Köszönjük, nem fáj
Bő tíz év után érte el az újabb nemzetközi válság a magyar gazdaságot. Az Orbán-kormány most munkahelymegtartó támogatásokkal, hitelmoratóriummal igyekszik minimalizálni a visszaesés káros hatásait, gyökeresen mást utat követve, mint 2008–09-ben elődje, akinek ténykedését megszorítások, csődhullám és elbocsátások fémjelezték. A munkaerőpiacra gyakorolt hatás látványosan különböző: amíg 2008 októbere és 2009 vége között 200 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ezúttal a koronavírus-járvány első két hulláma során csupán 13 ezer munkahely veszett el.
A 2008-as pénzügyi válság cselekvésképtelen állapotban találta el a Gyurcsány Ferenc vezette Magyarországot. Az újabb és újabb „Gyurcsány-csomagot” meghirdető kormány akkor már két éve a megszorítások politikáját alkalmazta, adó- és áremelésekkel, nullára visszaeső gazdasági növekedéssel, amit a piaci szereplők azzal sem tudtak ellensúlyozni, hogy tömegesen vették fel a később csapdába szorító devizahiteleket. Erre az egyébként is nyomott, perspektívátlan helyzetre nehezedett rá 2008 októberében a nemzetközi pénzügyi pánik, amikor a tartalékok nélküli magyar kormány néhány nap alatt államcsődközeli helyzetbe került, és az uniós országok közül elsőként a Nemzetközi Valutaalap óriás-mentőcsomagjához folyamodott. Akkor Gyurcsány Ferenc még azt mondta: ezzel a nyugdíjakat és remélhetően a munkahelyek többségét is sikerült megvédeni. Ám rövidesen ez a kijelentése is megalapozatlannak bizonyult.
„Fájni fog”
Fél évvel később ugyanis utódja, Bajnai Gordon a 13. havi nyugdíj megszüntetését jelentette be a gazdasági stabilizációs csomag egyik pontjaként. Több más intézkedés is présbe szorította a lakosságot: befagyasztották a közszféra béreit, itt is eltörölték a 13. havi juttatásokat, csökkentették a családi pótlék és a gyes-gyed jogosultság idejét, mérsékelték a táppénz összegét, megszüntették az addigi lakástámogatási rendszert, elrendelték a gáz- és távhő-kompenzáció kivezetését. Ekkor mondta Bajnai Gordon a megszorításokra: „Fájni fog!”
Valóban fájt. A baloldali kormány az előző hat év felelőtlen kormányzásával juttatta magát csapdahelyzetbe. A választási osztogatás keretében 2002-ben és 2006-ban is korábban elképzelhetetlen mértékű, 8,8, illetve 9,3 százalékos költségvetési deficitet produkált az ország, de a köztes években is hét százalék körüli értéket. Kísértett tehát a kádári szocializmus szelleme, amikor „külföldi hitelből éltünk a lehetőségeink fölött”, ennek megfelelően az államadósság a Medgyessy– és Gyurcsány-kormányok alatt 56-ról 81 százalékra nőtt. E pazarló gazdálkodás miatt Magyarország ellen gyakorlatilag uniós csatlakozásunktól, 2004 óta túlzottdeficit-eljárást volt kénytelen folytatni Brüsszel, tulajdonképpen ez kényszerítette ki a 2007–08-as Gyurcsány-csomagokat.
Ami azonban ezeknél is nagyobb gond lett: e túlköltekező gazdálkodással a baloldali kormány felélte a tartalékokat az uniós csatlakozást követő években, amikor a környező országok előtt már maga a belépés is széles távlatokat nyitott, így nem maradt muníciója és mozgástere a válság hatásainak ellensúlyozására. A deficit elleni hitelt folyósító nemzetközi intézmények ugyanis – főleg a túlzottdeficit-eljárás árnyékában – csak megszorításokat voltak hajlandók elfogadni a helyzet rendezésére.
Az akkori és a mostani válságkezelés közötti különbség leglátványosabban a jövedelem- és munkaügyi statisztikákban látszik. A bruttó reálkereseti index 2009-ben (vagyis az inflációval korrigált keresetváltozás) –3,5, majd 2010-ben –3,4 százalékos visszaesést mutatott, a nyugdíjak reálértéke 2009-ben 5,7 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak száma pedig a válság 2008. októberi kirobbanása előtt mért – amúgy a mostani számoknál lényegesen alacsonyabb – 3,9 millióról néhány hónap alatt 150 ezer, majd a 2009-es újabb megszorítások után további 50 ezer fővel csökkent. Vagyis a válság gyors elbocsátásokat hozott, a munkanélküliségi ráta ezért közel 12 százalékra ugrott.
A gazdaság megőrzése
Bár a koronavírus-válság egész Európában a 2008–09-es pénzügyi válsághoz hasonló GDP-visszaesést okoz, ezúttal a magyar munkaerőpiacot szinte érintetlenül hagyta, azzal együtt is, hogy a szolgáltató szektorok jelentős része leállni kényszerült. A gyurcsányi időszaknál lényegesen nagyobb, 4,5 milliós foglalkoztatotti létszám ugyan a válság tavaszi hullámában 90 ezer fővel esett, az elbocsátottakat azonban júliustól szeptemberig visszaszívta a gazdaság.
A járvány második hulláma pedig egyelőre láthatatlan a létszámadatokban. A KSH szerint a novemberben befejeződött negyedévben csupán 22 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint a januárral zárult háromhavi átlag. A kedvező munkaerőpiaci helyzetben ezúttal a bérek lefordulása is elmaradt, sőt az ősz első két hónapjának 395 ezer forintos nemzetgazdasági átlagkeresete 33 ezerrel múlja felül a 2019 azonos időszakában mért 362 ezer forintos összeget, ami – az inflációt is figyelembe véve – a válság időszakában is 6,4 százalékos reálbér-emelkedést jelent. A nyugdíjak esetében pedig idén februártól kezdi meg a 13. havi juttatás fokozatos visszaépítését a járandóságokba a kormányzat.
A tíz évvel korábbi elbocsátási hullámokkal szemben ezúttal a kormányzati támogatások is jelentős szerepet játszanak a munkahelyek megőrzésében. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a járvány mindkét hulláma során felmentették a cégeket a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési és rehabilitációs járulék fizetése alól, továbbá az állam 50 százalékot átvállal a bajba jutott ágazatok dolgozóinak bruttó fizetéséből. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adatai szerint az őszi-téli hónapokban eddig 13 200 vállalkozás igényelte a segítséget 95 ezer munkatársa számára. Vagyis a Gyurcsány–Bajnai-féle adóprés politikája helyett ezúttal lélegzethez próbálják juttatni a vállalkozásokat.
Erős alap
Mindez nem sikerülhetett volna az Orbán-kormány megelőző kilenc évének fegyelmezett gazdaságpolitikája nélkül, amelynek eredményeként 2013-ban megszűnt a hazánk elleni túlzottdeficit-eljárás. A költségvetés rendre az uniós elvárások alatti hiányszinten zárt, és Magyarország a túlzottan eladósodott uniós tagországok közül a közepesek közé lépett át. Vagyis a jelenlegi állami költekezésnek van fedezete, és – amint az újabb befektetések vagy állampapír-kibocsátások bizonyítják – a külföld bizalma sem rendült meg az ország iránt. Jóval nagyobb stabilitást ad hazánknak a munkaalapú gazdaság kiépítése is: a gyurcsányi időszakhoz képest 600-800 ezerrel több aktív kereső jelentős többletet hoz az adóbevételekbe, ami erős alapot ad a támogatási programoknak.
