2008 januárjában a költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 934 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,8 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, ha az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrjük.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 179 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 281 600 forintot ért el. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap 5 százalékos növelése mellett 85,4 százaléka, a versenyszférában dolgozóké pedig 109,7 százaléka volt előző év azonos időszakát jellemzőnek. A januári keresetek a közszférában a 13. havi keresetnek nem a teljes összegét, hanem csak időarányos részét, nyolctizenkettedét tartalmazták, szemben a 2007. évi bázissal. E jogcímen 2007. júniustól havi rendszerességgel előleg kifizetésre került sor, s januárban csak a fennmaradó hét havi és a januárra járó egyhavi arányos rész növelte a rendszeres keresetet.

A kereseti index a költségvetési szférán belül az oktatás ágban volt a legalacsonyabb, amiben több módszertani változás is szerepet játszott (kb. 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágból döntően az oktatási ágba lett átsorolva). A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (14,8 százalék), a kereskedelem, javítás (10,8 százalék), az építőipar (7,7 százalék), valamint a pénzügyi tevékenység (7,2 százalék) gazdasági ágban.

Az év első hónapjában a nettó keresetek átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek; ezen belül a versenyszférában 8,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 12,0 százalékos csökkenés állt elő. A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 125 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 162 900 Forint. A 215 300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1 százalékkal volt kevesebb az előző év januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.

A Fidesz véleménye

Miközben a régió országaiban erős a reálbér-növekedés, Magyarországon jelentős mértékben csökkennek a reálkeresetek a kormány elhibázott, sarcolásokra, megszorításokra épülő gazdaságpolitikája miatt. A reálbérek csökkenése az egyre mélyülő szociális válság biztos jele. Egyre kevesebbet ér az emberek fizetése, egyre több magyar család kerül abba a helyzetbe, hogy a hónap végén nem tudja kifizetni a számláit. A napnál is világosabb, hogy ez a kormány nem fogja tudni megoldani Magyarország problémáit, nem fogja tudni felszámolni az általa okozott szociális válságot – áll a Fidesz közleményében.

(napi.hu, MD)