Romlani fog pénzünk a bankokban

A korábbi terveknél hamarabb, és magasabb mértékkel kívánja bevezetni a kormány a kamatadót. A 20 százalékos elvonás meglehetősen magasnak számít az európai gyakorlatban. Ráadásul az adót pont akkor vezeti be a kormányzat, amikor az infláció felpörgése várható, ami miatt amúgy is romlik a bankoknál elhelyezett megtakarítások értéke. Mindez még jobban visszavetheti az elmúlt években amúgy is elpárolgott spórolási kedvet.

Bár az ötéves adóprogram csak 2007-től, és csupán 10 százalékos mértékben ígért kamatadót, a megszorító csomag a bankbetéteseket is utolérte. A kormány immár szeptembertől, és 20 százalékos mértékben adóztatná a betét-, az árfolyamnyereség, és általában minden befektetés hozamát. A korábban ígért kedvezmények is elolvadtak. Már szó sincs a kisbefektetők kíméléséről, hogy 250 ezer forint kamatjövedelem alatt nem kell adót fizetni, s nem mentesülnek a kötelezettség alól a hosszabb távú megtakarítások sem. Csupán két maratoni megtakarítási forma, a nyugdíjpénztár, és a lakástakarék-pénztár maradt adómentes.

Emlékezetes: Magyarországon 1988-tól már volt kamatadó, szintén 20 százalékos mértékben. A kötelezettség akkor jócskán elértéktelenítette a lakossági megtakarításokat, a banki kamatok ugyanis nagyjából még követték a 35 százalékosra is felszökő inflációt, az adó levonása után azonban már csupán 25-28 százalékot kaptak kézhez a betétesek, vagyis évi 7-10 százalékkal csökkent a bankban tartott megtakarítások értéke. Pont erre hivatkozva csökkentették 1994-től a kamatadót 10 százalékra, majd szüntették meg a következő évben. Pontosabban fogalmazva, nem is megszüntették, hanem – hátha még szükség lesz rá – mértékét meghatározatlan időre nulla százalékra csökkentették.

1999-ben a polgári kormány alatt vetődött fel újra a kamatadó bevezetése, akkor azonban ez csak röpke gondolatkísérlet maradt. Járai Zsigmond pénzügyminiszter ugyanis ellenezte, hogy 5 százalékos infláció fölött bevezessék az adónemet, érvelése szerint ugyanis ez csökkentené a megtakarítási kedvet, ami – az állami költségvetés finanszírozási igénye miatt – végeredményben a kamatszint növekedéséhez vezetne. A költségvetési problémák fokozódásával párhuzamosan, 2004-től immár komolyabban vetődött fel újra és újra a kamatadó gondolata. Végül azonban az inflációs érv mindig erősebb volt – az adó bevezetése ugyanis a megtakarítások értékét az aránylag magas infláció alá rántotta volna. A tavaly elfogadott ötéves adóprogram pont azért várt volna 2007-ig az adónem bevezetésével, mert addigra 3 százalékra kellett volna csökkennie az inflációnak, s vele a kamatoknak, amiből már nem jelentős tétel a 10 százalékos elvonás. Sőt 2008-tól, az infláció további csökkenésével 20 százalékra emelkedett volna a kamatadó.

