Közös eredmények, közös előnyök

Mint az Eurázsia Magazin beszámolójából kiderül: megnyitójában Matolcsy György, az MNB elnöke úgy fogalmazott, a Xi Jinping kínai elnök által 2013-ban meghirdetett Övezet és Út kezdeményezés (BRI) első tíz éve egyértelmű siker. Felhívta a figyelmet, hogy a kínai kezdeményezés számos országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy „megépítse az első utakat, vasutakat, kikötőket”.

„Mi magyarok tudjuk, hogy ahová nem vezet és ahonnan nem vezet kifelé út, ott szegénység van” – jegyezte meg.

A jegybankelnök szerint a BRI első tíz éve az infrastrukturális beruházások mellett a pénzügyi, gazdasági kapcsolatok kiépítésének időszaka is volt, így az MNB és a kínai jegybank (PBoC) között is. Európában elsőként épített ki a magyar jegybank „egy nagyon jól működő és nagyon gyümölcsöző” swapline pénzügyi kapcsolatot 2013-ban a PBoC-vel. Az évente megújított megállapodás a kontinens egyik „legjobban működő pénzügyi hídja” – tette hozzá. Matolcsy György emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 2015-ben elindított Budapesti Renminbi Kezdeményezéssel javasolta a világnak, hogy éljen a renminbi későbbi világvalutává fejlődésének a lehetőségével.

„Olyan multipoláris világrend felé haladunk, amely természetesen több globális pénzzel rendelkezik, a politika többpólusúvá válása a pénzügyi rendszer multipolaritását is jelenti” – hangsúlyozta.

Mint mondta, ha egy magyar Kínára néz, akkor egy ötezeréves civilizáció bölcsességével bíró országot lát, amely száz éves terveket fogalmaz meg. Emlékeztetett, Kína 800 millió embert emelt ki a mélyszegénységből és egy 400-500 milliós középosztályt teremtett meg a Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltása, de különösen a reform és nyitás politikájának 1978-as meghirdetése óta.

„A méretek történelmiek, ilyet más ország nem vitt véghez, tanulnunk kell Kínától” – hangsúlyozta Matolcsy György, hozzátéve: „Kína magát még fejlődő országnak tartja, így tanul a világtól”.

Gong Tao kínai nagykövet szerint a BRI összhangban a globalizáció történelmi tendenciáival és korunk követelményeivel, nemzetközi platformmá vált, ami átível a földrajzi határokon és a kulturális különbségeken. Hangsúlyozta, az Övezet és Út a nyitottságról és az adaptivitásról szól, összeköti az Új Selyemút mentén fekvő országokat, lehetővé teszi, hogy a különböző stratégiák a fejlődés közös célját szolgálják.

A nagykövet szerint Kína mindig is a kiterjedt és kölcsönösen előnyös együttműködés híve volt, „a BRI a közös eredményekről és a közös előnyökről szól”. Figyelmeztetett, a jelenlegi, turbulens időszakban megremegtek a világ gazdasági növekedésének alapjai, a fenntartható növekedés egyetlen járható útja pedig a kölcsönösen előnyös, azaz win-win együttműködés. Gong Tao emlékeztetett, hogy a BRI-hez már 152 ország és 32 nemzetközi szervezet csatlakozott.

A geopolitikai kihívások megértéséhez három kulcsszó ismerete szükséges, ezek pedig az eurázsiai komplexitás, a konnektivitás és a fenntarthatóság – mondta Csizmadia Norbert geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Hangsúlyozta, számos mutató jelzi Ázsia jelentőségének növekedését az elmúlt évtizedekben, a világgazdaság gravitációs súlypontja egyértelműen kelet felé mozdul el.

Csizmadia Norbert szerint az Övezet és Út kezdeményezés hat pontban foglalható össze. Egy koncepció és kezdeményezés. Két szárny: a szárazföldi és a tengeri útvonal. Három elv: mindenki érdekében, mindenki által, mindenki számára. Négy kulcsszó: makroszint (konnektivitás, stratégiai szinergia, kapacitásnövelés), együttműködés (a piacok közös fejlesztése), működtetés (üzleti vezetés, piaci műveletek, kormányzati szolgálat) és nemzetközi szabványok. Öt irány, amely a konnektivitás öt fő célja is egyben: a politika, az infrastruktúra, a kereskedelem, a pénzügyek és az emberek közötti kapcsolatok összekapcsolása. Mindez pedig hat gazdasági folyosón keresztül valósul meg.

Az Eurázsia Magazin teljes cikke ITT olvasható.