Készüljünk a vétóra!

– A Trump-kormány irányítja ma Amerikát, vagy a gazdasági szereplők?

– Ezt sokan félreértik. Amerika kettős szerkezetű entitás. Egyrészt ott a nemzetállami Amerika, másrészt fölötte a mélyállam, vagyis a globális magánpénz birodalom központja. Trump most megpróbálja lefejteni a nemzetállamot a világállamról. Egy költségvetésből működik mind a kettő, és Trump most ezt a pénzt elsősorban a nemzetállam Amerikára szeretné költeni. Jó példája ennek az USAID kikapcsolása. Ez kizárólag a mélyállamot szolgálta évi 40-50 milliárd dollárért.

Bárhol lépett színre, végső célja mindenütt a globalista gazdasági dominancia kiépítése volt. Egyébként a mélyállam szervezői mindig ezt csinálták. Látszólag az amerikai nemzetállam költségvetését igyekeztek szaporítani, valójában a saját hasznukra dolgoztak. Csak arra az USAID-es csapatra, amelyik az ukrán ügyeket vitte, 17 milliárd dollárt költöttek 2023-ban. Ha nincs ott a mélyállam kőkemény gazdasági érdeke valami mögött, akkor egy centet sem kap az USAID.

– Ukrajna gazdasági bekebelezése volt a Majdan eredeti célja?

– Alapvetően igen. Ukrajnának 42 millió hektárnyi kitűnő termőterülete van. Zelenszkijből elnököt csinált az USA, aki, igaz, több lépcsőben, de felszabadította a külföldiek számára a földvásárlást. A 42 millió hektárból 17 millió már idegen tulajdonban van. A Monsanto, a Blackrock és társai alaposan bevásároltak, legalább 15 millió hektárt pedig bérelnek, illetve bérben műveltetnek. Mindezt már nem engedik ki a kezükből. Világos, hogy Putyin és a magánpénz-birodalom tárgyal majd a békéről.

– De hiszen Trump felől fújnak az új szelek!

– Az elnök azt a feladatot kapta, hogy válassza el az amerikai nemzeti érdekeket és a mélyállam érdekeit. Nagyon naiv, aki azt hiszi, hogy Trump le tudja rázni magáról a pénzhatalmat. Az elnöknek ki kell találnia azt a modus vivendit, amelyben összehangolhatók a nemzeti Amerika és a mélyállam világhatalmi törekvései. Nem egyszerű. Trump most ehhez az egész pályás gazdasági letámadást választotta. Vámok, fenyegetések, alkuk mindenütt…

– Ha ez így van, akkor a többpólusú világrend csak egy tovaillanó álom marad?

– Trump látszólag kímélni akarja a nemzetállami költségvetést a mélyállam követeléseitől. De ez nem a dominancia feladása, mert ettől Amerika még mindig a legnagyobb gazdaság a Földön. Tehát a nemzetállami Amerika is felépíti magát Kínával, Európával és például Japánnal szemben. Már csak azért is, mert rossz a külkereskedelmi mérlege. Kínával például húszmilliárd dolláros negatívumot könyvelhet el havonta.

– Igazuk van azoknak az elemzőknek, akik úgy értelmezik mindezt, hogy Kína már át is vette a gazdasági vezető szerepet Amerikától?

– Szerintem döntetlenre állnak. Amerika még vezet a műszaki fejlesztések terén, tömegáru-termelésében viszont már legyőzte Kína. Kérdés, hogy mi lesz a pénzzel. Megtartja-e pozícióját a dollár. A BRICS-államok külön elszámolást akarnak, miközben Kína azért nem bánná, ha a jüan válna világpénzzé, aztán itt a digitális fizetési forma, és így tovább. Többfajta megoldás is működhet majd egymás mellett, de tudni kell, hogy igencsak felment az arany ára, és most mindenki igyekszik alaposan bevásárolni belőle. Bármi lesz, a készpénzt meg kell tartani, jó lenne ezt beírni az Alaptörvényünkbe is.

– Néha úgy tűnik, hogy ideges az amerikai elnök… Néha meg úgy, hogy csak taktikázik, például a Kanadára kirótt 25 és a Kínára kirótt tízszázalékos vámmal, de az acél- és alumíniumimportot sem kímélte.

-– Ha ideges, akkor azért az, mert fél attól, hogy hazajönnek a világba kipréselt dollártömegek és ott nagy bajt csinálnak, azaz tönkreverik a nemzetgazdaságot. Ne befelé jöjjön az áru, hanem menjen kifelé, Európa és Kína irányába, ez az elnök képlete.

– Sőt, ha fel akarja pörgetni a hazai termelést, akkor előbb Amerikából, majd Európából is ki kell söpörnie a kínai árudömpinget… Menni fog?

