Hirdetés

– Gyakori ellenzéki állítás, hogy lakáshiány van Magyarországon. Aki azonban nyitott szemmel jár az országban, azt látja, hogy folyamatosan épülnek az új lakások. Mit mondanak a számok?

– Magának a lakásszámnak az alakulása az 1. számú táblázatban látható. Eszerint 2001-ben durván négymillió lakás volt Magyarországon, egy évtized múlva 325 ezerrel, újabb évtized elteltével már több mint félmillióval több. Mivel közben a lakosságszám csökkent, a száz lakosra jutó lakásszám ennél is nagyobb arányban nőtt, ma nagyjából két emberre jut egy lakás. Nem is a lakások száma kevés már, hanem az igazi kérdés a lakás felszereltsége és mérete, tehát a komfortfokozat és a zsúfoltság.

– Nézzük először az utóbbit. Mikor minősül egy lakás túlzsúfoltnak?

– Akkor, ha nincs benne legalább egy olyan szoba, amiben nem alszanak, ha nincs páronként egy hálószoba, a 18 évet betöltő gyermekek számára mindnek külön hálószoba, 12 év alatt páronként saját szoba, 12 és 17 között azonos neműek esetén páronként, különböző neműek esetén külön hálószoba. Ha ezekből csak egy hiányzik, akkor túlzsúfoltnak minősül a lakás.

Korábban írtuk

– Ez egy sztenderd mutató?

– Így van, az unió statisztikai hivatala minden országot eszerint mér, az adatok tehát összehasonlíthatók.

– Hogyan állunk tehát mi a zsúfoltsággal?

– A 2. táblázat az uniós átlagot, valamint a magyar és a legrosszabb, esetünkben a román adatot mutatja. Jól látható, hogy 2010-ben a magyar lakosság 47,2 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, ami akkor a negyedik legrosszabb érték volt az unióban. A radikális csökkenés 2017-ben indult meg, a reálbérnövekedés és a támogatások együttes hatása akkorra érett be. A legfrissebb olyan adatsor, amelyben az unió minden tagja szerepel, 2022-es: a magyar érték 17 százalék, ez már az uniós átlag. A 2023-as magyar érték 15,6, ez már az uniós átlagnál is jobb lesz.

– Nem csak több lakásunk van tehát, de azokon belül több szobánk is. Hogyan állunk a konfortossággal?

– A hatvanas évek végén, a 70-es évek elején azért kellett házgyárakat létesíteni, mert a lakásállomány nagyon elavult volt, nem csak a falvakban, a városokban is rengeteg volt a komfort nélküli kis lakás. A házgyárak voltak azok, amelyek sokkal jobb minőségű lakásokból nagyon sokat tudtak termelni. Ezeket a házakat viszont műszaki szempontból 30-40 évre tervezték, és eljutottunk oda, hogy fel kellett újítani őket, csakhogy a rendszerváltást követő elszegényedés az érdemi előrelépést megakadályozta. Az első Orbán-kormány ezért kedvező lakásvásárlási és felújítási kölcsönt vezetett be, amit aztán a Gyurcsány-kormány a hivatalba lépése után rögtön eltörölt, és elindította a devizahitelezést, ami még tovább rontott a helyzeten. A rossz tendenciákat 2014-2015-re sikerült megfordítani. Létrejött és bővült a CSOK, 2021-ben belépett a babaváró kölcsön, 2022-ben pedig a gyermekeseknek szóló lakásfelújítási támogatás lépett életbe. Hogy ez mekkora fejlődést hozott magával, azt a 3. táblázat mutatja.

– A táblázatot nézve eszembe jut, hogy önálló felnőtt életemet magam is olyan lakásban kezdtem, ahol a közös vécé kint volt a folyosó végén. Nem kellemes állapot.

– Ahogy a táblázatból leolvasható, egy évtized alatt negyedére, kerekítve 270 ezerről 73 ezerre csökkent az ilyen lakások száma. Összehasonlításként ott van a román érték, ami az unióban a legrosszabb. Ők is hatalmas fejlődésen mentek keresztül, de még van hova fejlődniük. Magyarországon 2010-ben még majdnem kétszer annyi lakásból hiányzott a vécé, mint az uniós átlag, mára viszont az átlag alá sikerült javulnunk.

– Tíz év alatt kétszázezer családnak lett könnyebb az élete.

– Talán még többnek is, hiszen most csak a belső vécét vizsgáltuk. Ez csupán egy szempont a sok közül. Több és jobb minőségű lakásban élünk, és semmi akadálya annak, hogy a tendencia folytatódjék, a kormány mindent megtesz ezért, és a számaink is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság és a családok is kilábaltak a nehéz időszakból, a legutóbb már 9,9%-os reálkereset emelkedést mért a KSH.