Kurali Zoltán emlékeztetett, a legfrissebb adatok szerint az infláció 2025 márciusában 4,7 százalékra csökkent a korábbi 5,6 százalékos szintről, ami jó hír, de „nem lehetünk nyugodtak”.

Hirdetés

„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a 2 és 4 százalékos toleranciasávba és a gazdaságpolitika mérsékelje az inflációra ható legfontosabb tételeket az élelmiszerek, illetve a szolgáltatások ármozgásából, valamint a várakozásokból fakadó inflációs nyomást”

– jelentette ki a szakember. Rámutatott, az infláció letörése, az árstabilitás elérése és fenntartása nélkül nincsen fenntartható növekedés.

Kurali Zoltán kiemelte, a munkaerőpiac stabil, a foglalkoztatottsági szint magas, a magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévében visszaállt a növekedési pályára, azonban ezt különösen a vámháború okozta bizonytalanság jelentősen befolyásolhatja.

Megjegyezte, az államadósságnak továbbra is csökkennie kell annak érdekében, hogy a gazdaság fenntartható növekedési pályán tudjon maradni.

Korábban írtuk

A gazdasági és a pénzpiaci bizalom fenntartása érdekében a szakember elengedhetetlennek nevezte a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének megőrzését, a rendszerkockázatok azonosítását és kezelését, valamint a makroprudenciális eszköztár megfelelő használatát és hatékony alkalmazását.

„Szükségszerű, hogy a monetáris politikát, a pénzügyi stabilitást egymással összhangban, együtt kezeljük, a nemzetközi tartalékok kezelése tekintetében a prudencia, a likviditás és a hozam egyensúlyának fenntartása a legfőbb rendező alapelv”

– fogalmazott.

Az irányadó kamatról szólva Kurali Zoltán elmondta, a jelenlegi gazdasági környezetben olyan kamatpolitikára van szükség, amely együttesen képes biztosítani az árstabilitást, illetve a pénzügyi piacok stabilitását.

Az MNB működését a transzparencia, az átláthatóság, valamint a példamutató, magas színvonalú szakmai munka kell, hogy jellemezze – tette hozzá.

Varga Mihály jegybankelnök korábbi nyilatkozatára utalva Kurali Zoltán kijelentette, kizárólag a jogszabályban meghatározott klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti az MNB fő feladatának, és ennek megfelelően mérsékelni szükséges, vagy adott esetben meg is kell szüntetni azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe.

Hozzátette, alelnökként ezt a szemléletet, a gazdasági fegyelmet és az elszámoltathatóságot fogja képviselni.

A szakember kifejtette, a jegybank eszköztárának összetétele és az alkalmazása elsődlegesen az árstabilitás elérésének és fenntartásának az eszköze, ezt a célt elsősorban a kamatpolitika determinálja.

„A jegybanki eszközöket ehhez kell igazítani, de természetesen figyelemmel kell lenni az aktuális pénz és tőkepiaci folyamatokra is”

– fogalmazott Kurali Zoltán.