Kivonulhat a Tesco Lengyelországból
Veszteségei miatt a boltbezárások után teljes lengyelországi üzletágától megválhat a Tesco áruházlánc, hamarosan sor kerülhet az ügylet véglegesítésére - értesült a Magyar Nemzet londoni forrásból. A szerdai lapszámban céges tájékoztatásra hivatkozva ugyanakkor kiemelték, hogy a veszteséges leányvállalat leépítése nem érinti a magyar áruházakat és vásárlókat.A cikkben közölték: Lengyelországban a vevő az a lengyel piacra tavaly belépett, szintén brit kötődésű Dealz nevű diszkontlánc lehet, amely rohamtempóban terjeszkedik a közép-európai piacon.
A Tesco anyavállalat központjában azt követően került ismét napirendre a tulajdonoscsere, és születhetett befektetői döntés arról, hogy a diszkontok térhódítása miatt globálisan piaci hátrányba került multi megválik a közép-európai Tesco Europe csoport veszteséges lengyelországi üzletágától, hogy nemrégiben újabb négy hipermarketet és egy nagykereskedelmi centrumot zártak be Lengyelországban.
A lengyel kivonulás azért érdekes a magyar üzletág szempontjából, mert a Csehországban és Szlovákiában működő két másik visegrádi piaccal együtt négyen alkotják a Tesco Europe közép-európai csoportot, amelyet az anyavállalatnál jól jövedelmező leányok társaságaként tartanak számon, kivéve a lengyelországi vonalat.
A Magyar Nemzet megkereste Tesco-Global Áruházak Zrt.-t, amely azt közölte: a lengyelországi boltokat érintő döntések célja, hogy az üzletág teljesítményét javítsák, ezáltal közelítsék a másik három közép-európai piac eredményéhez.
A döntések a sajátos lengyel piaci körülményekre reflektálnak, nincsenek hatással a cseh, a szlovák és a magyar üzletág működésére vagy a magyar vásárlókra – szögezte le az áruházlánc.
A cikkben felidézték, hogy Matt Simister, a Tesco Europe vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjúban a nyáron úgy fogalmazott: a cseh, a szlovák és a magyar piacon nagyon erős, nyereséges áruházaik vannak.
Akárcsak Nagy-Britanniában, a magyar kiskereskedelemben is felismerték, hogy a vásárlók egyre inkább a diszkontüzleteket keresik, és már nincs akkora igény az óriási hipermarketekre a városok szélén. Matt Simister erről azt mondta, hogy Magyarországon a hiperek átalakításával járó új stratégiájuk szerint a tízezer négyzetméternél nagyobb áruházakban optimalizálják a saját eladóteret, a kínálat minőségi irányba koncentrálódik, és ismert márkák jelennek meg bérlőkként a bevásárlóközpontokká váló épületekben – olvasható a Magyar Nemzetben.