Stratégiai partnerségtől a munkahelyekig

Öt év alatt 74 vállalattal kötött stratégiai partneri megállapodást a kormány, s ezek a cégek azóta 13 ezer 600 új munkahelyet teremtettek. A szerződésekben fontos szempont a hazai kutatás-fejlesztés iránti elkötelezettség, a magyar beszállítói hányad növelése, valamint hogy a cégek a szakképzésben is részt vállaljanak.


Idén már csak két stratégiai partneri megállapodást kötött a kormány. A Bank of China szerződése nyilvánvalóan a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok erősítésének része, a Wescasttal lefektetett dokumentum pedig az autóipari beszállítókkal kötött szerződések sorát gyarapítja. A 2013-ban kötött kéttucatnyi, 2014-ben és 2015-ben pedig egyaránt tucatnyi megállapodássorozat takarékra állítása azonban inkább azt mutatja, a kormány már leszerződött az egyes ágazatok fejlesztéseinek kulcsszereplőivel – ám továbbra is nyitott a felbukkanó újabb innovátorok felé.

A stratégiai partneri megállapodásokat 2012 nyarától köti a magyar kormány, a kezdeti időkben a legnagyobb multinacionális cégekkel, és a szerződések felénél a hazánkban működő autógyárakkal, valamint azok beszállítóival. Az első partner a Coca-Cola, a második a Richter Gedeon volt, de a listára hamar felkerült a Daimler, a Suzuki, majd 2013 elején az Audi is. Az autógyárak esetében különösen fontos szempontként jelent meg a hazai szakképzésben való részvétel, a kutatások támogatása, a magyar beszállítói hányad emelése. Az első években ugyanakkor még különösen fontos volt a munkahelyteremtés, hisz Magyarország 11 százaléknál is magasabb munkanélküliségi rátával küzdött. Ezt helyezte középpontba például a Tescóval kötött megállapodás – bár az áruházlánc magyar termékek külpiacra juttatását is vállalta. Az első megállapodások részeként ugyanakkor a kormány a Suzukinak Esztergom autópálya-rácsatlakozását, a Daimlernek Kecskemét tömegközlekedésének fejlesztését, a Richternek a kutatás-fejlesztésre szóló adókedvezmények fenntartását helyezte kilátásba.

A konkrétumok ellenére elemzők hangsúlyozzák: e szerződéseket nem szabad klasszikus értelemben vett megállapodásnak tekinteni, vagyis nem a kölcsönös vállalások jelentik a fő erényüket. Inkább az, hogy a felek hitet tesznek a hosszú távú együttműködés mellett, vagyis hogy a cégek segítik a kormány munkahelyteremtő, technológiafejlesztő, oktatás-korszerűsítő programjait. A cégvilág számára e szerződések ugyanakkor lehetővé teszik az egyszerűbb kommunikációt a kormánnyal, vagyis javul érdekérvényesítő képességük.

Míg az első évek szerződéseit főleg a feldolgozóiparban tevékenykedő nagyvállalatokkal kötötte a kormány, a magyar gazdaság fejlődését példázva, az utóbbi években egyre szélesebb ágazati kör is bekerül a stratégiai partnerek közé. 2013 tavaszán a fuvarozó Waberer’s jelentette az első, teljesen magyar tulajdonú vállalkozást a stratégiai partnerek sorában. 2014 nyarán a Bonafarm volt az első mezőgazdasági vállalkozás, amit egy évvel később az Alföldi Tej követett. A 2016-os partnerek között pedig feltűnt két, startupból kinőtt hazai vállalkozás, a navigációs rendszerekkel foglalkozó NNG Kft. és a szoftverfejlesztő EPAM Systems. A kormány 74 stratégiai partnere összesen 166 ezer munkavállalót foglalkoztat.