Kölcsönösen előnyös lehetőségek

Kína és Magyarország együttműködése kölcsönösen előnyös fejlődési lehetőségeket jelent a két országnak – mondta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök kedden az Országházban.

A magyar és a kínai kormányfő hivatalos tárgyalását követően tett közös sajtónyilatkozatban Li Ko-csiang kiemelte: az elmúlt években jó irányba mozdult el a két ország együttműködése, és Kína azt szeretné, ha Magyarország még fontosabb célpontja lenne a kínai befektetőknek.

A 16 közép-kelet-európai ország és Kína csúcstalálkozójára Budapestre érkezett kínai miniszterelnök hangsúlyozta: Kína és a közép-kelet-európai országok együttműködése rendkívül jó és megfelel a globalizáció trendjeinek, régiók közötti együttműködés ez, amely összeköti Európát és Ázsiát.

Li Ko-csiang elmondta: a 16+1 találkozó sikeres volt, elfogadták a budapesti irányelveket. Ez az együttműködés megerősíteti az országok kapcsolatait és ellensúlyozza a régiók eltérő fejlődéséből származó hátrányokat – vélekedett. Hozzátette: Kína és Közép-Kelet-Európa jól kiegészíti egymást gazdaságilag.

A kínai kormányfő szerint Kína és Közép-Kelet-Európa regionális együttműködése a kölcsönös tiszteleten alapul, a békét és a stabilitást is szolgálja, és minden félnek előnyös.

Li Ko-csiang úgy értékelte, rendkívül jó választás volt Budapesten rendezni a 16+1 találkozót. Magyarországon stabil a növekedés, 4 százalék feletti, amit nem könnyű megvalósítani – mondta. Kínában 6,9 százalék a növekedés, az egy 1,3 milliárd lakosú ország piaca nagyobb, így sokkal nehezebb elérni ezt a növekedést – magyarázta.

Közölte: a kínai-magyar együttműködés az elmúlt években javult, a tavalyi évben a kereskedelem több mint 10 százalékkal nőtt, és 20 százalékkal emelkedett Kína importja Magyarországról. Jelenleg a kínai import innen nagyobb, mint a kínai export Magyarországra – mondta. Hozzáfűzte: nagyon jó minőségűek a magyar mezőgazdasági termékek, ezeknek rendkívül nagy piacuk van a kínai fogyasztók körében.

A kínai kormányfő kitért rá: több megállapodást írtak alá, amelyek nagy lendületet adhatnak a kínai befektetéseknek Magyarországon, ezek további munkahelyeket teremtenek itt, a kínai cégeknek pedig lehetőségük adódik átvenni a magyar szakértelmet, tapasztalatokat.

Orbán Viktor miniszterelnök ugyanitt azt mondta: minden európai ország szeretne részt venni Kína hatalmas fejlődésében. „Magyarország startpozíciói jók, a közép-európai térségben a mi versenypozícióink kínai összefüggésben kifejezetten erősek” – hangoztatta, hozzátéve, hogy Közép-Európa országai közül Magyarország szállítja a legtöbb árut Kínába, és ide érkezik a legtöbb kínai beruházás.

A miniszterelnök megjegyezte, a Kínába irányuló magyar export tavaly mintegy 600 milliárd forintot tett ki, ami magyar léptékkel mérve rendkívül fontos.

Kína gazdasága a következő években 6-7 százalékkal fog bővülni, ami hatalmas méretű növekedés, és azt is jelenti, hogy Kínának óriási importra lesz szüksége, továbbá jelentős termelési kapacitásai jönnek létre, így pedig kínai vállalatok a világ számos helyén valósítanak majd meg beruházásokat – fejtette ki Orbán Viktor.

A mostani magyar-kínai megállapodások közül megemlítette, hogy Magyarország kukoricát és mézet szállíthat az ázsiai országba. Emellett a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jut, amelyet kihelyezhet a magyar gazdaságba; a BorsodChem 217 millió dolláros beruházási hitelt kapott, „ez jó hír Kazincbarcikának”; és megnyílt egy 20 millió dolláros fejlesztés lehetősége a Komáromban lévő kínai elektromosbusz-gyár esetében, „ez jó hír a komáromiaknak” – sorolta, kiemelve egy sárvári és egy szegedi érintettségű magánmegállapodást is: egy nagy termálprojektet, illetve egy 40 millió dolláros textiláru-értékesítést. Előbbi jó hír a sárváriaknak, utóbbi pedig jó hír a szegedieknek – jegyezte meg.

A kétoldalú budapesti tárgyalásokat értékelve a kormányfő azt is mondta, hogy a korábban elhatározott közös projekteket „sikerült a megvalósítás döntő pontjain átsegíteni”, és megindították a tárgyalásokat a következő évek magyar-kínai együttműködéséről is. Magyarország és Kína között kölcsönös a tisztelet – jelentette ki.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy az 1990 óta Budapesten megrendezett nemzetközi találkozók sorában a mostani Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó a 4-5. legnagyobb volt, ami komoly logisztikai kihívásokat jelentett. A miniszterelnök ezért külön megköszönte a fővárosiak türelmét és megértését. Emlékeztetett: Közép-Kelet-Európa 16 miniszterelnöke és Kína kormányfője tárgyalt Budapesten.

„Magyarország számára ez fontos két nap volt” – összegzett.

(MTI)