Kampányba kezd a keresztényszociális szakszervezet

Bubenkó Csaba szerint a régi szakszervezeti szisztéma elavult, nem látja el feladatait, sőt, már önmagában a szakszervezet szó is rosszul cseng a dolgozók körében. Nem véletlen, hogy a magyar munkavállalóknak kevesebb, mint tíz százaléka szakszervezeti tag. Bubenkó Csaba szerint teljes szemléletváltásra és majdhogynem forradalmian új gondolkodásra van szükség.

– Mi keresztényszociális értékeket vallunk, azt az irányvonalat képviseljük, amit az 1980-as években a lengyel Szolidaritás. Egyszer szánjanak rá pár percet, és keressenek rá egy archívumban a felvételre, amikor a gdański hajógyár udvarán több tízezer lengyel munkás gyűlik össze, dacolva Jaruzelski állig felfegyverzett karhatalmistáival, és egy emberként követi a későbbi Nobel-békedíjas villanyszerelőt, Lech Wałęsát. A diktatúra igájában sínylődő, közel negyvenmilliós Lengyelországban a Szolidaritás fénykorában tízmillió tagot számlált. Úgy érzem, ez a szám nem szorul bővebb magyarázatra – mondja példaképeikről Bubenkó Csaba. – De nem történelmi eseményekkel akarok foglalkozni, inkább beszéljünk a jelenről! Amit fontos tudni rólunk, hogy mi a fiatalokra és a női munkavállalókra is odafigyelünk. Az egyszerű embereket, a melósokat, az alsó középosztályt képviseljük. Nem a már valahol tagsággal rendelkező dolgozókat akarjuk átcsábítani, hanem a még nem szakszervezeti tagokra koncentrálunk. Nevünk, amely kissé szokatlanul egy domain név, arra utal, hogy a terjeszkedésben az online világot látjuk a legfontosabbnak, internetes felületeken, például közösségimédia-platformokon terjeszkedünk. És a harmadik lényeges tény, hogy fontosnak tartjuk: a szocialisták és a szociáldemokraták nem sajátíthatják ki a szakszervezeti mozgalmat, nem tekintheti hitbizományuknak.

Bubenkó Csaba ennek kapcsán hangsúlyozza: száz éve él egy tévhit, miszerint ez baloldali dolog. Most ők bebizonyítják, hogy ez nem így van.

– Európában rengeteg helyen működik sikerrel keresztényszociális szakszervezet – mondja az elnök.

Az Egyenlő.hu célja, hogy új hálózati rendszert építsen ki, erre az online felületeket használják fel, és így szeretnék megújítani a magyarországi szakszervezeti mozgalmat. Azt kívánják elérni, hogy a munkahelyeken javuljanak a munkakörülmények, egészségesebb legyen a munkakörnyezet, nőjenek a bérek.

Hogy miért nincs erős szakszervezeti mozgalom Magyarországon? Ennek az egyik legfőbb oka szerintük, hogy a jelenleg működő szervezetek többségének nincs hitele az emberek körében, és semmilyen tekintetben nem képviselik a dolgozók érdekeit, főtevékenységükben inkább a baloldali pártok fiókszervezetként működnek.

– A szakszervezetek élére olyan emberek kerülnek, akik a munkáltatókhoz lojálisak. Jellemzően vezető pozíciót töltenek be a vállalaton belül és nyomás alatt tudják tartani az embereket.

Bubenkó Csaba elmondása szerint az Egyenlő.hu tisztességes béreket, megfelelő munkakörnyezetet, emberi bánásmódot, a munkavállalókkal történő rendszeres párbeszédet, megvitatott és elfogadott megállapodásokat akar kiharcolni.

Szerinte sok esetben előfordul, hogy azok a szakszervezeti vezetők, akik egyben egy adott cégnél főnökök is, felettes vezetőként léptetik be a munkavállalókat a szakszervezetbe. A tagság így maximálisan kézben van tartva. Ez egy zárt rendszer, minden szerep le van osztva. Az Egyenlő.hu azonban változást szeretne, felvállalva azt, hogy ez a szakszervezet jobboldali, keresztényszociális, nemzeti értékeket vall. A nagy szakszervezetek vezetői ugyanis a nyilvánosság előtt ugyan függetlennek mondják magukat, miközben a választási kampányok közeledtével beállnak baloldali pártok mögé, mindig ugyanazokkal a pártokkal egyeztetnek, tárgyalnak.

