Külföldről is keresik a magyar almát
A meghatározó európai almatermelő országokban is tapasztalható terméskiesések miatt most külföldről is keresik az étkezési almát, emiatt a magyar termelők exportpozíciói idén az átlagosnál kedvezőbbek lehetnek – olvasható a Magyar Hírlap szombati számában.
A napilap cikke azonban rámutat arra, hogy ha a külföldi piacok „kihúzzák” az országból az étkezési alma egy részét, az belföldön erősebb hiányhelyzetet eredményezhet és a piac keresleti jellegét erősítheti tovább.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a lappal azt közölte, hogy a hazai terméskiesés oka elsősorban a fagykár volt, amelyet rendkívüli mértékben növelt az aszályos tél végi és kora tavasziidőjárás is. Európában is az átlagosnál gyengébb almatermelésre lehet számítani, így idén kieshet a piacról az olcsó helyettesítő import. A NAK szerint idén várhatóan 300-350 ezer tonna alma terem hazánkban, 40-50 százalékkal kevesebb az átlaghoz képest.
A körtét még ennél jobban is megviselte az időjárás: mindössze 13-16 ezer tonnára számítanak, azaz egy átlagos évhez képest 50-60 százalékkal szerényebb lehet a termés. Ennek az az oka, hogy tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-től május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket. A károkat a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás is növelte. Sok olyan ültetvény is van az országban, ahol abszolút nincs szüretelhető termés – fogalmazott a kamara.
Kiemelték, hogy az idei almatermésből mintegy 100-130 ezer tonna lehet étkezési alma, amelynek felvevőpiaca 150-180 ezer tonna. Ebből 20-30 ezer tonna exportra megy, elsősorban a környező országokba, Ausztriába, Romániába és Szlovákiába. A meghatározó európai almatermelő országokban is tapasztalható terméskiesések miatt most külföldről is keresik az étkezési almát. Az átlagosnál gyengébb európai almatermés hatása lehet az is, hogy idén kieshet a hazai piacról az olcsó, helyettesítő import.
Magyarország 24 ezer hektáros almatermő területének több mint 70 százaléka, 17 ezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a termőterületek 5,8 százaléka, Bács-Kiskun megyében a 4,3 százaléka, valamint Pest megyében a 3,6 százaléka – közölte a lappal a kamara. Hozzátették, hogy a lakosság almafogyasztása fejenként évente 12 és 15 kilogramm körül alakul Magyarországon, ami nagyjából megfelel vagy kicsivel alatta van az európai átlagnak. Konkrét ajánlott fogyasztási mennyiség ugyan nincs, de harminc évvel ezelőtt még ennek a mennyiségnek a dupláját fogyasztották hazánkban.
