Kivételes szerepben az atomerőművek
Az orosz–ukrán válság közepette gyorsan súlyosbodó európai energiakrízis jól példázza, hogy az áram- és gázellátás garantálása minden országban nemzetstratégiai kérdés, hiszen nélküle ma az élet megállna. Néhány hetes bizonytalankodás után immár vezető uniós politikusok megszólalásai is alátámasztják, hogy az orosz gáz- és olajszállításokat nem érinthetik a szankciók, és ugyanez vonatkozik az atomerőművekkel kapcsolatos szállításokra, szerződésekre.
A cikk eredetileg a Demokrata hetilap április 6-ai számában jelent meg.
A hazai baloldal láthatóan politikai haszonszerzésre próbálja használni az energetika ügyét. Azt kevésbé tartják szem előtt, hogy mindezzel veszélyeztetnék Magyarország energiabiztonságát, a családok jólétéről nem is beszélve.
Vízióban az árrobbanás
A tények makacs dolgok. A Magyarország által felhasznált földgáz 85, a kőolaj 64 százaléka Oroszországból származik. Vagyis az orosz import nélkül megállna az élet. Ugyanez a helyzet a Paks II.-projekttel is. Az ország egyszerűen nem mondhat le a két új paksi blokkról, hiszen az atomenergia adja az itthon előállított villamos energia közel felét, miközben az import egyharmadra tehető. Ráadásul a jövőben az áramigények jelentős növekedése várható, miközben a környezetvédelmi előírások miatt jelentős erőművi kapacitások fognak kiesni a termelésből, és az európai fogyasztási problémákat szemlélve valószínűleg az importlehetőségek is nagyon beszűkülnek majd, vagy egyáltalán nem lesznek. A baloldal által felvázolt vízióban tehát maguk az ellátásbeli problémák is jelentősek, nem beszélve a drágító hatásukról, hisz ahogy a baloldal többször hangoztatta, az országra szabadítanák a nyugat-európai energiaárakat is.
Néhány héttel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy kalkulációt mutatott be, amely szerint ha a paksi atomerőmű által megtermelt villamos energiát – annak hiányában – a szabadpiacról szerezné be Magyarország, a családok rezsiköltsége a négyszeresére emelkedne. Ez azt jelentené, hogy a családok éves 92 147 forintos rezsiköltsége 356 693 forintra nőne.
Németország esete is ezt támasztja alá, hiszen a németek politikai alapon leállítják az olcsón termelő atomerőműveket, miközben a megújuló energiaforrásokat nagymértékben támogatják. Emiatt – februári adatok alapján – egy berlini háztartási fogyasztó közel 155 forintot fizet 1 kilowattóra áramért, miközben egy budapesti csak 38-at.
Atomenergia és az ellátásbiztonság
A jelenlegi energiakáosz és az ukrán–orosz konfliktus is rávilágít arra, hogy egy adott ország ellátásbiztonsága nemzetstratégiai kérdés. Ha megvizsgáljuk az egyes áramtermelési módokat, akkor azt mondhatjuk, hogy valós ellátásbiztonságot csak az atomerőművek révén lehet garantálni, amelyek olcsó és klímabarát áramot termelnek.
A friss nukleáris üzemanyag stratégiai készletezése – a gáztól és a széntől eltérően – egyszerűen és kis költséggel akár több évre is megoldható. A hatalmas energiasűrűség miatt két-három évre elegendő készlet akár egy nagyobb teremben elfér, ami azt jelenti, hogy szállítási nehézség esetén sem kell azonnal az atomerőmű leállásával számolni. A törvényi előírások értelmében a paksi atomerőmű jelenleg is legalább kétéves folyamatos üzemelésre elegendő tartalékkal rendelkezik. A friss nukleáris üzemanyag egyszerűen szállítható közúton, vasúton, hajón, de akár repülőgépen is. A szlovák gazdasági minisztérium közleménye szerint ez történt 2022. március 1-jén, vagyis már az orosz–ukrán háború kitörése után, amikor a pozsonyi repülőtéren szállt le a Volga-Dnepr teherszállító légiflotta Il–76-os típusú repülőgépe, hogy friss nukleáris üzemanyagot szállítson a szlovák atomerőművi blokkoknak. Fontos azt is kiemelni, hogy Oroszország által gyártott nukleáris üzemanyaggal üzemelnek a magyar és szlovák atomerőművi blokkok mellett többek között ukrán és cseh egységek is.
