Katasztrófa-közeli helyzetbe navigálják Európát a szankciók
A sorozatosan rossz döntéseknek – a németországi atomerőművek leállításán át az európai CO2 kvótarendszer megváltoztatásáig – súlyos hatása van az európai árakra. A földgáz ára bő egy évvel ezelőtt még 20 euró volt megawattóránként, most 250 alá még a spekulatív jegyzések sem taszítják, inkább 300 euró fölött menetelnek – nyilatkozta a hirado.hu-nak Tóth Máté energiajogász. Szerinte az elhibázott szankciók tetézik a helyzetet, egyenesen katasztrófa-közeli helyzetbe navigálják Európát.Tóth Máté a közmédia hírportáljának adott interjújában arról beszélt, elképesztő száguldásban vannak az európai gázárak, a piaci árak a hazai lakossági – rezsicsökkentett – gázárnak a tízszeresei.
„Ezen az sem segít, ha a természeténél fogva eredendően volatilis és nagyban spekulatív gázpiacon időnként lefele is mozog az ár: például tegnap a mai napra szóló jegyzések 286 és 302 euró között mozogtak megawattóránként, ami egy nap alatt 10–16%-os, tehát jelentős áresést jelentenek. Ezek sajnos csak pillanatnyi hullámzások, a trendek számítanak. Ezért valóban tanulságos megnézni, hogy honnan indultak az árak, és már nagyjából tavaly október óta tart az emelkedő trend. A holland TTF gáztőzsdét szoktuk mérvadónak tekinteni, nos, itt a földgáz ára egy bő évvel ezelőtt még 20 euró volt megawattóránként, most 250 alá még a spekulatív jegyzések sem taszítják az árakat, sőt már inkább 300 euró fölött menetelnek”
– nyilatkozta Tóth Máté. Az energiajogász azt mondta, három szakaszt érdemes megkülönböztetni az európai gázárak növekedése kapcsán.
„Az első szakaszban már tavaly októbertől érzékelhető volt egy jelentős energiaválság, felfele indultak az árak. Itt a piac, a gázbeszerzéseket végző cégek, de a tisztán kereskedelmi, tehát profitvezérelt tárolók is sorra elszámolták magukat, a nyugati liberális, tehát lényegében hiányzó szabályozás pedig nem tudott segíteni. Aztán következő szakaszként a háború ezeket a már magas árakat lökte tovább felfelé, méghozzá annak ellenére, hogy a fizikai gázellátás ebben a második szakaszban teljesen zavartalan volt. Ez a nyugaton annyira fetisizált szabad (spekulatív) piac műve, amiben a harcias nyugati baloldali politikusok egyszerre orosz- és energiaellátás-ellenes üzenetei, riogatásai is nagy szerepet játszottak, ezeket ugyanis mind beárazta a piac”
– közölte Tóth Máté, majd úgy folytatta, a harmadik szakasz végül azzal köszöntött be nyáron, hogy az oroszokkal kezdett energiaháború és a nyugati szankciós politika eredményeképpen a rendelkezésre álló energiahordozók mennyisége is fogyni kezdett, kínálatoldali szűkösséget eredményezve.
„Ebben nagyon komoly felelősség terheli a nyugat-európai vezető politikusokat, akik valójában mindhárom azonosított szakasz tekintetében rossz döntéseket hoztak, az elhibázott szankciókkal pedig egyenesen katasztrófa-közeli helyzetbe navigálják Európát ebben az immáron az ellátás-biztonság szempontjából is kritikus, harmadik időszakban”
– hangsúlyozta Tóth Máté. Az energiajogász kijelentette, a sorozatosan rossz döntéseknek – az átgondolatlan szankcióktól a németországi atomerőművek leállításán át az európai CO2 kvótarendszer megváltoztatásáig – mind-mind az árakra gyakorolt súlyos hatása van.
A teljes interjút a közmédia hírportálján olvashatják.