– Vigyázzunk, ez egy trükkös kérdés. Mert ami Kínából érkezik Amerikába, annak a nagy része kitelepült amerikai cégek terméke. És ha tudjuk, hogy ez főként Kanadán át jut be az országba, akkor megértjük Trump Kanadának címzett fenyegetéseit. Azt mondja, 25 százalékos vámot kaptok. Nem tetszik? Lépjetek be az USA-ba, akkor nem lesz vám, hisz belföld vagytok. Ezek váratlan, de sikert hozó lépések. Az elnök haza akarja hívni az idegenben dolgozó amerikai cégeket és csábítgatja a nehéz helyzetbe került és részben már át is települt német vállalatokat. Tegyük hozzá, a berlini vezetés igazán mindent megtett azért, hogy szétverje a német gazdaságot, most is mélyrepülésben van. Elon Musk, akinek jelentős német befektetései vannak, az AfD-ben látja az okosabb, rugalmasabb partnert.

– Mi lesz Európával? Trump az uniónak is vámintézkedéseket ígért, Brüsszel azonban megkontrázta az amerikai fenyegetéseket.

– Az európai kereskedelmi falat jóval nagyobb, mint a kínai. Összesen 700 milliárd eurónyi európai áru megy Amerikába, de csak 300 milliárdnyi jön ide onnan. Trump nagy darab jégtömbnek tekinti Európát, amit most itt-ott olvasztgatni szeretne, hogy megegyezésre jusson vele, már csak a rossz mérleg miatt is. Kérdés, hogy Ursula a helyén maradhat-e, mert nemigen érti a nemzeti Amerika törekvéseit. Ő Soros Györgyhöz van bekötve. Soros a nyersebb, agresszívabb mélyállami szereplő, most elvették tőle a feladatot, kíváncsiak, mire megy a saját modelljével a józanabb Donald Trump.

– Mi lesz a magyar amerikai gazdasági kapcsolatokkal? Mert megeshet, hogy megint két versengő nagyhatalom, Kína és az USA között találjuk magunkat…

– Visszaszorult Magyarországon az amerikai tőkebefektetés, Obama és Biden idején elhidegültek a kapcsolataink, nem véletlen, hogy a keleti nyitást helyeztük előtérbe. Mi a szempontjainkat jobban megértő, nemzetorientált amerikai tőkét várjuk ide, nem a multikat. Szerintem ehhez kiépítettük már a politikai hátteret, megvannak a nexusaink. Nem Brüsszel közvetítésével akarunk Amerikával üzletelni.

– És ez enyhíteni tudja majd a nyomást?

– Ahogy mondtam, a németek valósággal fojtogatják az iparukat. Mi pedig összehoztuk a saját pályánkon a német és a kínai szereplőket. Debreceni BMW-k, debreceni akkumulátorokkal. Miért ne tehetnénk meg ezt amerikai és kínai cégekkel is? Mondanak, amit mondanak, de most épeszű, üzletorientált vezetés áll a nemzeti Amerika élén. Musk is észnél van, hogyne volna, komoly befektetései vannak Kínában…

– Tehát a nagy szembenállás helyett új gazdasági modell jöhet?

– Igen. A közönség persze más narratívát kap, főként a háborúpárti, balliberális közeg felől. Trumpnak egyik küldetése a békeküldetés. Obama, de Biden is háborúzott, és sosem a nemzeti Amerika érdekeiért, hanem a globális pénzhatalomért. Trump csak akkor háborúzik majd, ha a nemzeti Amerika gazdasági érdekeit éri támadás.

– Becslések szerint 14 milliárd dollárnyi nyersanyagot rejt Kelet-Ukrajna földje, a fele immár orosz kézen van. Zelenszkij nemrég mindent felajánlott Amerikának, köztük a stratégiai jelentőségű ritkaföldfémeket is, csak kapja meg továbbra is a katonai segítséget… Megegyezhetnek Moszkva feje fölött?

– Nem, Putyin és Trump találkozója is üzleti tárgyalás lesz, ezt már telefonon előkészítették. Sőt, Trump azt mondta a minap, hogy visszavenné a G7-be Oroszországot. Putyin is érzékeny a piaci kérdésekre. Miért ne alkudozhatna Amerikával? Megtartja Kelet-Ukrajnát, cserébe beengedi Trumpot a kincsekben szintén gazdag arktikus térbe. Akár közös kitermelési programokba is foghatnak. Ez már messze túl van az ukrán horizonton. Oroszország csak arra vigyáz, nehogy megint kiforgassák, ahogy tették Jelcin alatt.

– Mi lesz a gazdasági következménye annak, ha a kijevi vezetés belemegy egy olyan rendezésbe, hogy Moszkva megtarthatja az elfoglalt kelet-ukrajnai területeket, de kompenzációként Ukrajna beléphet az unióba?

– Ezt nem zárom ki. Trump közömbös a kérdés iránt, ő csak a NATO-tól akarja távol tartani Kijevet. Ha Ukrajna uniós tag lesz, akkor a Mercusor terv nélkül is befellegzett az európai mezőgazdaságnak. A magyarral együtt! Ukrajna már ma is könnyedén el tudna tartani 400 millió embert. Úgyhogy készüljünk a vétóra!