– Mondjak példát, olyan konkrét szakszervezeti vezetőt, aki a furcsán milliárdossá vált Gyurcsány Ferenc pártját reklámozza folyamatosan a közösségimédia-felületein? – kérdezi Bubenkó Csaba.

Hozzáteszi: nem probléma, ha egy szakszervezet politizál. Viszont álszent dolog a függetlenséget hangoztatni, ha a tények mást mutatnak.

A szakszervezetek pártosságára és a nagyvállalati befolyásoltságára Bubenkó Csaba a túlóratörvény körüli vitát hozza fel példának.

– Mi voltunk az első szakszervezet, amelyik tiltakozott a jogszabály elfogadása ellen, ezzel szemben nem mentünk ki tüntetni a Kossuth térre, ahol az ellenzék és a baloldali szakszervezetek adtak randevút egymásnak.

Bubenkó Csaba azt mondja: az üzemi tanács vagy a szakszervezet kezében olyan erős eszközök vannak, amelyekkel kényelmesen szembe lehetne szállni a dolgozói érdekeket sértő vállalati rendelkezésekkel. Az üzemi tanácsnak például lehetősége van tanácskozási joggal rendelkező képviselőt delegálni a cégvezetésbe. A legnagyobb vállalatok igazgatótanácsába is kellene lennie egy dolgozói képviselőnek, aki ott lehet a döntéshozatalnál, megismerheti a pénzügyi, stratégiai döntések hátterét. Ez azonban egyáltalán nem találkozik a munkáltatók érdekeivel, ezért a multik a saját embereiket ültetik a dolgozói képviseletet ellátó szervezetek vezetői székébe.

– Szükség van egy olyan magyar szakszervezetre, amelyik valóban a dolgozókat képviseli. Aki megszervezi őket és nem engedi, hogy megnyirbálják a magyar törvények által biztosított jogaikat.

Bubenkó Csaba szerint hihetetlen az a képmutatás, ami a dolgozói érdekképviseleti szervezeteket jellemzi. Példaként említi a kollektív szerződéseket, amelyeket a baloldali pártok és a szakszervezetek is előszeretettel kritizálnak. Mindössze azt felejtik el elmondani, hogy a vonatkozó magyar törvények szerint kollektív szerződéseket azok a szakszervezetek kötik, amelyek legalább tízszázalékos tagsággal rendelkeznek a dolgozók körében. Ezek jellemzően a régi szakszervezetek, amelyek ezer szállal kötődnek a baloldali pártokhoz.

Rengeteg területen lehetne és kell is javítani a munkavállalói jogok tekintetében, több tucat ügyben lehetne eredményt elérni, mindössze őszinte akarat kellene hozzá és a munkavállalók támogatása, mondja. Hogy akarják-e az emberek, hogy képviseljék őket a cégen belül? Néhány évvel ezelőtt egy reprezentatív felmérésből az derült ki, hogy a magyar munkavállalók mindössze néhány százaléka szakszervezeti tag. Miközben az is kiderült, hogy az emberek 85 százaléka szerint szükség van egy olyan szervezetre, amely a munkahelyen megfelelően képviseli a dolgozókat.

– Meg kell dolgozni azért, hogy az emberek újra bízni tudjanak a szakszervezetekben. Tagságot kell toboroznunk és hitelesnek kell maradnunk. Be fogjuk bizonyítani a kisembereknek, hogy mi az ő oldalukon állunk.

Ebben a munkában segíti a szakszervezet munkáját Pesty László kommunikációs és lobbicsapata, a Gerilla.hu, amely nemrég egy székely uniós aláírásgyűjtés sikerre vitelével vívta ki sokak elismerését.

– Mivel mi az online világában kívánunk előretörni, a Gerilla.hu-nál alkalmasabb stratégiai partnert nem is találhattunk volna – zárja gondolatait Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu – a modern szakszervezet elnöke.