Közös nyilatkozatot írtak alá a visegrádi országok pénzügyminiszterei

A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a magyar gazdaság elérte a járvány előtti teljesítményét, ez ma az unió 10 országáról mondható el. A „Recharging Europe” – azaz Európa újratöltése – mottóval elindított magyar V4-elnökség három fő témára összpontosít: a gazdaság újraindítására, a biztonságra, és arra, hogy a V4-csoportnak határozott hangja legyen az EU jövőjéről zajló vitában – mondta. Egyúttal jelezte, a július óta tartó magyar elnökség alatt most találkoztak először a pénzügyminiszterek.

A Visegrádi négyek országainak gazdasága a járvány előtt gyorsabb növekedést produkált és a járvány után gyorsabb visszarendeződést mutathat, mint az EU egésze, ezt több nyilvános számadat is alátámasztja – mondta a pénzügyminiszter.

Varga Mihály ismertette: míg a tavalyi gazdasági visszaesés az unió egészében 6,1 százalék volt, a V4 átlagát tekintve 4,6 százalékos. A munkanélküliségi ráta az EU-ban meghaladta a 7 százalékot tavaly, a V4-térségben ez 4,1 százalék volt, és azóta tovább javult. A V4-ek együttes kereskedelme Németországgal kétszerese a német-francia kereskedelemnek, és háromszor nagyobb, mint a német-olasz kereskedelem volumene. Ezek a tények mind egy irányba mutatnak: az európai gazdaság nem lehet sikeres a V4-ek sikere nélkül – húzta alá.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságpolitika iránya nem változott a járvány hatására sem, a családok és a vállalkozások támogatására, az adók csökkentésére, és a beruházások ösztönzésére épül.

A találkozón olyan kérdéseket tekintettek át, amelyeket mindannyian prioritásnak tekintenek, közlése szerint az aláírt deklarációban több közös célt és együttműködési pontot rögzítettek. Ezek közé sorolta, hogy folytatják a gazdaságok újraindítását és az azt támogató költségvetési politikát. Hosszabb távon is fenntartják az uniós átlag feletti gazdasági növekedést a versenyképesség, a munkahelyteremtés, és a beruházások ösztönzésével.

Varga Mihály kiemelte, hogy a közös deklaráció szerint erősítik az együttműködést az adócsalások elleni küzdelemben, és összehangolják a klímavédelmet segítő gazdasági lépéseiket. Növelik a családok, a gyereknevelés támogatását, mert ezek elengedhetetlenek a nemzetek megtartásához, a demográfiai kihívások leküzdéséhez is. Rögzítik azt is, hogy továbbra is együttműködnek a külső határok védelmében, az illegális migráció elleni küzdelemben.

Kitért arra, hogy Magyarország 2015 óta mintegy 590 milliárd forintot fordított a határokat és ezzel együtt az unió schengeni határát védő, 175 kilométeres kerítés megépítésére és határvédelelmre. Az EU a költségek alig több mint 1 százalékát finanszírozta. A V4-ek közös álláspontja, hogy az uniótól nagyobb szerepvállalást várnak el a külső határok megerősítéséhez az illegális bevándorlás újabb hullámának idején – mondta.

Arról a sajtóértesülésről, miszerint 6 héten belül létrejöhet a megállapodás az uniós finanszírozási kérdésekben az RRF-ről (Recovery and Resilience Facility – Helyreállítási és Ellenállóképesség Növelési Eszköz) az Európai Bizottsággal azt mondta: folytatják az egyeztetéseket, a magyar nemzeti fejlesztési terv minden szempontból megfelel az elvárásoknak, a programokat még idén elindítják a megállapodástól függetlenül.

Igor Matovic szlovák pénzügyminiszter hangsúlyozta: egészséges a visegrádi országok gazdasága és a térség megerősödve jön ki a járvány okozta válságból. A régi uniós tagállamokhoz képest jobban élték túl a válságot, a V4 gazdaságok eredményei egyértelműen ezt mutatják. Kérdésre közölte: az infláció megemelkedése sokkreakció a válság miatt a gazdaságokban, ami átmeneti lesz.

Alena Schillerová cseh pénzügyminiszter arról beszélt, hogy erős V4-ek képesek lesznek hatékonyan képviselni a közös érdekeket, és képesek szembeszállni az aktuális kihívásokkal. Az aláírt szándéknyilatkozat is megerősíti: fontos kérdéseket a V4-ek közösen akarnak megoldani. Az uniós válságkezelő alapban lévő pénzek lehívásával is foglalkoztak. A digitális cégek tevékenység helye szerinti adófizetését szorgalmazzák európai szinten is.

Tadeusz Koscinski lengyel pénzügyminiszter elmondta: a találkozón a gazdasági újraindítással kapcsolatos közös szándékot is megerősítették. Áttekintették a nemzetközi adóügyi együttműködés, a pénzügyi folyamatok digitalizációja, vagy az uniós szintű fiskális szabályozás támogatásáról szóló kérdéseket. Szeretnék elérni, hogy az uniós pénzügyi eszközökből minden ország részesedhessen. Arra számítanak, hogy az infláció növekedése jövőre lassul, és a járvány előtti szinten stabilizálódik.