Költségvetési Tanács: megvalósulhat a 4 százalékos gazdasági növekedés
A feltételek kedvező alakulása esetén megvalósulhat a kormány által tervezett 4 százalékos gazdasági növekedés jövőre, de azt számos kockázat övezi – mondta a Költségvetési Tanács elnöke kedden, a jövő évi büdzséről szóló országgyűlési vitában.
Kovács Árpád azt mondta: továbbra is kockázatot jelent az ukrajnai háború és az arra adott uniós válasz, az energiabiztonsági problémák, valamint az európai uniós források folyósításának elhúzódása.
A fogyasztást bővítheti az infláció 6 százalékra csökkenése, a gazdaság munkaerő-tartaléka ugyanakkor kimerülőben van – mondta.
Rámutatott arra is, hogy a tervezett növekedést a magánszektor beruházásainak növekedése révén kellene elérni, azoknak kellene kompenzálniuk az állami kiadások visszaesését. Az export bővülésének pedig meg kellene haladnia az exportpiacok bővülését – tette hozzá.
Kovács Árpád kifejtette: a 4 százalékos növekedés magasabb a hazai és nemzetközi előrejelzések átlagánál.
Beszámolt arról, hogy jövőre a versenyszférában várhatóan 10,7 százalékos, míg a költségvetési szférában 8,9 százalékos béremelkedés várható.
Rámutatott arra is, hogy bár a külpiacok kedvezőtlen jeleket mutatnak, az exportnak 5,9, míg az importnak 4,3 százalékkal kellene bővülnie jövőre. A tanács szerint a makrogazdasági előrejelzés egyik kritikus tényezője, hogy ez megvalósulhat-e.
Ugyancsak kritikus a bruttó állóeszköz-felhalmozás tervezett 3,7 százalékos bővülése, mivel az állam beruházási kiadásai reálértékben csökkenni fognak és a lakásépítések gyors felfutása sem várható – mondta.
Beszámolt arról, hogy a tanács támogatja az államháztartás egyensúlyának javítására irányuló törekvést, a kormányzati szektor hiányának 3 százalék alá csökkentését. A törvényjavaslat ennek megfelel – mondta. A tanács ugyanakkor úgy látta, hogy ezen célok megvalósulását is kockázat övezi.
Ezek közé sorolta, ha nem valósul meg a várt gazdasági növekedés, és elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódóan kevesebb bevétele lesz az államnak. Ugyancsak kockázat, hogy a költségvetési szervek dologi kiadásai elmaradnak az áremelkedéstől, ami nem tervezett kiadásokat tehet szükségessé.
Beszámolt arról: a tanács támogatja, hogy a pénzügyminiszter április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készítsen a bruttó hazai össztermék várható éves reálnövekedéséről, és annak megfelelően módosítsa az adóbevétel-többletet.
A tanács szerint a bevételek és kiadások tervezésekor „a ható tényezők” többségét figyelembe vették – mondta. Több tétel azonban szerinte további intézkedést tesz szükségessé.
Szerinte nem indokolt a társasági adó növekedésének tervezése. Kijelentette azt is: a globális minimumadó bevételi hatásáról a költségvetés nem adott tájékoztatást.
A kiadásoknál látszik a kormányzati cél: a honvédelem erősítése, a családok támogatása, az idős emberek védelme és a közszolgáltatás egyes területein dolgozók megbecsülése. Szerinte ugyanakkor az intézmények fenntarthatósága kockázatos.
A tanács ugyancsak veszélyt látott az önkormányzatok működésében.
A gyermekétkeztetés kiadásai is csak csekély mértékben emelkednek, szerinte azok valószínűleg nem lesznek elégségesek.
A költségvetés tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank veszteségtérítését, így nincs összhangban a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel – folytatta.
Az államadósságról szólva azt mondta: teljesíthető annak további mérséklése, 66,7 százalékra. Azt is pozitívnak értékelte a tanács, hogy 2026-ra 60 százalék alá csökkenhet a mutató – mondta.
Kovács Árpád ismertette a kormányzat véleményét is a kritikákra, a többi között a takarékossági intézkedéseket. Szólt a költségvetés tavaszi tervezésével kapcsolatos aggodalmaikról is.
