Közel másfél millió szülő kaphat adó-visszatérítést
A koronavírussal sújtott 2020-as évet leszámítva az elmúlt években rendre meghaladtuk a 4 százalékos gazdasági növekedést, és most megvan az esélyünk az 5,5 százalékos GDP-bővülés elérésére is, így nagyjából 1,4 millió magánszemély kaphatja meg a már bejelentett adó-visszatérítést; a gyermeket nevelő családok jogosultak erre – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Figyelő e heti számában megjelent interjúban.
Izer Norbert hangsúlyozta: a tervezett családi adó-visszatérítés legfontosabb elemei a nemzeti konzultáció folyamán dőlnek majd el. Mint mondta, a konzultáció azért fontos, mert gyakorlatilag egy olyan adóintézkedést vezetne be a kormány, amelyre a múltban nem volt példa. Ha az intézkedést jóváhagyják a lakosok, illetve lesznek olyan pontok, amelyekkel az állampolgárok többsége egyetért, akkor végrehajtják az adó-visszatérítést.
Hozzátette, hogy a tervezett lépéshez feltételként a bruttó hazai termék 5,5 százalékos növekedését társította a kormányfő. Ez azt jelenti, hogy egy nagyon masszív, a korábbi években nem látott GDP-bővülés kell ahhoz, hogy ez az adó-visszafizetés megtörténjen – jelezte.
Az államtitkár szerint minden esély megvan egy 5,5 százalékos gyarapodás elérésére, számos makrogazdasági elemző is ennél nagyobb növekedést valószínűsít. A koronavírus-járvány ugyanakkor még nem ért véget, van bizonytalanság abban, hogy lesz-e negyedik hullám, illetve úgy tud-e kilábalni a gazdaság, ahogy ezt várják. Ezért rendkívül fontos, hogy a kormány a lehető legtöbb rendelkezésre álló eszközzel támogassa a bővülést, így már a közeljövőben újfajta intézkedéseket is bejelenthet – közölte.
Izer Norbert elmondta: a gyermekes családok lehetnek jogosultak az adó-visszatérítésre. Nagyságrendileg mintegy 1,4 millió magánszemély részesülhet benne; a családi adókedvezményre jogosultaknak jár a térítés, és mindkét szülőnek visszaadják a befizetett adót. A visszatérítés felső határa az átlagbér adószintje, emiatt a legtehetősebbek, a legnagyobb keresetűek nem kapják meg a teljes összeget, az átlagbér alatt keresőknek viszont visszautalják a teljes befizetett szja-jukat.
Az államtitkár hangsúlyozta: Orbán Viktor egy olyan lépést jelentett be, amellyel visszaadják annak a lakossági körnek a befizetett szja-összegeket, amely a legnagyobb terhet viselte a koronavírus-járvány alatt. A gyermeket nevelő szülőknek van a leginkább szükségük arra, hogy a vírushelyzet miatti visszaesést valahogy kompenzálják, ezért nekik jár majd vissza a befizetett szja. Az adó-visszatérítés következtében mintegy 550 milliárd forintot kaphatnak vissza a családok – ismertette.
Utalt arra, hogy a korábban elhalasztott nagyobb volumenű vásárlásokra így lesz fedezet, ami növelheti az adóbevételeket, támogatja a gazdaság újraindítását és serkenti a GDP bővülését.
Izer Norbert emlékeztetett, hogy a magyar Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései még az EU-ban is rendkívüli méretűnek számítanak. A gazdaságvédelemre fordított összeg eléri a GDP 30 százalékát, ezzel Magyarország a második helyen áll az uniós rangsorban. Felidézte, hogy a kormány válságkezelésre kialakított csomagjában rengeteg adóintézkedés szerepelt, számos adócsökkentő lépéssel tudták mérsékelni a vállalkozások közterheit. Mintegy 1000 milliárd forintot hagytak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál ezek a könnyítések.
Kiemelte azt is: törvényben rögzítették, hogy 2022. július elsejétől újabb 2 százalékponttal csökken a munkára rakódó adóterhek mértéke. Formailag a kormány javaslata alapján ez úgy valósulna meg, hogy a másfél százalékos szakképzési hozzájárulást beolvasztják a szociális hozzájárulási adóba (szocho), így eltűnik egy adónem, azaz a szakképzési hozzájárulás megszűnik, és a szocho további fél százalékponttal mérséklődne, a kettő együtt kiadja majd a 2 százalékpontos köztehermérséklést. Az adónem eltűnésével az adóadminisztráció is jelentősen csökken, és így a hat lépcsőből álló korábbi bérmegállapodásból az ötödiket is meglépi a kabinet. Ez azt jelenti, hogy már csak egy lépés maradna, amikor újabb 2 százalékponttal kell mérsékelni a szochót – jelezte.
Amikor 2016 végén elkezdték a bérmegállapodás pontjainak a kivitelezését, akkor 28,5 százalék volt a szocho és a szakképzési hozzájárulás együttes szintje. Ez a folyamat végén 13 százalékra megy le, azaz a cégeket terhelő, a munkára rakodó közterheket kevesebb mint a felére tudnák mérsékelni. Ezzel Magyarország elérne a V4-államok átlagát, ami már versenyképessé tenné a magyar munkaerő adóztatását régiós szinten – hangsúlyozta Izer Norbert.
