon 0,4 százalékponttal lassította, az importoldalon 2,0 százalékponttal fokozta a teljes forgalom volumennövekedését.
A feldolgozott termékek export- és importvolumene egyaránt 11 százalékkal nőtt. A kivitel és behozatal volumenének emelkedését egyaránt a gyógyszer, gyógyszerészeti termék forgalomalakulása befolyásolta.
A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 3,2, az importban 4,0 százalékponttal erősítette a teljes forgalom volumennövekedését – közölte a KSH.
Az energiahordozók exportvolumene 27, importvolumene 5,3 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az exportoldali növekedés a természetes és mesterséges gáz, az importoldali a kőolaj és kőolajtermék volumenének jelentős emelkedésével magyarázható. Az energiahordozók forgalombővülése a kivitelben 0,7, a behozatalban 0,5 százalékponttal járult hozzá a teljes forgalom volumenbővüléséhez.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 18, a behozatalé 9,7 százalékkal nagyobb lett. Az exportban bekövetkezett volumennövekedést a gabona és gabonakészítmény, az importét az állati takarmány (gabona nélkül) forgalomalakulása befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes exportforgalom bővülését 1,3, az importét 0,6 százalékponttal fokozta.
A jelentésből kiderül, hogy az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 0,5, az onnan érkező behozatalé 5,2 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi mérleg 423 millió euróval romlott, 527 millió euró többlet keletkezett. Az export 74, az import 70 százalékát bonyolította le Magyarország ebben a viszonylatban.
Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 20, a behozatalé 11 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 25 millió euróval javult, 360 millió eurós passzívumot mutatott.
Január-júliusban a kivitel értéke 85,1 milliárd euró (33,2 ezer milliárd forint), a behozatalé 77,2 milliárd euró (30,1 ezer milliárd forint) volt.
A kivitel volumene 1,3, a behozatalé 4,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A termék-külkereskedelmi mérleg 3,3 milliárd euróval javult, a többlet 7,9 milliárd eurót tett ki.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,5, a behozatalban 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz mérten. A cserearány 1,0 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 2,6, a dollárhoz viszonyítva 2,9 százalékkal gyengült – jegyezte meg a KSH.
A GDP-arányos hiány 3,7 százalékot ért el az első félévben és 2,3 százalék volt a második negyedévben
Előzetes adatok szerint 1489 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2024. első félévi hiánya. A 2024. második negyedévi hiány 469 milliárd forint, a GDP 2,3 százaléka – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal.
Az első félévben a kormányzati szektor bevétele 16 825 milliárd, kiadása 18 314 milliárd forint volt. Az előző év azonos időszakához képest a bevételek 1295 milliárd forinttal, 8,3 százalékkal nőttek. A legnagyobb mértékben, 511 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek bővültek, de jelentősen emelkedtek a termelésiadó-, valamint a jövedelemadó-bevételek is: előbbiek 470 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal, utóbbiak 462 milliárd forinttal, 17,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az egyéb bevételek 149 milliárd forinttal, 5,2 százalékkal csökkentek – közöle a KSH.
A kiadások 615 milliárd forinttal, 3,5 százalékkal emelkedtek. A kifizetett munkavállalói jövedelem 545 milliárd forinttal, 15,4 százalékkal növekedett. A pénzbeni társadalmi juttatások 462 milliárd forinttal, 11,2 százalékkal magasabbak lettek. A folyó termelőfelhasználás 126 milliárd forinttal, 4,1 százalékkal csökkent, a kamatkiadások 195 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 80 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal visszaesett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 382 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól.
Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 681 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,2 százalékponttal kedvezőbb lett.
A második negyedévben a bevételek 570 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal nőttek. A kiadások 471 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal emelkedtek 2023 azonos időszakához képest.
Az egyenleg 100 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,8 százalékponttal kedvezőbb lett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A KSH közölte azt is, hogy 2023-ban a kormányzati szektor hiánya – a nemzeti számlák másidik előzetes adatai alapján – 5035 milliárd forint volt, a GDP 6,7 százaléka. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2023 végén 55 142 milliárd forint volt, a GDP 73,4 százaléka – fűzte hozzá a KSH.