Ha például a Paks II. atomerőmű 2400 megawatt beépített kapacitása révén éves szinten megtermelt villamos energiát földgáztüzelésű erőművekkel kellene kiváltani, akkor ehhez mintegy 4,5 milliárd köbméter import földgázra lenne szükség. Ez is azt mutatja, hogy atomerőművek alkalmazásával jelentősen lehet csökkenteni egy ország földgázfelhasználását. Nemhiába mondják azt egyes politikusok és szakértők Németországban, hogy az energiaválság és a magas energiaárak leküzdése, valamint a gáz- és szénimport visszaszorítása érdekében felül kellene vizsgálni a jelenleg még üzemelő három német atomerőművi blokk év végi végleges leállítását, azaz szükség lenne ezek üzemidő-hosszabbítására. Ez azonban elsősorban politikai, nem pedig műszaki, jogi vagy gazdasági kérdés. Egyelőre a német politika inkább az alternatív források erőteljesebb felhasználásában gondolkodik attól függetlenül, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint a német emberek inkább az atomenergiát támogatnák, ha ezzel csökkenhetnének a sokkoló áramköltségek. Ennek érdekében a válaszadók 40 százaléka már megtartaná a nukleáris, sőt még a klímavédelmi szempontból káros szénerőműveket is…
Felemás embargó
Az Egyesült Államok az ukrán–orosz válság következményeként az orosz földgázra és olajra embargót vezetett be, ugyanakkor ebből teljesen kihagyták az amerikai nukleáris ipar számára elengedhetetlen orosz urán importját. Az aktuális adatok szerint ugyanis az amerikai atomerőművek uránszükségletének közel felét Oroszország és szövetségesei fedezik, ráadásul jelenleg az orosz urán a legolcsóbb. Az USA tehát azért nem szankcionálta ezeket az importforrásokat, mert ezek nélkül az amerikai blokkok egy részét le kellene állítani, az emberek és az ipar pedig egész egyszerűen lemondhatnának az olcsó áramról.
Az Európai Unióban a legtöbb klímabarát villamos energiát jelenleg is az atomerőművek adják, amelyekre 2021-ben az összes áramtermelés 26 százaléka jutott. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága adatainak középértékével számolva az atomenergia használatával a tagországok tavaly mintegy 736 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek meg.
Európában új blokkokat épít vagy kíván építeni Franciaország, Magyarország, az Egyesült Királyság mellett például Szlovénia, Románia és Lengyelország is. Csehország néhány napon belül tendert írhat ki új nukleáris kapacitás megépítésére. Finnországban pedig nemrég az Olkiluoto-3, EPR típusú egység sikeresen kapcsolódott a villamosenergia-hálózatra, és ezzel megkezdte a próbatermelést.
Néhány nappal ezelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: „A nukleáris ipar, a földgáz- és kőolajszállítás, valamint a szén importja teljes kivételt, teljes mentességet élvez az újabb szankciós intézkedések hatálya alól. Így tehát a paksi atomerőmű fenntartása, üzemanyaggal történő ellátása és az új atomerőmű építése semmilyen akadályba nem ütközik…”
Mindezek azt mutatják, hogy az atomenergia a klímavédelem és a versenyképesség mellett az ellátásbiztonság szempontjából is létkérdés, csakúgy mint a nukleáris biztonság, már csak ezért sem vonatkozhatnak rá a szankciók. A nukleáris iparág stratégiai iparágként a mindenkori aktuálpolitika felett áll.