A kormány a fejlett világra hivatkozott: az alacsony inflációval megáldott nyugati országokban természetes, hogy megadóztatják a megtakarításokat. Valójában azonban a nálunk gazdagabb országokban nem is annyira gyakori a kamatadó – legalábbis nem a nálunk tervezett mértékben. Belgiumban és Szlovéniában például ismeretlen ez az adónem. Nagy-Britanniában és Franciaországban létezik ugyan, azonban csupán a 10-15 ezer eurót (3-4 millió forint) meghaladó befektetésekre alkalmazzák. Spanyolországban és Máltán 15 százalék, Olaszországban 12,5 százalék, Görögországban 10 százalék a kamatadó. Hollandiában és Németországban viszont a kamatot hozzászámítják az éves jövedelemhez, így adóztatása a személyi jövedelemadó keretében történik. Ám a németeknél az adófizetést csupán a hat hónapnál rövidebb befektetések után kell teljesíteni. Az általánosan fizetendő, aránylag nagy mértékű kamatadó érdekes módon inkább az unió fejletlenebb keleti peremén terjedt el. Szlovákiában a 19 százalékos egyenadó a kamatjövedelmekre is kiterjed, Lengyelország szintén 19 százalékos adómértéket alkalmaz. Csehországban két éve csökkentették 15 százalékra a kamatadót, ezt azonban csak a rövid távú befektetések után kell befizetni. Az újonnan csatlakozó Romániában – szintén az egyenadó keretében – 16 százalék elvonás terheli a kamatjövedelmeket. A magyarországi 20 százaléknál csupán nyugati szomszédunk alkalmaz nagyobb mértéket: Ausztriában 25 százalék a kamatadó. Aztán az unión túli, még fejletlenebb területeken ismét ismeretlen ez a fajta sarc: Bulgáriában, Szerbiában, Ukrajnában nem csapolják meg a megtakarításokat.

A kamatadó szeptemberi bevezetése épp a korábbi érveknek ad pofont. Magyarországon ugyanis csökkenés helyett jövőre éppen nő az infláció, 3-4 százalék helyett várhatóan 6,5-7 százalék lesz, annak viszont semmi jele, hogy ezt a betéti kamatok is követnék. A bankok jelenleg 3-4 százalék körüli kamatot adnak az éves lekötésű forintbetétekre, a folyószámlákra pedig komikus 0,15-0,25 százalékot ígérnek. Valamivel kedvezőbb államkötvényekbe fektetni: itt évi 6,5-7 százalék hozam érhető el a közép távú konstrukcióknál. Ha tehát ezekből az értékekből levonjuk a 20 százalékos kamatadót, jócskán az infláció alá kerül a megtakarítások tényleges jövedelmezősége. Mínuszba fordul tehát a reálkamat, amire nyolc éve nem volt példa. E jelenség tipikus tünete a fejletlen, vagy válságba sodródott országok pénzpiacának.

A kormány 30-40 milliárd forintra számít a kamatadóból, ennyivel kevesebb pénz marad tehát a takarékoskodó háztartásoknál. A megtakarítások elértéktelenedésére logikus válasz: még kevésbé spórolnak az emberek. A Nemzeti Bank kimutatásaiból már eddig is az derült ki, hogy évek óta csökken a háztartások megtakarító képessége. Egész pontosan a megtakarított öszszeg nőtt, az utóbbi években már 5,5 milliárd forintot tartottak különböző bankbetétekben, azonban a különböző címen felvett hitelek egyre inkább a teljes összeget felemésztik. Tavalyelőtt még csak 4 milliárd forint adósságállománnyal rendelkezett a lakosság, tavaly már 5 milliárddal, idén márciusban pedig már csaknem a megtakarítások összegével azonos, 5,3 milliárd forinttal. Bár vezető bankárok szerint Magyarországon még az is megtörténhet, hogy éppen a negatív reálkamat idején nő a megtakarítási kedv. Így vélekedik például Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke, aki szerint ha a megtakarítók nem találnak alternatív befektetési lehetőséget – márpedig a 20 százalékos kamatadó az összes megtakarítási formát sújtja -, csak az adó miatt nem fogják felszámolni banki számláikat. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője pedig egyenesen a megtakarítások növekedésére számít. Érvelése szerint ugyanis a kamatadónál erőteljesebben befolyásolják a megtakarítási kedvet a jövőbeni kilátások: optimista hangulatban az emberek inkább vállalnak adósságot, pesszimista időkben viszont takarékoskodni kezdenek.

Pesszimizmusból pedig jócskán jut mostanában.

