A korrupcióval leginkább fertőzött területeket sorolta az Állami Számvevőszék elnöke a szervezet korábbi jelentései alapján. Kovács Árpád a Kriminálexpó nevű igazságszolgáltatási konferencián és szakkiállításon azt mondta: a költségvetési tervezés és végrehajtás átláthatóbbá tétele, illetve a bűnösök felelősségre vonása nélkül nem fékezhető meg a közpénzek magánzsebbe vándorlása. Bár a közszféra érdekképviseletei még a feltételezést is visszautasítják, az állami hivatalok és az önkormányzatok gazdálkodását ellenőrző számvevőszék elnöke lát korrupciós kockázatot a Bajnai-kormány szorító intézkedéseiben.

A hivatali vesztegetés és a befolyással üzérkedés aránya elenyésző az összes ismertté vált bűncselekményben – állapította meg tavalyi munkaanyagában a még a Gyurcsány-kormány által felkért Antikorrupciós Koordinációs Testület. A vizsgált időszakban a 2001-es év kiugrónak számít a maga 762 leleplezett korrupciós bűncselekményével. A mélypontot a legutóbbi országgyűlési választások esztendeje, 2006 jelenti. A statisztikára hivatkozva állapította meg a Bajnai-kormány programja, hogy a rendőrség és az ügyészség nem kellő hatékonysággal lép fel a közpénzek védelmében.

Az igazságügyi miniszter múlt héten terjesztette az Országgyűlés elé a Büntető törvénykönyv módosításának tervét, ám a javaslatban a közélet tisztasága elleni bűncselekmények büntetési tételének szigorítása nem szerepel. A közpénzek átláthatóságárt küzdő nemzetközi szervezet Magyarországot a korrupcióval közepesen fertőzött országok közé sorolja. A Transparency International tavalyi felmérésében megkérdezett üzletemberek úgy nyilatkoztak, a korrupciómentes cégvezetés versenyhátránnyal jár Magyarországon.

(hírTV)