A tudományos munka segíti a gazdaság növekedését
Kína az innovációs verseny élén
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization) által a közelmúltban kiadott 2024 Global Innovation Index (GII) Report előzetes jelentése azt mutatja, hogy a világ száz legnagyobb tudományos és technikai innovációs klasztere közül 26 Kínában található. Az ázsiai ország ezzel két egymás követő évben az első helyre került a felmérést készítő szervezet ranglistáján.A részletek tekintetében tudni érdemes, hogy Kína négy ipari tudományos és technikai innovációs klasztere a világ tíz legjobbja közé került, ezek között találjuk a Sencsen–Hongkong–Kanton, a Peking–Sanghaj–Szucsou társulásokat. Figyelemre méltó fejlődést mutat Nanking is, amely a 12.-ről a 9. helyre lépett előre 2024-ben, miközben olyan tudományos és technikai innovációs hálózatok is bekerültek a legjobb száz közé, amelyek korábban nem szerepeltek a listán. Carsten Fink, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének vezető közgazdásza szerint az eredmények Kína tudományos és technikai teljesítményének növekedését tükrözik. Ez a fejlődés a nemzetközi szabadalmak bejegyzésében is észrevehető, több mutató alapján megállapítható, hogy Kína technikai innovációs képessége több iparágban is a világ élvonalába került. Mi több, a szabadalmi bejegyzések száma évek óta meredeken nő, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által kiadott World Intellectual Property Indicators jelentés szerint 2021-ben az ázsiai ország állt a rangsor élén.
Sen Csang-jü (Shen Changyu), a Kínai Szellemi Tulajdon Állami Hivatalának igazgatója elmondta, hogy 2024 első felében az egyetemek és tudományos kutatóintézetek szabadalmi engedélyeinek száma 22,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ezek között több a nagy értékű, a csúcskategóriás, intelligens és a zöldipar területét érintő kezdeményezés. A számok szintjén ez azt jelenti, hogy a szabadalomigényes iparágak hozzáadott értéke mára elérte a 15,3 billió jüant, amely a GDP 12,7 százalékát teszi ki. A fejlődés volumene eközben nem csökken. 2024 júniusában az érvényes szabadalmak száma Kínában elérte a 4,425 milliót, a vállalati jogtulajdonosokkal rendelkező találmányi szabadalmak aránya pedig 72,8 százalékra nőtt, amivel aktívabbá vált a vállalati innováció. A tízezer főre jutó nagy értékű találmányi szabadalmak száma elérte a 12,9-et, az érvényes bejegyzett védjegyek száma pedig a 45,909 milliót, ami új rekord. A mesterséges intelligencia területén a 2014-től 2023-ig tartó időszakban összesen 54 ezer szabadalmi bejelentést rögzítettek világszerte, ezek közül 38 ezret Kínában, ami az összes 70,3 százaléka.
Kína közben folyamatosan erősíti a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést. Li Seng Li (Li Sheng Li), a Szellemi Tulajdon Kínai Állami Hivatala Nemzetközi Együttműködési Osztályának igazgatóhelyettese szerint Kína a világ több mint 80 országával és régiójával épített ki együttműködést. Az ország sikeresen csatlakozott az ipari formatervezési minták nemzetközi lajstromozásáról szóló hágai egyezményhez és a szerzői jogról szóló marrákesi szerződéshez, miközben előmozdította a WIPO szellemi tulajdonról, genetikai erőforrásokról és a kapcsolódó hagyományos ismeretekről szóló szerződés megkötését. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének három fő üzleti rendszerében: a PCT (Patent Cooperation Treaty) nemzetközi szabadalmakban, a hágai rendszertervekben és a madridi nemzetközi védjegybejelentésekben a kínai bejelentők által benyújtott kérelmek száma a világ élvonalába tartozik. Idén júniusban az érvényes külföldi találmányi szabadalmak és érvényes bejegyzett védjegyek száma Kínában elérte a 919 ezret, illetve a 2,135 milliót.
Mindez elválaszthatatlan attól a folyamattól, amelyen keresztül a kínai kutatói eredmények inspirálják a nemzetközi tudományos életet. A kínai kutatások globális hatását jelzi, hogy a Kínai Tudományos és Műszaki Információs Intézet által 2023-ban közzétett statisztikák azt mutatják, hogy a különböző tudományágak legbefolyásosabb folyóirataiban megjelent cikkek között a legtöbb publikáció kínai tudósoktól származott, a magasan jegyzett nemzetközi folyóiratokban megjelent cikkek és az idézetek számát tekintve pedig Kína immár világelső.