Kárász Andor

Részvét a részvényeseknek

– A részvénypiaci szereplők becsapva érzik magukat, hogy a tavalyi megállapodással szemben a kormány másfél évvel korábban vezeti be a 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adót – vélekedik Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A Budapesti Értéktőzsde azt kezdeményezi, legalább a három éven túli részvényeladásért ne kelljen adót fizetni, azonban ez a javaslat sem talált megértő fülekre. Így pillanatnyilag úgy tűnik, csak az úszhatja meg az adófizetést, aki szeptember elsejéig részvényt vásárol. A határidő előtt megszerzett értékpapírokra ugyanis későbbi eladás esetén sem kell árfolyamnyereség- vagy kamatadót fizetni.

Az adónem bevezetése egyébként nem fogja megingatni a Budapesti Értéktőzsdét. A bankoktól várt 30-40 milliárd forinttal szemben a részvényforgalomból csupán 1-2 milliárd forint árfolyamnyereség-adó bevételre számíthat az állam, a magyar lakosság ugyanis csupán huszadannyi pénzt tart részvényekben, mint bankbetétekben. Ha azonban a szintén adóköteles befektetési jegyeket is ideszámítjuk, már komolyabb a tét: ebben a megtakarítási formában ugyanis már több mint ezermilliárd forint – a banki megtakarítások negyede – pihen. A magyar tőzsdei papírok négyötöde egyébként külföldi spekulánsok kezében van, akik saját hazájuk jogszabályai szerint adóznak az itt keletkezett nyereségből.

Fejik a bankokat

– A Bankszövetségnek elege van abból, hogy a politika populista és demagóg módon hangulatot kelt a bankok ellen – tiltakozott sajtótájékoztatóján a bankokat terhelő újabb adónem bevezetése ellen Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke. A szervezet azt nehezményezi, hogy a kormány az állami lakáshitelek után befolyó összegek 20 százalékát adó formájában elvonná a bankszektortól. Gyurcsány Ferenc érvelése szerint ugyanis a támogatott lakáshitelek miatt többletbevételhez és többletforgalomhoz jutottak a bankok, és itt az idő, hogy az ország jelenlegi nehéz helyzetében most visszaadjanak ebből valamit. Emlékezetes, Medgyessy Péter leváltása után az új miniszterelnök egyik első intézkedése az volt, hogy 8 százalékos szolidaritási pótadót vetett ki a pénzintézetekre, a jelenlegihez hasonló hivatkozással.

Az akkor ideiglenesnek ígért pótadót 2005-re és 2006-ra ígérte a kormányzat, és a bankszakma némi alkudozás után elfogadta azt. A kormány a két évben 35-35 milliárd forintot várt az adónemből, tavaly azonban – az alkuk adta kiskapuk eredményeként – csak 20 milliárd folyt be a költségvetésbe. A pótadó korábban ígért megszüntetése helyett most éppen erősebb prés alá helyezné a kormány a bankokat: hiszen a pénzintézetekre is kivetik a jövőre minden cégtől elvárt 4 százalékos szolidaritási pluszadót, és emellett terhelnék még a bankokat a már említett 20 százalékos elvonással. A pénzintézetek diszkriminatívnak tartják az elképzelést, és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Amennyiben pedig mégis életbe lép a tervezet, azt ígérik: az ügyfelekre terhelik a különbözetet. Szerintük ugyanis az állami támogatás csak keresztülfolyik a bankokon, valójában abból az ügyfelek profitálnak. A jelenlegi helyzetnél a szövetség elnöke azt is igazságosabbnak tartaná, ha a kormány megszüntetné az állami kamattámogatást.

A Bankszövetség azt is jelezte: korainak tartják a kamatadó szeptember elsejei bevezetését. A rendelkezésre álló rövid idő alatt ugyanis a bankoknak nem lesz elég idejük informatikai rendszerük átállítására – főleg úgy, hogy hivatalosan még sem született az adóról rendelkező jogszabály. A kamatadóval egyébként a szövetségnek semmi problémája nincs, amennyiben ezt januártól vezetné be a kormányzat, „a bankok utalni fogják a pénzt”.