Külföldi irányítású cégek aránya
A Magyar Demokrata cikksorozata hiteles adatsorok segítségével mutatja be, hogy az elmúlt tíz évben milyen konkrét eredményei voltak a Fidesz–KDNP-kormány tevékenységének, és ez hogyan viszonyul az azt megelőző évek időszakához. A grafikonokat a KSH, az Eurostat és az OECD nyilvános adataiból Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő készítette, vele értelmezzük a számok hátterét.
– Ezen a héten azt elemezzük, hogy a Magyarországon működő vállalatok között hogyan alakul a külföldi irányításúak aránya, kivéve a bankokat és biztosítókat. Számításunk alapja az úgynevezett hozzáadott érték. Ez mit jelent?
– A vállalkozások esetében az árbevétel és a vásárolt áruk és szolgáltatások értékének különbsége. A vállalat hozzájárulása az országban előállított bruttó hazai termékhez, vagyis a sokat emlegetett GDP-hez. Ez a mutató lényegében azt fejezi ki, hogy a vállalat az adott évben mennyi új értéket állított elő.
– A költségek között az eszközök, anyagok és bérek is ott vannak?
– Az alapanyagok, alvállalkozói költségek, esetleges jogdíjak igen, de a bérek nem. A bevételből ezt mind levonva áll elő a vállalkozás hozzáadott értéke. A grafikonunk azt mutatja, hogy az országban képződött összes hozzáadott érték hány százalékát állítják elő azok a vállalkozások, amelyek külföldi irányítás alatt állnak. Darabra ez kevés cég, csak két-három százalékról van szó, viszont a foglalkoztatottak negyede tartozik hozzájuk, ez a két mutató évek óta nem változik jelentősen.
– A sokat emlegetett egymillió új munkahely létesítéséből tehát egyenlő mértékben vették ki a részüket a hazai és külföldi irányítású cégek?
– Így van, az arány évek óta nagyjából 25-26 százalék, nem nőtt, nem csökkent.
– Ebben a tekintetben milyen az uniós átlag?
– A foglalkoztatottakat illetően lassan emelkedik a külföldi irányítású cégek aránya, a 2011-es közel 14-ről 2018-ra közel 16 százalékra nőtt. Az arány érthető módon a volt szocialista országokban magas, ahol a rendszerváltás után megjelentek a nagy nyugati cégek, a helybeli régi vállalatok közül sok eltűnt, vagy jobb esetben a márka megmaradt, de külföldi tulajdonos kezében. De például Olaszországban, Németországban alacsony az arány, az előbbinél a munkavállalók 91 százaléka hazai irányítású cégnél dolgozik.
– Térjünk vissza a magyar helyzethez. A vizsgált összefüggésben mit jelent a külföldi irányítás? Külföldi állampolgárságú vezetőt, külföldi székhelyű céget?
– Ebben a kategóriában a leggyakoribb a normál leányvállalat, ahol a magyarországi részleg jellemzően a külföldi cég tulajdonában van. Ilyen például a Mercedes, régebben a General Electric. Van számos olyan cég is, ahol a külföldi nem száz százalékban tulajdonos, de a lényeges döntések az ő kezében vannak. A szakirodalom angolul mindkettőt foreign controlnak nevezi.
– Mi a kockázata annak, ha a külföldi irányítású vállalatok aránya magas?
– Az igazi nagy kockázat az, hogy a gazdaság irányításának, például a vállalati eredményekről meghozandó döntéseknek komoly része nem a mi kezünkben van. A külföldiek érdekei nem szükségszerűen esnek egybe Magyarországéival. Egy multinacionális vállalat gazdasági nehézségek esetén bármikor megteheti, hogy a magyarországi gyárát összecsomagolja és elviszi egy másik országba. Magyar tulajdonos ilyen döntést sokkal nehezebben hoz meg. A vírusjárvány egy másik problémát is felszínre hozott. A nagyon széles körben integrált multinacionális vállalatok, amelyek több országon átnyúló anyagmozgatással dolgoznak, ilyen helyzetben komoly bajba kerülhetnek.
– Gyakori érv, hogy a külföldiek korszerű tudást, technológiát hoznak.
– A múlt héten láthattunk egy kimutatást arról, hogy Magyarországon milyen ütemben nő a high-tech szférában dolgozók aránya. Igaz, hogy a külföldiek sok tudást hoznak, katalizálják a gazdaságot, de jó ütemben hozzuk be a lemaradást.
– Nézzük a számsort! 2008-ban indul a grafikonunk, a külföldi irányítás aránya emelkedik. Mi történt?
– A baloldali kormány folytatta a korábbi privatizációt, mindent eladtak, amit lehetett. Gondoljunk a közműszolgáltatókra, a Liszt Ferenc-repülőtérre, hasonlókra.
– A kormányváltást követő évben az arány 52 százalékra ment föl, nyilván korábban hozott döntések következtében. Európai összehasonlításban ez milyen érték?
– Az egyik legmagasabb, még a volt szocialista országok között is.
– A jobboldali kormány első öt évében az arányban érdemi elmozdulás nem látható. Milyen dinamika van e mögött?
– Két ellentétes hatásról van itt szó. Fokozatosan megkezdődtek a visszavásárlások, mint az Elmű, a Főgáz, de például olyan vállalatoké is, amelyek abba akarták hagyni nálunk a tevékenységüket. Közben új ipari befektetőket is sikerült idevonzani, a számok a kettő együtteséből adódnak.
– 2015-től az arány folyamatosan javulni kezd, miközben tudjuk, hogy minden évben újabb és újabb külföldi tulajdonú termelő beruházások érkeznek. Hogyan lehetséges ez?
– A gazdaság 2016-tól indult be igazán. Mivel a számsor a hozzáadott értékkel számol, a grafikonról azt lehet leolvasni, hogy a magyar cégek teljesítménye nagyobb ütemben növekszik, mint a külföldi irányításúaké.
